Orbán Viktor hét pontja a migráció ellen – Magyarország nem akar egy birodalom része lenni

A Magyarországot érő bírálatok és támadások vége valahogy mindig az, hogy támogatni kell a bevándorlást – jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz EP-választási programjának bemutatásán a Bálna Rendezvényközpontban, ahol 7 pontban üzent hadat a brüsszeli “buborékelit” birodalomépítő és migránscsalogató terveinek. A miniszterelnök átfogó képet adott Európa helyzetéről, a Juncker-bizottság kudarcos mérlegéről, a valóságtól elszakadt nyugati elitről, a növekvő népi elégedetlenségről. Az európai bevándorlási válság, identitásválság, demográfiai válság és politikai válság közös okaként a birodalomépítési törekvést jelölte meg, amely fel akarja számolni a nemzetállamokat és a keresztény kultúrát. És még az ezen célok szolgálatába szegődött Manfred Webernek is jutott néhány nem túl baráti oldalvágás. A 7 pont támogatására aláírásgyűjtésbe kezd a Fidesz.

Magabiztos, erős és jókedvű a politikai közösségünk, de nem elbizakodott – indította kampánynyitó beszédét a miniszterelnök, aki a Fidesz Európai Néppárthoz fűződő, bonyolulttá vált viszonyáról szólt először. Leszögezte:

A mi jövőnkről mi döntünk, és nem az Európai Néppárt. A választások után meglátjuk, merre fordul a néppárt. Most úgy tűnik, hogy balra, liberális irányba, az európai birodalomépítés és a bevándorlás irányába. Ha arra fordul, biztosak lehettek benne, hogy nem fogjuk követni.

Manfred Weber magyarokat sértegető nyilatkozatai ellenére türelmet kért Orbán Viktor, és félreérthetetlenül megüzente a néppártnak, ki tartja kézben a folyamatokat, amikor közölte, hogy a nemzeti érdekeinknek megfelelő időben döntünk a továbbiakról.

A kormányfő szavai szerint eddig csupán az múlott az EP-választásokon, hogy jobb- vagy baloldali lesz-e az Európai Bizottság elnöke, noha ez sem ilyen egyszerű, mivel Junckerről azt hittük, jobboldali, erre kaptunk egy tőről metszett európai szocialistát. Most azonban – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor – a pártpolitikai kérdéseknél sokkal fontosabb ügyről dönt több százmillió európai:

Arról, hogy bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes vezetői lesznek-e az Európai Uniónak. Arról, hogy Európa maradjon az európaiaké, vagy adjuk át egy másik, idegen tömegnek. Arról, hogy megvédjük a keresztény kultúránkat, vagy átadjuk a terepet a multikulturalizmusnak.

Ezzel magyarázta a kormányfő, hogy nem a hagyományos jobb-bal értékrend mentén alakulnak a jelenkori törésvonalak, és még az egységesen bevándorlásellenes V4 kormánypártjai is más-más frakciókban ülnek.

A lényeges dolgokban egység, egyebekben szabadság, de mindenben szeretet

– idézte iránymutatóként Szent Ágostont a miniszterelnök.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A brüsszeli elit elszakadt a valóságtól

Orbán világossá tette, hogy a keresztény civilizációnk léte a tét, és feltette a kérdést: miért vetődhet fel egyáltalán, hogy a természetes életmódunkért és a kultúránként kell harcolnunk a saját földrészünkön? Ennek okaként a brüsszeli buborékot, a Nyugat-Európát vezető elitet nevezte meg, amely elszakadt a tagállamokban zajló valóságtól. De Gaulle-t idézte, miszerint egy eszményért csak a realitásokból kiindulva cselekedhetünk, majd kijelentette, hogy az elit nem veszi figyelembe, sőt, talán már nem is ismeri a történelmi, demográfiai, kulturális és földrajzi realitásokat.

Ezért sértegetheti az amúgy katolikus bajor Weber a magyarokat. Egy brüsszeli bajor tehet ilyet, de egy müncheni bajor nem tenne

– szúrt oda ismét a nagykoalícióra játszó néppárti csúcsjelöltnek.

A miniszterelnök az uniós tagság magas magyarországi támogatottságával érvelt, amikor azt mondta, a magyarok akarják az EU-t, de elegük van abból, ahogy Brüsszelben mennek a dolgok, és változást akarnak.

