2022. április 13-án, 9 nappal az országgyűlési választások és a gyermekvédelmi népszavazás után, 99,99 százalékos feldolgozottság mellett kimondhatjuk: a referendum, amelynek célja a jövő generációinak védelme, közjogilag érvénytelen. A baloldal és a Soros-szervezetek elérték a céljukat. Vagy mégsem? A jogi kötőerő hiánya egyúttal cselekvőképtelenséget is jelent? Hogyan értékelhető a népszavazás eredménye, mi a teendője az Országgyűlésnek (már ha van neki)? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
2022. március 1-jén a baloldal elsőszámú propagandaportálja, a Telex örömkönnyek közepett tájékoztatta a publikumot, hogy „elindult a civilek érvénytelen népszavazásra buzdító kampánya”. A teljes média megemlékezett arról az NGO-kampányról (amelybe, természetesen, a minden megszólalásával „szellemi kútmérgezést” elkövető Molnár Áron „noÁr”, a Momentum nevű magyarországi román érdekképviseleti mozgalom és általában az egész ellenzék is beleállt), amelyet a hazánkban tevékenykedő, nemzetellenes nem-kormányzati szervezetek folytattak a választásokkal egyszerre, 2022. április 3-án megtartott népszavazás ellen, érvénytelen voksolásra buzdítva.
Az Amnesty International oldalán elolvasható az a közlemény, amely taxatív felsorolást ad arról, mely jogi személyek adták a nevüket ehhez a korántsem demokráciapárti kezdeményezéshez. A tizenkilenc, politikai tevékenységet végző (ál)civil szervezet közül tizenhárom egyértelműen LMBTQ-propagandát folytató, a tradicionálistól eltérő családmodellt népszerűsítő NGO, amelyek korántsem küszködnek financiális nehézségekkel. Szinte mindegyik kap támogatást a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól (Open Society Foundations), közülük is kiemelkedik a Magyar Helsinki Bizottság [2016-ban, 2018-ban és 2019-ben összesen 1 millió 510 ezer dolláros (488 millió forint) forrásra tett szert a Soros-alapítvány révén], a Társaság a Szabadságjogokért (amelyet Soros György potom 870 118 dollárral, közel 310 millió forinttal támogatott 2016 és 2020 között), és az Amnesty International [amely 2016 és 2020 között 8 927 620 dollárhoz (2,9 milliárd forint) jutott az OSF-től]. A nép(szavazás)-ellenes oldal mindent bevetett, még egy végtelenül szánalmas ervenytelenul.hu nevű oldalt is létrehoztak, ahol elmagyarázták a „tudatlan, aberrált gombáknak”, hogy miért nem szabad élni azzal az Alaptörvényben biztosított jogukkal, hogy – a népszuverenitás égisze alatt – éljenek a közvetlen hatalomgyakorlás Alaptörvényben biztosított jogával. Ezekről a szervezetekről, a finanszírozásukról és a demokráciaellenes tevékenységükről itt írtunk részletesen.
A magyarországi Soros-szervezetek és a baloldali politikusok egyetlen április 3-i sikere az volt, hogy közjogi értelemben valóban elgáncsolták a gyermekvédelmi népszavazást. Magyarország Alaptörvényének 8. cikk (4) bekezdése értelmében, az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. Az érvényességi küszöb 4 107 652 volt. Ennyi főnek kellett volna képesnek lennie arra, hogy beleírjon egy X-et egy körbe. Bár a referendumon 5,5 millió ember vett részt, mégsem akadt 4,11 millió, aki ezt a szintet meg tudta volna ugrani. Mivel az Nsztv. 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, minden bizonnyal nem a kérdések bonyolultsága okozta a rekordérvénytelenséget. Nem győzzük hangsúlyozni: akik érvénytelen szavazásra buzdítottak vagy ennek megfelelően voksoltak, a gyermekek védelmére mondtak nemet és mértek csapást! Nem árt az eszünkbe vésni, kikkel is állunk szemben, kik azok, akik minduntalan az elfogadásról papolnak, és milyen az, amikor „a szeretet eljön értünk”. Ez az oldal volt az, amelyik azt tartotta „felelős” döntésnek, ha a választók nemmel voksolnak arra a kérdésre, hogy a határon túli honfitársaink kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot szerezhessenek-e. A kommunisták semmit sem változtak, legfeljebb a pártjuk nevéből vettek ki egy „M” betűt, de ugyanaz a nemzetellenes brigád maradtak, akik voltak, akik gyűlölik a külhoni magyarokat – kivéve, persze, akik Londonba „menekültek” az orbáni diktatúra elől, mert ők, ugyebár, rendes emberek – és akik mindig csak valamivel szemben, a jó ügy ellen képesek kiállni.
Amellett, hogy a felsorolt (ál)civil szervezetek demokráciaellenes akciója erkölcsileg elfogadhatatlan és morálisan értékelhetetlen, megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is, ami miatt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bírságot szabott ki velük szemben. Az NVB deklarálta: a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot. A finanszírozásukat ismerve, nem fog komoly megerőltetést okozni nekik pár millió forint kifizetése; ami sokkal fájóbb pont lesz, az az, hogy talán mégsem sikerült az ördögi tervük, és hiába örült annyira a 444 nevű Soros-blog, amiért „érvénytelen lett a homofób népszavazás”. 2016-ban a #nincsmásik Index írta meg hatalmas lelkesedéssel, hogy „megközelítőleg sem szavaztak soha ennyien érvénytelenül”, mint a kvótanépszavazáson. A referendum ugyan érvénytelen volt, de 3 282 723 ember, az érvényesen voksolók 98,33 százaléka nemmel szavazott. Jogi kötőereje így nem volt a népszavazásnak, de a válaszadók kimagasló hányada elutasította az illegális bevándorlást és a migránsok jogalap nélküli, igazságtalan szétosztását. A referendum így kvázi véleménynyilvánító (konzultatív) népszavazásnak minősült. Bár az Országgyűlést nem kötelezte törvényalkotásra a referendum eredménye, a kormánypártok a magyar emberek érdekét és akaratát képviselték mind a hazai jogalkotás, mind a brüsszeli viták során, és így került sor a hetedik Alaptörvény-módosításra.
És pont ugyanettől tarthatnak a jövő generációjának védelmét elutasító, véresszájú balliberálisok. Ugyanis az, hogy a népszavazás érvénytelen lett, még nem jelenti, hogy a parlamentnek tilos lenne törvényt alkotni az érintett tárgykörben. A magyar demokrácia történetében egyszer sem voksoltak még ennyien egy irányba referendumon. Közel 3,9 millió ember szavazott érvényesen, és a legtöbben, 3,7 millió fő, a második kérdésre voksolt nemmel, amely így hangzott: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” Ahhoz a majdnem 160 ezer emberhez, akik igennel szavaztak, lenne pár kérdésünk, de ettől most tekintsünk el. Ha az ezer fős közvélemény-kutatásokat reprezentatívnak tartjuk, akkor ne tegyünk másképp egy olyan népszavazás esetében sem, ahol a lakosság 40 százaléka elmondta, meg szeretné-e védeni a magyar gyermekeket. Márpedig, ha a referendum az egész országot reprezentálja, akkor a polgári oldalnak – ha nem is jogi, de erkölcsi – kötelessége, hogy a nép akaratának, amely őket hatalomra segítette, eleget tegyenek. Úgyhogy készüljetek, liberálisok, egy demokratikus jogintézménybe belerúgtatok, de az Országgyűlést nem tudjátok megbénítani, a nemzet ellen nem győzhettek!
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS