Ahogyan már kollégám is írta előző jelentésünkben (Puzsér női válaszutakon), nem volt egyszerű a szombati napom, a konferencia (NLCafé Női válaszutak) első felét három napba telt kihevernem és szavakba öntenem… De aggodalomra semmi ok, most jelentkezünk az első rész történéseivel is!
SZABÓ ZSÓFI
Határeseték
Az első előadás az Új együttélési formák címet kapta, ami magáért beszél, Papp Réka Kinga, Geist Klára és Oltai Kata pedig ki is tett magáért. A három grácia mondanivalóját akár egy mondatban is összefoglalhatnám: Élni és élni hagyni, de ennyivel nem ússzák meg. Ami a legfontosabb hölgyeim, ma már nem dívik, hogy nukleáris családmodellben éljük. Ciklikusan (sic!) kell gondolkozni! Angol tudósok (!) bebizonyították,hogy a szerelem 3 évig tart a gyerek születése pedig hozzá ad két, jobb esetben három évet, mondja Geist Klára. Az ódivatú családmodell felett eljárt az idő. Átalakult a társadalmunk, ezt el kell fogadni és túl széles és gazdag spektrumon mozog a kapcsolataink megvalósításának lehetősége ahhoz, hogy mindösszesen egy ember mellett inflálódjunk (sic!!) … Nem éri meg a mesékben „reklámozott” örökkön-örökkében hinni. Igen, ezt mind korszerű lenne integrálni az életünkbe.
Saját nemüknél keresik a megoldást
A 21. században a monogámia már annyira nem szexi, egyre többen a poliamoriára (többszerelműségre) esküsznek. Oltai Kata szerint a jelen helyzet azért teljesen okés, mert a szociológiában a párkapcsolati fejlődés a zigóta (sic!!!) korát éli, hagyni kell kifejlődni. És ők úgy vélik, hogy bármi áron! Éppen ezért nem kell értetlenül állni azelőtt, hogy szép számmal vannak olyanok, akik a saját nemüknél keresik a megoldást. Szinte felháborodva beszélt arról, hogy mennyire konzervatív és elavult felfogás az, hogy az eddigi séma szerint éljük szexuális életünket. Erősítve ezt a mérhetetlenül liberális vonalat, Papp Réka Kinga hozzátette, sokan önzőnek gondolják a több párkapcsolattal rendelkező egyéneket, de ezt az életformát nehezebb megélni mint a monogámiát!! Gondoljunk bele, hogy milyen támadások érik ezeket a hétköznapi hősöket, amiért van bátorságuk nem csak egy embert használni (sic!!!!) és nem csak attól az egy embertől várni a megváltást. És itt még nincs vége a polgárpukkasztó utópiának, az eddigi velős gondolataikat tudták még nagyobbra fújni. Kikérték maguknak a „szakértők”, hogy „a férfiaknak már nem csak az a funkciója hogy elszórják magvaikat és a nőknek sem annyiban merül ki a feladatuk, hogy őrizzék a tűzhelyet (ez már csak sicc).” Papp Kinga Réka addig sem palástolt férfi gyűlölete a következő gúnyos megjegyzésben tetőzött: „…szegény, gyenge férfiak, nehéz lehet elfogadni, hogy a nők emancipálódtak és nincsenek bebetonozva, már mi is képesek vagyunk mindarra amire ők.” A női egyenjogúság melletti érveként Papp Réka Kinga nem győzte elégszer hangsúlyozni, hogy habár áldozatokkal, de remekül megállja egyedül álló anyaként helyét a nagyvilágban. Mindez azért sikerülhetett neki, mert nem kötött felesleges kompromisszumokat, amivel kvázi „ megerőszakolta” volna nőiességét. Ezúton is gratulálunk. A beszélgetés végén, még a sokkhatás alatt, körbe néztem a teremben, hogy vajon hány fiatal, a húszas éveik elején járó nőt ért még rajtam kívül abúzus? Megnyugodhattam, a józan ész, az életösztön vagy a gyávaság távol tartotta őket.
Mozaikék
A következő kerekasztal beszélgetés a mozaik családokról szólt. Ezt a témát szerencsére már egy sokkal kevésbé szabad szellemű társaság mutatta be. Petrus Márta, író,marketingszakember, Mirnics Zsuzsanna újságíró, író és mint gyakorló mozaikok, Balássy Betty és Varga Feri (akik amúgy egy popduó). Erre a manapság gyakran fennálló helyzetre nem fordítunk elég figyelmet. Ebben a negyvenöt percben sokkal inkább a realitás talaján maradtunk, elismerve és beismerve a jelenség, azaz a mozaik család minden nehézségét és szépségét. A beszélgetés kezdetén főleg Balássy Betty és Varga Feri beszéltek, Feri arról a nehéz és kellemetlen időszakról, mikor az előző felesége nehéz helyzet elé állította őt és ezáltal Bettyt is. Volt felesége a gyermekeiket és Ferit egyedül hagyva külföldre távozott és így Betty a „mostohaanya” szerepéből egy gyors váltással a gyerekek második édesanyjává vált. Habár Mirnics Zsuzsanna kategorikusan kijelentette, hogy ne is álmodjanak a mozaik családban élő párok, hogy akár a nukleáris család közelébe fognak valaha érni, a sztár pár ezt cáfolta, ugyan hozzátették, hogy rögös út vezet el addig, amíg a gyerekek bizalmát elnyeri az új szereplő. Tehát Balássy Betty és Varga Feri sikersztorija volt a beszélgetés középpontjában. Sokszor hangsúlyozta Betty, hogy a legfontosabb az az attitűd, amivel valaki egy csonka család életébe lép, az a mérhetetlen türelem és őszinte törődés, mert a gyerekek megérzik, ha hátsó szándékkal közelítenek feléjük. Annak ellenére, és azzal együtt, hogy „anyuci” uszítja a gyerekeket a háttérből. Mirnics Zuzsanna inkább szakember szemszögéből mutatta be a helyzetet, olykor furcsa példákat hozva akarta átadni mennyire nehéz a gyerkőcök bizalmába férkőzni. A minta pótanya, Betty mély érzésekkel beszélt a hosszú és nehéz időszakról, amit Ferivel átvészeltek az elmúlt években, annak érdekében, hogy egy normális családhoz hasonló légkört alakítsanak ki így, mozaik családként is és úgy gondolják, hogy ez sikerült. A beszélgetés lezárásaként az összes résztvevő azt az üzenetet hagyta hátra különböző megközelítésben, hogy habár manapság hajlamosak vagyunk a könnyebb utat választani a párkapcsolataink terén, az összes áldozatot, lemondást megéri a befogadás érzése és az új család tagjává válás élménye.
Ez azért egy olyan beszélgetés volt, ami után normális gondolatokkal lehet hazamenni. De akkor mi szükség volt a másikra?
Facebook
Twitter
YouTube
RSS