A nyugati civilizációt körüllengő feszültség oka az, hogy nem felívelő, hanem stagnáló, esetleg lefelé tartó korszakukat élik ezek a társadalmak – hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke egy keddi budapesti könyvbemutatón.
Andreas Rödder Konzervatív 21.0 – A polgári Németország programja című, az MCC Press gondozásában megjelent művét méltatva az államtitkár arról beszélt: minden mértékadó véleményformáló egyetért abban, hogy ezek a társadalmak rosszabbul, de biztosan nem jobban teljesítenek, mint korábban. Hozzátette: ez polarizációhoz vezet, hiszen, ha az ember azt látja, hogy rossz irányba mennek az ügyek, akkor egyre elkeseredettebben próbál megfelelő választ adni a helyzetre. Orbán Balázs megjegyezte: épp ezen a ponton válik külön a két politikai tábor javaslata, hiszen a baloldaliak és a liberálisok a kultúránkat sikeressé tévő alapelveket, megközelítéseket idejétmúltnak látják, míg a jobboldalon ragaszkodnak például a zsidó-keresztény tradícióhoz, a hagyományos családmodellhez, a nemzetállamhoz, a kapitalizmushoz, a munkára épülő társadalomhoz. Azt mondta: a konzervatívok szerint éppen ezen értékek elhagyásából adódik a probléma, ezért újra fel kell fedezni ezeket, hiszen az értékrendszert megerősítve mi, a nyugati civilizáció leszünk a XXI. század győztesei.
A közép-európai konzervatív gondolkodóknak most versenyelőnyük van
– jelentette ki az államtitkár, arra utalva, hogy a védekezés Közép-Európa civilizációja, bárhonnan jött is a fenyegetés az utóbbi évszázadokban.
Ennek megfelelően régiónkban a konzervatív oldal defenzívára rendezkedett be, míg nyugati eszmetársaik gondolkodása alapvetően egy picit expanzívabb volt, így most nehezebben kezelik a geopolitikai sajátosságok változása miatti visszaszorulást
– tette hozzá.
Néha hektikusak a magyar–német kapcsolatok
Az államtitkár kérdésre válaszolva úgy vélekedett: Szent István kora óta stabil alapon állnak, de néha hektikusak a magyar–német kapcsolatok, amelyekben meghatározó erejű a geopolitikai kontextus. Hozzátette: ha Berlin a Brexit utáni Európai Unióban vezető szerepre tör, akkor nem fordulhat másfelé, mint a Németországról délre és keletre eső területek irányába.
A CDU balra igazodott
Andreas Rödder német történész, a Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora arról beszélt az eseményen: a Németországban 16 éve fennálló nagykoalíció miatt a politikai viták a spektrum szélein jelentek meg az utóbbi időben. Hangsúlyozta: noha sokan elöregedettnek, porosnak, csökevényesnek tartják ezt az eszmerendszert, a konzervatívok olyan változásokokat akarnak, amelyek jók az embereknek, hiszen elfogadják az átalakulást és alakítani akarják azt. Kiemelte: változni, modernizálódni kell, de az utóbbiból túl sok volt a nagykoalíció ideje alatt, hiszen Németország utolsó megmaradt néppártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ez idő alatt abban reménykedett, hogy riválisai táborából próbálja pótolni a tőle elforduló választókat. Andreas Rödder szerint ez inkább volt igazodás balra, mint aktív modernizáció a saját alapokon állva, a folyamat pedig egyszerre jelent problémát a párt és a demokrácia számára.
Elegem van a nagykoalíciókból
– jelentette ki, hozzátéve: arra van szükség, hogy magát világos politikai vonalakkal megmutató kabinet alakuljon Berlinben.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS