Notre-Dame – Megkezdték a leégett tető helyének lefedését

Megkezdték a párizsi Notre-Dame-székesegyház egy héttel ezelőtt leégett tetejének helyén keletkezett nyílás befedését kedden, még a hét második felében várható esős időszak előtt – közölte André Finot, a katedrális kommunikációs vezetője. A francia meteorológiai szolgálat jelentése szerint kedd estétől viharokra lehet számítani Párizsban, de nagyobb és folyamatos esőzés csütörtöktől várható. A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ezért ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását.

A szóvivő elmondta, hogy a ponyvázás délután megkezdődött, először az oltár, majd a főhajó felett. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat. A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas esernyő vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrálist. Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani. Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval, azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.

Belpolitikai vitát eredményezett a felújítás terve

Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki azután, hogy Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Édouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártorony újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy az eredeti másolatát építik meg, vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség. Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradás után fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezek után születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony.

Nem hozott még biztos eredményt a tűzvizsgálat

A katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez. Valószínűsítik, hogy a huszártorony állványzata liftjének kábeleiben keletkezett rövidzárlat állhat a pusztítás hátterében, de a pontos okot egyelőre még nem jelölték meg a nyomozók, akik az állványzat maradványain minden nyomot megvizsgálnak. A több, mint nyolcszázötven éves gótikus székesegyházban, amelyet A párizsi Notre-Dame című regényében a híres XIX. századi regényíró, Victor Hugo is megörökített, április 15-én a kora esti órákban csaptak fel a lángok; leégett a tetőszerkezet, leomlott a kúp alakú huszártorony. A Párizs szívében, az Île de la Citén található épület a legjelentősebb európai turistalátványosság, évente tizenhárommillióan keresik fel.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon