Ha október 23-a ünnepnap, hisz megidézzük hőseinket, akkor november negyedikén egyenes gerinccel gyászolunk, egyúttal büszkeséggel és méltó módon emlékezünk. Siratjuk az áldozatokat, de csodálattal adózunk bátorságuk előtt, hisz egy vérből valók vagyunk, ami kötelességet ró ránk. És ha nem is érünk fel nagyságukhoz, ma sem hajolhatunk meg a birodalmi gőg előtt. A hitszegőket, az árulókat megvetjük, a szabadságharcosainkat tiszta szívvel szeretjük, mert szabadságszerető nemzet vagyunk. Most nem azt kell tennünk, amit elődeink tettek – mennyivel könnyebb dolgunk van… köszönjük ezt meg 1956 hőseinek –, hanem abban kell hinnünk, amiben ők hittek. És mindig készen kell állnunk!
1956 november negyedikén, hajnali négy óra körül indult meg a szovjet hadsereg inváziója. Az ágyúdörgésre és tankok százainak fülsértő hangjára ébredő ország néhány órával később már a titokban Moszkvában járt Kádár János „kormányának” felhívását hallgatta, melyben bejelentették, hogy az október 23-i tömegmozgalom „fasiszta felkelés” volt, ezért kell a szovjet csapatokat „segítségül” hívni.
Ekkor vált világossá, hogy a forradalom szabadságharc is egyben. Küzdelem a gonosz birodalma és az azt kiszolgáló helytartóik ellen.
Ma is vannak birodalmak, ma is kell küzdenünk a szuverén, saját tengelye körül forgó Magyarországért, de ’56 hőseinek köszönhetően nekünk sokkal könnyebb dolgunk van – nem kell életünket feláldoznunk! Örök hálával tartozunk nekik ezért.
Ahogy a magyarság története csordultig van hősökkel, azaz főszereplőkkel, úgy epizódszerep is jut egy-egy árulónak. A jó ugyanis nincs meg a rossz nélkül, ahogy a szabadságharcossal szemben is ott áll a hitszegő. Akkor Moszkvával, a szovjet tankokkal és a kommunistákkal, ma Brüsszellel, a ránk zúduló alattomos internacionalista tömegkultúrával és a külföldről pénzelt magyar nyelvet beszélőkkel kell szembeszállnunk. Mennyivel szerencsésebbek vagyunk, mennyivel könnyebb nekünk! Köszönjük!
Köszönjük azoknak a férfiaknak és nőknek, fiúknak és lányoknak, a pestisrácoknak, az országszerte saját otthonaikat védő magyaroknak, akik félelmet nem ismerő bátorsággal harcoltak! Azoknak, akik feláldozták egyetlen kincsüket, az életüket, a mi szabadságunkért.
Ez a nap róluk szól, mert szabadságszerető nemzet vagyunk, így tiszta szívvel szeressük, tiszteljük és csodáljuk szabadságharcosainkat!
A magyarság története a megmaradás históriája is egyben. A megmaradáshoz pedig szabadságra van szükségünk. Nem a te, vagy az én szabadságára, hanem a mi szabadságunkra.
Elfogultak vagyunk. Aki nem elfogult, az önsorsrontó, vagy gyáva, rosszabb esetben áruló. De lehet, hogy egyszerűen csak ostoba. Elfogultságunk azonban nem komiszságon nyugszik, hanem lojalitáson és elkötelezettségen. Aki nem lojális és nem elkötelezett a mi szabadsága mellett, az seholsincs ember. Mi magyarok vagyunk és Magyarországon élünk. Szabadok vagyunk és szabadon cselekszünk. Szabadon élhetünk. Köszönjük!
Ami elmúlt és értékes volt, azt ismét a közösség részévé kell tennünk! Ezért tartunk ünnepeket, megemlékezéseket. Abban reménykedünk, hogy a múlt nemes pillanatai ma is velünk élnek. Tovább élnek. Bennünk és gyermekeinkben.
Az 1956-os szabadságharc ma is tanít minket. Önfeláldozásra, küzdeni tudásra.
Hazaszeretetre.
(Vezető kép: Wittner Mária és Sticker Katalin 1956., MTI)
November 4., Halhatatlanok napja – Csík János zenekarával, családi nappal és neves felszólalókkal tisztelgünk 1956 hősei előtt
Jöjjön el a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésére és családi napjára november 4-én, szombaton! A családi nap 12 órakor kezdődik a budai Bem József téren, 56-os pesti srác hagyományőrzők részvételével, korabeli fegyverek és relikviák bemutatójával, barikádlövészettel, a Honi felderítés élő felvételével, videóműsorokkal. Az emlékműsor 17 órakor indul CSÍK JÁNOS és zenekara, illetve ŐZE ÁRON színművész közreműködésével, majd 19 órakor zárul a hagyományőrzők tisztelgő díszlövésével. Felszólal VARGA JÁNOS Corvin közi szabadságharcos, POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS nemzetpolitikáért felelős államtitkár, KOVÁCS ISTVÁN, Erdély unitárius püspöke, BORVENDÉG ZSUZSANNA történész, illetve SZABÓ GERGŐ, főszerkesztő-helyettesünk. Köszöntőt mond: STEFKA ISTVÁN.
A megemlékezés részleteiről ITT olvashat.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS