Pesti Srácok

Orbán Viktor a jövőnkről beszélt

Orbán Viktor a jövőnkről beszélt

Az Orbán Viktor beszédeire adott ellenzéki reakciók mindig megmutatják az ellenzék vezetőinek, politikusainak jelentéktelenségét. Az ellenzék továbbra is úgy politizál, mintha Európa egyetlen problémája Orbán Viktor Magyarország-központú politikája lenne, a világon meg csak Kína és Oroszország lator vezetői miatt kellene aggódni.

A migráció, a háború, az energia és a nyersanyagárak elszabadulása, az EU vezetőinek alkalmatlansága, az EU szinte összes országára – persze csak az őslakosságra – kiterjedő demográfiai katasztrófa, az egyre drasztikusabb és átfogóbb technológiai változások, az elmúlt harminc év világrendjének teljes felfordulása még tulajdonképpen nem jutott el a tudatukig.

Az ellenzék nem vett tudomást a magyar gazdaság szerkezetének átalakulásáról sem, és persze azokról a kihívásokról sem, amelyekkel egy szuverenista kormányt választó országnak meg kell küzdenie egy olyan világban, amelyben az USA bizonyos elitcsoportjai világkormányzásra, a brüsszeli elitek pedig európai birodalom építésére készülnek.

A miniszterelnök beszéde megerősítette azokat az irányokat, amelyeket az ország már ismer és amiért négyszer egymás után a Fideszre szavazott. A lokális folyamatokra érzékeny fül számára azonban a miniszterelnök következő mondatai legalább ennyire fontosak voltak, sőt, talán még fontosabbak is:

PestiSracok facebook image

Ezekből a gondolatokból ugyanis a zöld átállás mellett az is következik, hogy a kormány az energiatermelés és az energiatárolás általános, a jelenleg elérhető és a racionálisan várható technológiák mentén történő diverzifikálására készül. A napenergiát használó háztartások és a gazdálkodó szervezetek, az állam és intézményei ebben a logikában saját maguk döntenek, hogy mennyi napenergiát "gyűjtenek be", tárolnak el, és arról is, hogy azt milyen ütemezésben használják fel, mire fordítják. Sok százezer, talán millió helyen, a felhasználás helyének közvetlen közelében, háztartási, közösségi, akár kistelepülési szinten kezelt egységekből áll össze majd az ország energiatermelésének egy része, és az energiatárolás forradalma is "házhoz jön".

Az ilyen együttműködések szociológiai értelemben is jótékony hatással vannak a társadalomra: ahhoz hasonló egymásrautaltságokat és együttműködési gyakorlatokat hoznak létre, amelyeket a modernitás a lokalitások elpusztításával végleg felszámolni látszott.

Már az elektromos autók jelen generációinak egy része is alkalmas arra, hogy ne csak közlekedésre, hanem energiatárolásra is alkalmas legyen, mintegy puffertartályként üzemelve a háztartásokban megtermelt napenergia számára. Ez a képesség az akkumulátortechnológia fejlődésével csak javulni fog, arról nem is beszélve, hogy a használt és csökkent kapacitású akkumulátorok felhasználási ideje is meghosszabbítható, ha nem elektromos autókban üzemelnek, mert azokban már nem képesek a megfelelő hatótávolságot biztosítani. Eddig is akkumulátorhasználók voltunk, de a legnagyobb, amivel "együtt éltünk" általában, az a robbanómotoros autónk indítóakkumulátora volt. A közeljövő ígérete most az, hogy a háztartásunk és az autónk napi felhasználásához mérhető kapacitású akkumulátorok lesznek a pincéinkben, amelyeket a tetőkön lévő napelemek töltenek fel.

A gázzal működő tartalékerőművek rendszerének kiépülésével és a Paks II után további, még újabb technológiájú "rugalmasabb" atomerőművek építésével az energiafüggetlenség és a gazdasági hatékonyság olyan új szintje érhető el, amely a jelenlegi technológiai kilátások mellett már nem is a XXI. század, hanem a csodák nélküli XXII. század.

A miniszterelnök beszédének ezen részéből egy olyan technológiai jövő bontakozik ki, ami az emberek, családok, helyi közösségek érdeke, a magyar állam érdeke, a kisvállalkozások és a lokalitásba visszailleszkedni akaró középvállalatok érdeke, viszont bizonyosan nem érdeke a multinacionális tőke azon részének, amely egyáltalán nem figyel a helyi fenntarthatóságra.

Jellemző, hogy a beszéd ezen legperspektivikusabb része kapta a legkisebb visszhangot, bizonyítva azt a sajnos nagyon érvényes tételt a modern politikával kapcsolatban, hogy a valóság és a jövő nem számít, csak a pillanat uralása. Ha a háborúk, járványok és a liberális elitek patologikus világmegváltó erőszakossága nem zilálja szét a világot – ami sajnos benne van a jövőben a jelen trendek alapján –, akkor a következő öt–tíz évben több technológiai fejlesztés, új, ma még elképzelhetetlen és megjósolhatatlan technológia fog megjelenni az életünkben, mint az elmúlt 150 évben összesen. Egy kormányzatnak az a dolga, hogy felmérje és kihasználja ezt a jövőt, megtartva a nyelvünket, a kultúránkat, az országunkat, az életformánkat és minden embert, aki így és itt akar élni.

Vezető kép: Budapest, 2024. február 17. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2024. február 17-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.