Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt – jelentette ki Orbán Viktor a kormányfő a Mandinernek adott exkluzív interjúban, amelyben beszélt az orosz–ukrán konfliktus hátteréről, az orosz–magyar energetikai együttműködésről, egy új biztonságpolitikai korszak kezdetéről és a baloldal felelőtlen nyilatkozatairól is.
A miniszterelnök kifejtette: ez már a harmadik háború, amely a szomszédságunkban zajlik a kormányzása alatt. Az orosz–ukrán konfliktus hátteréről szólva elmondta, hogy nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, a NATO folyamatosan bővült kelet felé, és Oroszországnak ez egyre kevésbé tetszett. Emlékeztetett, hogy az oroszok két követeléssel léptek fel – Ukrajna nyilvánítsa ki semlegességét, a NATO pedig azt, hogy nem fogja felvenni Ukrajnát –, de ezeket a biztonsági garanciákat az oroszok nem kapták meg.
Ez a geopolitikai jelentősége ennek a háborúnak. Az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét. A biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni. Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli
– hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő megjegyezte azt is, hogy mivel a katonai fölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások. Mint mondta, a kormány elítéli az orosz támadást, Magyarország pedig a béke pártján van, ezért is ajánlották fel, hogy Budapesten kezdődjenek meg a béketárgyalások. A miniszterelnök szerint most stratégiai nyugalomra van szükség, minden nyilatkozatnak súlya van; nem engedhető meg, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak.
Az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni. Ez azt bizonyítja, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet. Felelőtlen nyilatkozatokkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes. Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség
– mutatott rá a miniszterelnök. Felidézte, hogy volt itt több krízis 2010 óta: pénzügyi válság, vörösiszap, árvíz, krími háború, migrációs krízis, koronavírus, orosz–ukrán háború. Rámutatott, hogy a válságok korát éljük most, ennek ellenére mégis képesek voltunk mi, magyarok egy családtámogatási rendszer kiépítésére, talpra állítottuk a gazdaságot, ám Orbán Viktor szerint ez csak a hab a tortán, mert az energiánk nagy részét a válságok hárítása vitte el. A kormányfő szerint új világrend van kialakulóban.
Kína átveszi a világgazdaság vezető szerepét
A választási győzelemre készülve már 2009-ben felvettem a kapcsolatot Putyin elnökkel és a kínai vezetőkkel. Azt gondoltam, hogy kormányra kerülve szembe kell néznünk azokkal a világpolitikai realitásokkal, amelyek a 2008-as pénzügyi válságot követően bekövetkeztek. Azzal számoltam, hogy a pénzügyi válság a nyugati világot, leginkább az Európai Uniót megrázza, a kínaiakat viszont nem, így felgyorsul az a folyamat, amelyben Kína átveszi a világgazdaság vezető szerepét. Erre az új világrendre fel kellett készülnie Magyarországnak. A 2010-es választási győzelmet követően így már partneri viszonyból indíthattuk el a kormányközi tárgyalásokat a kínaiakkal és az oroszokkal. Ami pedig az orosz elnököt illeti, amiről eddig megállapodtam vele, azt mindig betartotta, és mi is így voltunk ezzel. Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig
– magyarázta a miniszterelnök, aki azt is kiemelte, hogy a rezsiárak alacsonyan tartását is biztosítja az oroszokkal való energetikai együttműködés.
Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége
– részletezte Orbán Viktor.
Ezt a lépést ezért nem támogatom, ne a magyar családok fizessék meg a háború árát
– szögezte le a kormányfő, kiemelve: az unió vezetői is elmondták, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energiaszállításokat, hiszen ez tönkretenné az egész európai gazdaságot. A kormányfő kitért arra is, hogy az orosz–ukrán háború kitörésével egyértelművé vált: az európai katonai és biztonságpolitikát új alapokra kell helyezni. Úgy vélekedett, Európának szüksége van saját haderőre, komoly hadiiparra.
Nem támaszkodhatunk kizárólag az amerikaiakra
– szögezte le Orbán Viktor, aki szerint a NATO nagy érték, ezért meg kell tartani, ugyanakkor megjegyezte, hogy a szövetség európai és amerikai szárnya nincs egyensúlyban egymással.
Az amerikaiak sokkal többet tesznek bele, mint mi. Ezt kell megváltoztatni: el kell érni, hogy Európa biztonságát képesek legyünk az amerikai szövetséget fenntartva, de saját erőből garantálni
– tette hozzá. Orbán Viktor kifejtette: az amerikai stratégia arra épült, „ha jól szervezed a katonapolitikád, akkor a katonai beruházások, fejlesztések gazdasági fejlődést eredményeznek, át tudnak kerülni a civil gazdaságba, ha kialakul egy körforgás a hadiipar és a gazdaság más szegmensei között, akkor az végső soron gazdasági és technológiai előrelépést jelent mindenki számára”.
Ha belegondolnak, a mobiltelefon, a GPS és az internet is katonai fejlesztés, és komoly hasznot hajtanak a civil gazdaságba is
– részletezte. Bejelentette: Macronnal és más közép-európai vezetőkkel már tárgyalt egy francia–közép-európai katonai együttműködésről.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS