Olaszország egyelőre nem adja ki Magyarországnak Gabriele Marchesi Milánóban, európai elfogatási parancs alapján házi őrizetben tartott antifasisztát, akit Budapesten „fiatal felnőttek szélsőbaloldali szervezetében való tagsággal” vádolnak. Így döntött a milánói fellebbviteli bíróság – közölte a Neues Deutschland az il Manifesto című olasz újságra hivatkozva.
A bíróság azzal indokolta a döntését, hogy a magyar börtönben „alkotmánysértésekre kerülhet sor”. Az ügyészség is a kiadatás megtagadását indítványozta, egyebek mellett azért, mert Budapest „teljesen elégtelen választ adott” a magyar börtönökkel kapcsolatban két hónappal ezelőtt feltett kérdésekre. Olaszországban attól tartanak, hogy Marchesinek Budapesten embertelen bánásmódban lehet része. A magyar kormánynak most módjában áll március 15-ig részletesebben állást foglalni. Az il Manifesto cikkére hivatkozva baloldali német lap emlékeztetett arra, hogy a magyar börtönben ugyanezen ügyben fogvatartott Ilaria Salis támogatói hónapok óta beszámolnak a fogoly embertelen kezeléséről.
A Marchesi kiadatásának megtagadásáról szóló milánói döntés még nem végleges, a következő meghallgatást március 28-ra tűzték ki. A milánói bírák felszólították az olasz igazságügyi minisztériumot, hogy hivatkozzon a 2009/829-es uniós keretmegállapodásra, amelynek értelmében egy vádlott házi őrizete a hazájában is megszervezhető. Erre a múlt héten már Mairead McGuinness pénzügyi biztos is felszólított az Európai Parlamentben.
A milánói bírósági döntés nyomán Rómában százak tüntettek Salis házi őrizetbe helyezéséért, és ugyancsak az említett keretmegállapodásra hivatkozva azért, hogy hazájában várhassa a május 24-én kezdődő perét. Németországban is egyre többen követelik az ügyben vádlott német állampolgárok házi őrizetbe helyezését: egy férfi Budapesten van börtönben, egy nő pedig Drezdában – ő a Magyarországnak történő kiadatást várja. A férfit, Tobias E.-t már elítélték. A követelések között szerepel, hogy a többi vádlottat nem szabad kiadni Magyarországnak, és hogy a német kormánynak végre foglalkoznia kell az üggyel. A lapnak a szövetségi sajtókonferencián feltett kérdésére, mind a német igazságügyi, mind a külügyminisztérium képviselője úgy válaszolt, hogy „erre egyelőre nem lát okot”.
(hírklikk / Kiemelt kép: képernyőfotó)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS