Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Nem öncélú ripacskodás gyanánt fordulok Önhöz ezen nyílt levél formájában – ahogyan azt a közelmúltban néhányan megengedték maguknak – hanem mert egy rendkívül fontos és égető probléma megoldását keresem a jogalkotó eszközével.
A múlt év második felétől kezdve egy dokumentumfilmet forgattunk, mely a skandináv országokban tapasztalható “államilag szervezett gyermekrablásokkal” foglalkozik.
Utóbbi elnevezés nem tőlem, hanem az ellenzéki, globalista sajtótól származik, akik maguk is beszámoltak évekkel korábban az északi jóléti államokban tapasztalható súlyos túlkapásokról, de ahogy felsejlett, hogy a történések mögött a meleglobbi is érintett a teljes woke-kurzussal együtt, hirtelen látványos és mély hallgatásba kezdtek. Pedig lett volna mit mondaniuk. A helyzet ugyanis drasztikusabb, mint azt az előzetes információk alapján sejteni lehetett. Nem csak arról van itt szó, hogy a nemzetközi woke-mozgalom és a meleglobbi gyermekéhségét próbálják csillapítani ezekben az országokban sokszor koncepciós – az Európai Emberi Jogok Bírósága által is számtalanszor elmarasztalt – jogsértő eljárásokkal, hanem arról is, hogy a célba vett családok kimagasló százalékban keresztények. Számtalan feltárt, jól dokumentált eset áll rendelkezésre, ahol magát a keresztény nevelést, az erkölcsre való oktatást vagy a templomba járást valamiféle szélsőséges ideológia terjesztéseként értelmezték a hatóságok. Beszámoltunk olyan esetről is egy köztiszteletben álló norvég egyházi vezető nyilatkozata által, ahol egy katolikus családban élő kisfiút azért szakítottak el a szüleitől, mert rózsafüzért találtak nála az iskolában. És itt nem egy elszigetelt esetről van szó, a hatóságok komplett besúgó hálózatot építettek ki a minél nagyobb hatékonyság érdekében.
Miniszterelnök Úr! Alkotmányos védelem alá kell helyezni a Bibliát és a történelmi keresztény egyházak szokásain alapuló nevelés jogát!
Azért fordulok Önhöz, mert mindez csak egy alkotmánymódosítással kivitelezhető. Érvelésemben szeretném világossá tenni, hogy a vallásszabadsághoz való jog már nem biztosít kellő védelmet, mert a fent említett országok polgárai is rendelkeznek ezen joggal, s az mégsem nyújtott számukra megfelelő védelmet. Pár éve még sokan nevettek, amikor a wokeizmust a sátánizmus retardált változatának neveztem, de mostanra sok régi mosoly komorodott el. Világos, hogy az a megfoghatatlan és sok esetben értelmezhetetlen erőtér, ami ránehezedett a nyugati országokra, előbb az intézményekből, mostanra pedig a szívekből is el akarja tüntetni a Biblia Istenét. Talán Miniszterelnök Úrhoz is eljutott a finn képviselőnő esete, akit azért pereltek be, mert idézett a Szentírásból. Magyarországon ez nem történhet meg! Még az esélyét is ki kell zárni, hogy bárki bármikor gyűlöletbeszédnek nyilvánítsa a Bibliát. Még akkor sem, ha ez sérti bizonyos szexuális kisebbségek önérzetét. Nem holmi tingli-tangli dologról van itt szó, hanem egy tudatos és előre eltervezett hitfosztásról.
Ahogyan – nagyon helyesen – az Alaptörvény is kimondja: “Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének alapvető kötelessége.” Ezen kötelezettség viszont csak akkor teljesíthető, ha megértjük, hogy mi történt Robespierre-ék napjaitól napjainkig. Ahogyan szellemi példaképük is tette az idők hajnalán, a tudás mellett érvelve választottak le minket Istenről. Így történt meg, hogy szépen lassan átvette a Biblia helyét a polcon az Emberi és polgári jogok nyilatkozata. Mára pedig eljutottunk odáig, hogy már nem csak kiszorította utóbbi az előbbit, de le is hajította azt a polcról. A mi feladatunk, hogy újra felvegyük azt a földről, leporoljuk és egy magasabb polcra helyezzük, ahol ismét méltó helyére kerülhet.
Mindezzel nem azt kérem, hogy az Emberi és polgári jogokat dobjuk ki, csupán azt, hogy kezeljük úgy, mint a családi ezüstöt, az apáinktól, nagyapáinktól örökölt hitet pedig, mint a családi aranyat, és ennek megfelelően járjunk el. Magyarországnak – ahogy a nyugati civilizációnak általában – ezen hitbéli kijelentések jelentik a bástyáit. Márpedig amikor az ellenség egy ország vagy város bevételére készül, rendszerint a bástyákat támadja. Ezért a mi felelősségünk, hogy azokat most betonba öntve erősítsük meg.
Tisztában vagyok azzal, hogy mindez nem csak Önön múlik, de ha Ön mégis az ügyem mellé áll, elindulhat egy társadalmi vita, aminek a végén a törvényhozás elé kerülhet egy olyan javaslat, ami világszerte bátoríthatja fel a most még passzív keresztényeket, és hamar követőkre találhatunk szerte a nyugati világban. Látja miként küldenek némelyek fegyvereket a fizikai síkon vívott háborúkba, itt lehet az idő, hogy mi pedig pajzsot küldjünk a szellemi síkon zajlóba.
Ugyanakkor megragadom az alkalmat, hogy mindenki mást is arra kérjek, álljanak az ügyem mellé! Az összes politikust, független a pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, valamennyi médiában dolgozó barátomat, minden közismert ismerősömet, valamennyi követőmet, és bárkit, akihez eljutnak ezek a sorok. Álljatok ki ezen ügy mellett! Helyezzük alkotmányos védelem alá a Bibliát és a keresztény nevelés jogát, a megváltozott időkkel és az uralkodó korszellemmel szemben is ellenálló módon.
Történelmi időket élünk, éppen ezért a tetteinknek és a bátorságunknak is ehhez méltónak kell lennie.
Számitok a támogatásra!
Üdvözlettel,
Ábrahám Róbert
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS