Akut őszinteségi rohamot kaphatott a New York Times publicistája, Ross Douthat, aki a minap tett közzé egy írást a hírhedten demokratapárti és liberális lapban, hogy “a liberális beállítottságú embereknek újfent fel kell fedezniük azt, hogy a kisebbségeknek igenis vannak ellenségeik a baloldalon is”. Douthat szerint ugyanis a baloldali vezetőknek a Trump-adminisztráció alatti tevékenysége inkább állt a kormányzat szabotálásából, semmint érdemi intézkedések meghozataláról. Tették ezt akár gyakran a “progresszívok” által állandóan hangoztatott kisebbségi jogok kárára is. A publicista szerint a liberalizmus elárulta az érdekeiket, kiüresítve azokat az intézményeket, amelyeket a kisebbségek védelmére és a szolgálatára hoztak létre. Csalódottsága ellenére Douthat persze igyekezett a Trump-adminisztrációt hibáztatni azért az általános igazságért, hogy a liberálisok proletárforradalma szépen lassan felfalja saját gyermekeit, a realitásérzék maradványait is felvonultató írást azonban így sem fogják az ablakba tenni a demokraták.
A progresszívok Trump-ellenes védjeggyel ellátott jogalkotása alapvető polgári vívmányokat szabotál, amelynek következtében az Amerikában élő kisebbségek rossz kilátásokkal élhetik túl a Trump-korszakot. Valójában 2020 a legtöbb afroamerikai és latin-amerikai kisebbségekhez tartozó állampolgár számára azt az évet jelenti majd,
amikor a liberalizmus elárulta az érdekeiket, kiüresítve azokat az intézményeket, amelyeket a védelmükre és a szolgálatukra hoztak létre.
Ennek a szabotázsnak a legfontosabb eleme (…), hogy számos liberális többségű városban a közoktatási intézmények újranyitása meghiúsult, részben vagy teljesen megfosztva a leginkább elhanyagolt kisebbségeket és az alacsony jövedelmű családba tartozó iskoláskorú gyermeket az oktatástól. Ez több dolgot jelez: egyrészről azt, hogy a Trump-adminisztráció képtelen volt nemzeti stratégiát kidolgozni az oktatás biztonságáról, másrészről pedig azt, hogy a Fehér Ház ellenében megfogalmazott pártpolitika egyfajta engedélyezési mechanizmust generált azon oktatási szakszervezetek körében, amelyek eleve olyan tanárokat tömörítettek, akik eredetileg is tiltakoztak a személyes oktatás ellen, és inkább a lezárásokat erőltették. A lezárások eredményeképpen ősszel az a helyzet állt elő, hogy a sikeresen újranyitott oktatási intézményekben rendszerint több fehérbőrű gyermek tanul, mint kisebbségi.
Ami igazán számít, az az, hogy maga a liberalizmus milyen irányokat vesz majd. Ha pedig 2020-ra később úgy emlékezhetünk, mint egy pozitív fordulópontra az amerikai rasszizmus történetében, a liberális beállítottságú embereknek újfent fel kell fedezniük azt, hogy a kisebbségeknek igenis vannak ellenségeik a baloldalon is – még akkor is, ha károkozásuk közepette a jó szándék vezérli őket.
Forrás: New York Times/Mandiner; Fotó: MTI/AP/Alberto Pezzali
Namond
2020-10-08 at 15:34
Pl a demokraták alapította Ku-Klux Klán?
Naprózsa
2020-10-08 at 15:12
Nocsak, nocsak, egyesek érzik torkukon a kést? Amikor eszmetársaik rájuk is rászabadítják az elmebetegeket?
Vagy csak Soros már nem bír mindenkit lefizetni?
Ilona
2020-10-08 at 10:21
“Trump-adminisztráció alatti tevékenysége inkább állt a kormányzat szabotálásából, semmint érdemi intézkedések meghozataláról. ”
Fenti idézet a magyar ellenzék “ténykedésére” lefordítva így hangzik:
A magyar országgyűlési ellenzéki képviselők tevékenysége inkább áll az országgyűlés, a kormányzat szabotálásából, semmint érdemi intézkedések segítéséből, jóváhagyásából.
bl
2020-10-08 at 07:55
A baloldal a kisebbségek fedezékéből tüzel a normalitásra. Európában például munka nélküli alapjövedelmet akar, ami vegytiszta kommunizmus.
obsitos
2020-10-08 at 07:24
Régen volt egy mondás a seregben:
“Adj egy csontcsillagot az illetőnek, megtudod, hogy kicsoda!”
Így voltak-vannak-lesznek a politikusok is, 10 éve éhesen keringenek a vélt vagy valós húsosfazekak körül, ha megkaparintják, akkor kezdődik a HÁBORÚ, aztán a lakosság meg leshet.