Magyarországot hosszú távon nem lehet, nem szabad a magyar függetlenség ellenében, vagy anélkül kormányozni; ez volt Nagy Imre és mártírtársai 32 évvel ezelőtti újratemetésének üzenete – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ötvenhatos vértanúk emléknapján rendezett ünnepségen, szerdán, Budapesten, a mártírhalált halt miniszterelnök szobránál.
Orbán Balázs kifejtette: bárkihez is kerüljön a hatalom, elsődleges feladata a magyar érdekek képviselete és a magyar szuverenitás védelmezése kell, hogy legyen.
Aki nem képes felnőni ehhez a feladathoz, annak azzal kell szembenéznie, mint amivel az elnyomó Kádár-rendszernek kellett: bukással és feledéssel; aki pedig képes erre, az méltó a nemzet megbecsülésére és emlékezésére
– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: Nagy Imre és mártírtársai ilyen emberek voltak. A politikus az 1989. június 16-án tartott újratemetésről azt mondta: talán a rendszerváltoztatás egyik legmeghatározóbb pillanata volt. Felidézte: szinte minden családban van anekdota arról, hogy az idősebbek, akikben még élt 1956 emléke, hogyan reagáltak a látottakra, hallottakra.
Voltak, akik elégtételként vagy a történelmi igazság helyreállításaként élték meg a történteket, de voltak olyanok is, akiket éppen 1956 véres leverése miatt szorongó érzés fogott el
– mondta, hozzátéve: egy elnyomásban leélt emberöltő tapasztalatait nem lehet egyik napról a másikra levetkőzni. Kérdésként vetette fel: mi lehet az oka annak, hogy a Rákosi-rendszer alatti elnyomásban tevékenyen részt vevő Nagy Imre alakja az évtizedek során a magyar függetlenség szimbólumává vált?
Az egykori politikus múltja és pályája kettős
– fűzte hozzá. Kultúrtörténeti érdekességnek nevezte, hogy nem sokkal az 1956-os események után a híres kolumbiai, baloldali érzelmű író, Gabriel García Márquez Magyarországon járt, és a mágikus realizmust védjegyévé tevő szerzőt sem hagyták érintetlenül a Nagy Imre körül felmerülő kérdések.
Mivel nem kellett tartania az elnyomás retorziójától, bátran fel merte tenni azokat a kérdéseket, amelyeket akkor nekünk, magyaroknak nem volt szabad
– emlékeztetett az államtitkár. Hozzátette: Márquez sorai segíthetnek megérteni, hogyan vált Nagy Imre sajátos módon a magyar szabadság jelképévé.
Nagy Imre – ahogy Márquez is – kommunista volt
– jelezte Orbán Balázs, hozzátéve: ez az ’50-es évek keleti blokkjában azt jelentette, hogy Nagy Imre egyik nap még miniszterként szervezte az államosítást, a másik nap már elvtársai börtönében várták válogatott kínzások.
Történelmi visszaemlékezésekből tudjuk, hogy voltak olyanok, akik saját hányattatásaikat is szükségesnek ítélték a kommunizmus nagy ügyének győzelme érdekében
–mondta az államtitkár, hozzátéve:
a szélsőbaloldalon állandóan az intrikák, széthúzás, leszámolások, az árulások voltak a jellemzőek, nem volt ez máshogy az ’50-es években Magyarországon sem.
Orbán Balázs szerint Márquez sem tudta, hogyan ítélje meg Nagy Imre személyét, abban azonban biztos volt, hogy az ’56 utáni leszámolás nagyobb törést jelentett a világ kommunista mozgalmának, mint bármilyen helyi vagy nemzetközi viszály.
Nincs az a gazdasági eredmény, nincs az a tudományos siker, amely igazolhatna egy olyan politikai rendszert, amely így számol le sajátjaival
– fogalmazott, hozzátéve: az elnyomó rendszer saját maga felett mondott ítéletet azzal, hogy az egykor a rendszerhez tartozó Nagy Imrét halálra ítélte.
A sebek, amelyeket a kommunista politikus kivégzése és a magyar szabadságharc erőszakos leverése ütöttek, végül nemcsak Magyarország, hanem az egész kommunista eszme és az arra épülő rendszer bukását alapozták meg
– mutatott rá.
Az a vereség, amit a nemzetközi kommunizmus a magyar események után elszenvedett, végül épp Nagy Imre újratemetésének napján vált igazán nyilvánvalóvá
– fogalmazott Orbán Balázs. Hozzátette:
nem lehet egyetlen politikai rendszert sem elnyomással, hazugságra és folyamatos megfélemlítésre alapozva, a nép ellenében működtetni.
Orbán Balázs arra is rámutatott: a kolumbiai író jogosan hívta fel a figyelmet arra, hogy Nagy Imre és Kádár János között világnézetileg talán alig volt különbség, csak abban nem értettek egyet, hogy
Nagy Imre nem akarta, hogy a kommunizmus ügyét szovjet szuronyok vigyék sikerre Magyarországon, Kádár igen.
Az államtitkár szerint a függetlenség iránti vágy, a szuverenitás régi kívánalma miatt Nagy Imre alakja
rezonál a magyar néplélekkel, letartóztatása és megöletése szimbólummá, a magyar függetlenségi vágy eltiporhatatlan szimbólumává vált, miközben ennek tagadására épült Kádár János teljes rendszere.
Az újratemetésről azt mondta: az több volt, mint egy baloldali politikus rehabilitálása, és azzal, hogy a rendszer engedte ezt, azt jelezte, hogy az elnyomás alapjai remegtek meg, hosszú idő után a nemzeti függetlenség újra valós, elérhető céllá vált. Orbán Balázs szerint az akkori történelmi helyzetet Orbán Viktor értette meg azzal, hogy az újratemetés szertartásán elmondott beszédében a szovjet csapatok kivonását sürgette.
Az utókor feladata, hogy képes legyen szétválasztani Nagy Imre politikai tevékenységét és a személyében rejlő történelmi szimbólumot, és megérteni, hogy ez utóbbi mit üzen ma mindannyiunknak Magyarországon
– mondta.
Az ünnepségen Nagy Imre szobránál koszorúkat helyeztek a közjogi méltóságok, valamint ’56-os szervezetek képviselői.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS