Az olaj után Brüsszel most a gázembargóval próbálkozik

A hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, nagy előrelépés, azonban most a gázt kell célba venni

– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán. Szerinte ennek megvalósításához a háromszáz milliárd euró költségvetésű REPowerEU projektet terjesztette elő a Bizottság. Mint mondta, fontos, hogy megbízhatóbb szállítótól – ilyen szerinte az Egyesült Államok – szerezzen be az EU földgázt, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Úgy tűnik, a brüsszeli Bizottságot már nem is ő irányítja, hanem Frans Timmermans – Von der Leyen legalábbis Timmermans mániájával jött elő, amelynek lényege, hogy szenvedjenek többet az emberek.

Ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbet fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat–1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét

– mondta. Ursula von der Leyen azt nem tette hozzá, hogy az amerikai földgáz jóval drágább, mint az orosz, így kevesebb gázért kellene ugyanannyit, vagy többet fizetni.

Magyar siker volt az olajembargó megállítása

A háború kirobbanása óta Brüsszel újabb és újabb energetikai szankciós javaslatokkal áll elő, azt remélve, hogy Oroszországot ilyen eszközökkel szankcionálni tudja. Többször kiderült már, hogy a helyzet egész másképp fest: az átgondolatlan, az uniós tagállamok energetikai szükségleteire és függőségére tekintet nélküli energetikai szankciókkal az EU saját magát lövi lábon. A következő ilyen kísérletnek a Bizottság földgázembargós javaslata tűnik. Orbán Viktor sikerének hála eldőlt, hogy hazánk mentesül az úgynevezett hatodik szankciós csomagnak nevezett brüsszeli terv, az orosz kőolajra kivetett embargó alól. Az az áremelkedés, amely az embargó bevezetése következtében a nyugat-európai tagállamokat menthetetlenül eléri, így itthon nem fog hasonló következményekkel járni. Az olajembargós döntés kapcsán Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elmondta: sikerült elérni, hogy a benzinársapka fenntartható maradjon a jövőben is. Szerinte a gázembargó egy hidrogénbombával érne fel Magyarországra nézve.

Körülbelül napi öt-hatmillió hordónyi olajkitettséget kell most pótolni azzal, hogy elfogadták az olajembargót az EU-ban. Ez egy olajárkrízist, energiakrízist fog okozni, ez már az inflációban is megjelent, és tovább fűtheti az emelkedést

– hangsúlyozta Nagy Márton.

Gyorsan összeomlana minden egy gázembargónál

Egy percre sem lélegezhetünk azonban fel, hiszen könnyen nyomban a tárgyalóasztalon lehet a már többször belengetett következő brüsszeli javaslat, nevezetesen a földgázimporttal szembeni embargó kérdése. Jó előre le kell szögezni, hogy egy ilyen szabályozás elsősorban megint csak nem Oroszországnak, hanem a földgázra rászoruló EU-tagállamoknak, így különösen Magyarországnak jelentene érzékeny veszteséget. Az oroszok a gázt ugyanis más államok számára is el tudják adni, az európai vásárlóik viszont jellemzően egy-két csővezetékhez vannak kötve. Az alternatív beszerzési forráshoz alternatív útvonalak is kellenének, amelyek pillanatnyilag csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Az orosz földgázexport a legtöbb közép-európai ország esetében csak hosszabb távon és jelentős infrastrukturális beruházások árán váltható ki, vagyis egy esetleges embargó viszonylag gyorsan ellátásbiztonsági kérdésekhez vezet a térségben.

Ha Brüsszelben végképp elmennének otthonról, előre szólunk: ahogy az olajembargónál, úgy egy esetleges gázembargó ötleténél is a magyar nemzeti érdeket fogjuk védelmezni

– írta Varga Judit Facebook-oldalán. Az igazságügyi miniszter arra reagálva posztolt a közösségi oldalra, hogy az utóbbi időben egyre inkább megszaporodtak az olyan hangok, amelyek az orosz olajembargó után most gázembargót követelnek.

Mint ismeretes, az ukrán elnök után a napokban erről beszélt Ljubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövete is.