Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és a stratégiai tanácsadó testületének elnöke hibázott, amikor meggondolatlanul 1956-ot állította párhuzamba Ukrajna tragédiájával. A kettőnek – főleg magyar szemszögből – az ég világon semmi köze nincs egymáshoz. A botrány kirobbanása után meg is tette az ilyenkor szükséges lépést: kacifántos körítéssel ugyan, de kijavította magát. Talán még a bocsánatkérés is elvárható lett volna az 1956-os forradalmárok, szabadságharcosok felé.
Orbán Balázs jó szándékát ugyanakkor nem lehet elvitatni, hiszen az okfejtés, amiben Zelenszkij és Pongrácz Gergely kvázi egy lapon szerepelt, a szerencsétlen hasonlat dacára pontosan arról szólt, amit mi magyarok gondolunk. Arról, hogy Ukrajna ebben a harcban fölöslegesen, külső nyomásra áldozza fel magát, miközben szinte bizonyosan lett volna diplomáciai és ésszerű útja is a konfliktus rendezésének, elkerülésének.
1956-ban – sőt, ha továbbmegyek, Kratochvil Károly (Székely Hadosztály), Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc vagy Hunyadi János küzdelmében – nem volt lehetőség a kiegyezésre. (Ahogy Ambrózy kolléga írja, ha ’56-ban csupán az lett volna a követelése Zsukov marsallnak, hogy nem léphetünk be a NATO-ba, hamar megegyeztünk volna az őszi szellőben fákon lengedező rákosista kommunisták árnyékában.) Szabadságharcaink, honvédő háborúink nélkül a mai Magyarország bizonyosan sem létezne, 1956 nélkül pedig nem lehetett volna hazánk a legélhetőbb diktatúra a szocialista blokkban, sem pedig az első rendszerváltó. Még inkább nem jöhetett volna létre 2010-ben a nemzeti együttműködés stabil rendszere, amelyhez az erkölcsi muníciót és a kétharmados többséget épp az biztosította, hogy az előző kormány a nemzetre rontott és megtaposta 1956 emlékét.
1956-ban nem volt más út. Az ÁVH és a szovjet hatalom országszerte végrehajtott véres sortüzei, tömegmészárlásai után szó sem lehetett kiegyezésről, pláne nem diplomáciai megoldásról. Ilyenre amúgy sem volt akarat, Nagy Imre későbbi kísérleteire pedig inkább a hamisság és a gyávaság jellemző, sem mint a reális törekvés. 1956-ban csak a teljes önfeladás, a totális terror, megtorlás elviselése, vagy a vakmerő és bátor szembeszállás maradt. A pesti srácok, a szabadságharcosok a fővárosban és sok más helyen a fegyveres ellenállást választották, életük árán is megmutatva, hogy a magyar szabadság eltiprásáért nagy árat kell fizetni. (Ilyen célja volna a mostani haderőfejlesztésnek is, erre szegődnek a seregbe lépő ifjak és tartalékosok.)
A félresikerült terefere másik résztvevője, az egyébként az éles vitákban kiválóan helytálló, fiatal és csillogó újságíró-tehetség, Kohán Mátyás – még Orbán Balázs helyesbítése előtt – elkövette azt a hibát, hogy igyekezett megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.
Nem csak az a hős, aki a ruszki tankra kardot ránt, hanem az is, aki még az első fegyver eldördülte előtt elkerül egy elkerülhető vesztes háborút
– írta a bibliai üzenetekkel tűzdelt replikájában, a Mandineren.
Ezzel sikerült tovább rontani a helyzetet, hiszen az 1956-os szabadságharcosok hősies önfeláldozásának kigúnyolása (vö. kardot rántani a ruszki tankra) az Eörsi László-Ungváry Krisztián-féle posztbolsevik történész-gazemberek erkölcsi mocsarába vezet. Az 56-os szabadságharcosok ugyanis világháborús veteránok vezényletével (amennyire néhány nap alatt lehetett) szakszerű védelmi rendszert alkottak, gazdálkodtak a hadianyagokkal, megszervezték a forradalmárok ellátását, a sebesültek kezelését, rádión kommunikáltak, s ügyesen taktikáztak. Az október végi harcokban számos alkalommal visszaverték a szovjet és ÁVH-s támadásokat, objektumokat foglaltak el, barikádokat emeltek.
Szabó János, Pongrácz Gergely, vagy a fiatalabbak közül Mansfeld Péter, Varga János és sokan mások november 4-e után a Csepel Műveket, a Széna teret, a Corvin közt, vagy a nagykörúti barikádokat, a Royal szállót még napokig tartották, annak ellenére, hogy a szovjetek százezres hadsereget küldtek a forradalom leverésére. Az utolsó ellenállók a fővárosban egy héten át folytatták a harcot. A vidéki hőseink pedig itt-ott még tovább fegyverben maradtak. Mint ahogyan egy egész nép tovább dacolt az elnyomással november-december folyamán, sztrájkokkal, tüntetésekkel, csendes tiltakozással, az ávós halálbrigádok és az újabb sortüzek ellenére is. Nem tankkal kardoztak tehát a sarki játszótéren, kedves Mátyás!
Orbán Balázs nagy koponya, agilis, rátermett, törekvő politikus, aki 2009 óta tör előre az államigazgatás és a politika ranglétráján. Ma már a nemzeti együttműködés tág halmazán belül a legerősebb és legbővebb anyagi forrásokkal bíró think-thank vezetője (megelőzve mesterét és mentorát, a kegyelmi ügy óta visszahúzódóbb Gulyás Gergelyt.) Új iskolát vezetett be, egyfajta sikerkalauzt, amely az általa felügyelt számos szerven, különösen a Matthias Corvinus Collegium szerteágazó intézményrendszerén keresztül a siker garanciájává vált az oda tartozók számára. Nem csoda, hogy százával jelentkeznek és csatlakoznak ehhez a hálózathoz a sikerre és jólétre vágyó fiatalok. Orbán Balázs a kormány Stratégiai Tanácsadó Testületének elnöke is, ahol feladata, hogy olyan bölcs tudósokkal, mint Maróth Miklós, vagy Stumpf István kidolgozza azt a nagystratégiát, amely Magyarországot újra elhelyezi a világtérképen. Amely biztonságot, boldogulást és megmaradást hoz a következő évtizedekre, évszázadokra. Munkájának gyümölcse csak akkor érhet be, ha ez a stratégia az ország nagytöbbségének tetszésével, támogatásával találkozik. Ma ez, Orbán Viktor tusványosi, kötcsei beszédei után elmondható: a népvándorlás, a migráció kívül rekesztését, az orosz-ukrán háború ügyében képviselt tartózkodó álláspontot, a nyugati gyarmatosítással szembeni ellenállást még akkor is kész támogatni a magyarok nagytöbbsége, ha a gazdasági helyzetünkkel, a protekcionizmussal, vagy akár az államvasutakkal és a kátyús utakkal baja van. Magyarország tehát készen áll a honvédelemre és a szabadságharcra, akár áldozatok árán is (lásd a brüsszeli brutális migránsadó lenyelését például.)
Ezért is nagy hiba e közös nevező, a sajátos magyar szabadságharcos virtus, azaz a közös küldetéstudatunk kikezdése, még akkor is, ha ez egy suta, ártatlan gondolakísérlet keretében történik.
Konklúzió? Helyes, ha engedjük, hogy a fiatal vitézek az egekbe szökelljenek, de az öreg varázslók sem bucskázhatnak le a trónusról. Az akarásnak és a bölcsességnek egyszerre kell érvényesülnie.
Józsué
2024-09-27 at 13:19
Dr. Kolompar G
09.27.12.27.
Teljes egyetértésem Genitália.Sok mindenről megfelejtkezünk
OkosTojás
2024-09-27 at 13:15
A kettő között nagy a különbség. Mi elbuktuk, mert a Szovjetek (ukránokkal együtt) lerohantak minket kádár elvtárs hathatós segítségével. A nagyságos nyugat meg hagyta. Most az orosz ukrán testvérháborúban, mivel érdeke a háború, meg a felvásárolt területek megtartása, küldik a katonákat a halálba. Nagyon aljas ez a világ.
2 ÉNAKI
2024-09-27 at 13:10
Jav.elnyomó
2 ÉNAKI
2024-09-27 at 13:08
1956 a magyar nép harca volt az felnyomó kommunista,egyeuralmi rendszer ellen. Semmi képp nem vethető össze az ukrajnai háborúval. Az utóbbi azusa procy háborúja az Oroszokkal szemben ukrajnán kereszztül.
Sas
2024-09-27 at 12:49
Akkor habogjon valamit HG ÉS OV valamit a Bibói kategóriáról is-a lényeglátó realistáról-vakon nekiugrani egy birodalomnak az nem a lényeglátó realista politikája-Aki nem a bibói lényeglátó realista politikát képviseli-ezt képviseli OB-erre utalt-az egy barom.Ha HG-nek, és OV-nak -úgymond-félreérthetőek OB szavai-akkor nekik Bibó is félreérthető-de akkor ne politizáljanak.Ebben az évben immár harmadszor reagálnak túl .
Orosz - Magyar Két Jó Barát
2024-09-27 at 12:48
Ma 18 órakor Orbán Balázs melletti szimpátiatüntetést tartunk az orosz nagykövetség előtt. Aki tud, hozzon magával orosz zászlót.
Сегодня в 18:00 мы проводим демонстрацию сочувствия Балашу Орбану перед посольством России. Если можете, возьмите с собой российский флаг.
nemzeti
2024-09-27 at 12:47
Egyébként nem hibázott ORBÁN BALÁZS csak ebben a héjaként viselkedő liberálbolsavista világban előjöttek a patkánylyukból az “””56-os hősök”””
megmondani a tutit.
Nem akarom mos megnevezni őket.
nemzeti
2024-09-27 at 12:44
Sok NEMZETI néven firkáló műszabadságharcos,csúzlival
a tankra támadó kis hülye örökös jelent meg itt.
S nagyon utálom azokat a külföldön élő,szaros seggüket féltő nagy magyar “harcosokat” is akik mostanra haza kuncsrogtak s mos ők a hősök.
AZ ORSZÁGOT MEG ITTHAGYTÁK A SZEGÉNY MUNKÁSRA PARASZTRA ÚJJÁÉPÍTENI.
Erkölcsi Morálka
2024-09-27 at 12:41
Kárpáti,
Csak pesti srácok voltak egyedül a világon. Kijevi srácok nincsenek, csak háború alatt is bulizó Amerikát utánzó gyűlevész népség. A Molotov koktélrol azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák de inkább mégis isszák, ha egyszer koktél.
Egészségükre!
Sas
2024-09-27 at 12:40
Teljesen vállalható, amit OB mondott-aki nem fogyatékos szellemileg, az nem érti félre.
Sas
2024-09-27 at 12:39
OB A BIBÓI GONDOLATMENET SZERINT POLITIZÁL-.Becsületes-racionális elme.
ViAM
2024-09-27 at 12:39
Nekem ezen eset kapcsán Pálffy István jutott eszembe, amikor lehet így is meg úgy is értelmezni egy rosszul megfogalmazott mondatot.
rókerzsót
2024-09-27 at 12:38
Lutz László
2024-09-27 at 11:33
“A lemondása csak idő kérdése.”
Erre azért nem vennék mérget.. De ha így is lesz, megint a fidesz jön ki erkölcsi fölénnyel a dologból, erre azért tessen számítani. 😉
Sas
2024-09-27 at 12:38
Tényleg elég volt a felesleges mentegetőzésből-a legnormálisabb fideszes politikusok közé tartozik OB- pusztán azt fejtette ki, hogy ne legyünk a történelem idiótái-azt mondta, amit Bibó úgy nevez: a lényeglátó realista politikája-elképesztő, hogy maga a miniszterelnök is azt hiszi, hogy -úgymond -félreérthető mondatok volta-kezd betelni a pohár ettől a viselkedéstől-akkor a bibói szemléletet is félreérthető? Nevetséges.Lényeglátó realista politika-az a helyes-ezt mondta -lényegében-OB- erre itt lejátszák azt a hülyeséget, hogy félreérthető volt-egy frászt volt félreérthető-ha a miniszterelnök nem bírja a feszültséget, akkor menjen nyugdíjba-elég volt a mentegetőzéseiből-a tulreagálásaiból.
Demecseri Ákos
2024-09-27 at 12:36
Gárdonyi Géza örökbecsű művében, az Egri csillagokban is szerepel egy Orbán Balázs, Hegedűs hadnagy néven, akit gyorsított eljárásban fellógattak a várudvaron.
Sas
2024-09-27 at 12:31
Semmi félreérthető nem volt benne-tiszta, logikus-vállalható gondolatmenet volt–soha ne legyünk balekok-ne hagyjuk figyelmen kívűl az erőviszonyokat-az adott geopolitikai realitást-ezt mondta-mélységesen felháborító, hogy maga a miniszterelnök-de a sajtója is-ezt a tiszta logikát félreérthetőnek hazudja-és mentegetőzik-azt mondta, hogy mindig a geopolitikai helyzet szerint kell és szabad politizálni.
dr. Kolompár G.
2024-09-27 at 12:27
Kiegészíteném még a lentebb írtakat azzal, hogy a második világháborúban az amerikaiak és a britek bombázták szarrá az országunkat, de érdekes, ezért senki nem utálja őket. Ahogy az is minden esetben figyelmen kívül marad, hogy a németek által elhurcolt zsidókat az USA pénzért kimenthette volna a lágerekből, – erer kapott lehetőséget Hitlertől – de szart bele. Ezért sem utáljuk a drága amerikai népet ugye?