Megérte harcolni

Az uniós vezetés és Magyarország között lassan kilenc éve folyó vitákról megjegyezte: csak látszólag különbözőek, végső soron mindig arról szólnak, hogy nem vagyunk hajlandóak elfogadni Brüsszeltől olyan utasításokat, amelyek a magyaroknak nem jók. Példaként említette az újabb hitelek felvétele helyett az IMF hazaküldését, a válság lakosságra terhelése helyett a bankok megadóztatását, elszámoltatását és a hitelek forintosítását, a külföldi országok cégeinek fizetett magas rezsi helyett a rezsicsökkentést, a bevándorlók beengedése helyett a migráció feltartóztatását a kerítéssel, végül a szervezett áttelepítés elfogadása helyett a kvóták elutasítását.

A „harci jelentést” ugyanakkor azzal helyezte értelmezési keretbe, hogy Magyarország állapota azt mutatja, érdemes volt és érdemes megvívni ezeket a csatákat:

A magyaroknak egyre inkább van munkájuk, a gazdaság jól teljesít, az ország mai állapotát nem lehet egy lapon említeni a szocialista kormányzás végén uralkodó helyzettel.

Növekszik az európai elégedetlenség

Az EU eközben nem sok segítséget adott nekünk, ráadásul az egyik legerősebb tagállama éppen elhagyni készül Európát, miközben bevándorlók milliói jutottak be illegálisan – mondta a miniszterelnök, röviden úgy összefoglalva a Juncker-bizottság mérlegét, hogy

az angolok ki, a migránsok be.

Fotó: Horváth Péter Gyula

Megjegyezte, hogy az elégedetlenség éppen azokban a nyugati államokban nő a legjobban, ahonnan előszeretettel oktatják ki a keletebbi államokat, Magyarországot, Lengyelországot, sőt, újabban Romániát.

Sose gondoltam volna, hogy a románokkal vállvetve fogunk harcolni a brüsszeli nyomásgyakorlás ellen, de vállaljuk ezt is

– fűzte hozzá kaján mosollyal Orbán Viktor. Arról beszélt, hogy amíg az EU keleti tagállamaiban az emberek többsége derűlátó a jövőt illetően, nyugaton fordított a helyzet, és az emberek fele-kétharmada szerint a gyerekeik, unokáik rosszabbul fognak élni, mint ők ma. Az elégedetlenség legfőbb forrását mégsem a középosztály gazdasági aggályai jelentik, hanem a bevándorlás. Nyugaton ugyanakkor az emberek mintegy fele, Közép- és Kelet-Európában pedig háromnegyede (Magyarországon 80 százaléka) fontosnak tartja a keresztény kultúra megőrzését. Orbán tőrőlmetszett marxista szövegnek nevezte, hogy Frans Timmermans, a szocialisták bizottsági elnökjelöltje szerint a közép-európai országoknak is hozzá kell szokniuk, hogy a jövő a kevert társadalmaké lesz. Ezen a ponton megint a néppárti csúcsjelöltet vette elő egy kis elvi eligazításra:

[…] hogy bútorozhat össze egy ilyen alakkal Manfred Weber?

A birodalomépítés az párhuzamos európai válságok közös oka

Soha nem indult még útnak annyi ember a történelem során, mint amennyiről most beszélünk, a népvándorlások pedig sosem békés természetűek, hiszen általában olyan helyet akarnak elfoglalni, ahol valakik már élnek, letelepedtek, és meg is akarják azt védeni – ezzel érzékeltette a miniszterelnök az elkövetkező időszak és azon belül az EP-választások tétjét. A népvándorlás okát keresve elismerte, hogy a szegénység, az üldöztetés, a háború, a vízhiány valóban nyomós okok, ám felhívta a figyelmet, hogy ezek eddig is megvoltak.

A legfőbb ok az a fájdalmas tény, hogy sokkal több gyerek születik Európán kívül, mint Európában. A fő ok nem kívül, hanem belül keresendő

– szögezte le. Orbán Viktor kifejtette, hogy Európa kulturális meghasonlással és identitászavarral küzd, ezért van politikai vezetési válság és népesedési problémák is, de a brüsszeli buborék igazi szándéka mutatkozik meg leginkább a történésekben.

Ez a szándék pedig a birodalomépítés. Ezt a célt szolgálja a tagállamok határvédelmi jogainak csorbítása, a migránsvízum, a bevándorlássegítő szervezetek és aktivisták fokozott pénzelése, a migránsoknak osztogatott, pénzzel feltöltött bankkártyák, és az ellenszegülő országok megbírságolásának terve is.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A bírálatok kifutási pontja végül valahogy mindig az, hogy a bevándorlást támogatni kell

– hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki arról is beszélt, hogy a keresztény kultúra európai elsőségét is azért akarják felszámolni, és azért akarják behozni párhuzamos kultúraként az iszlámot, hogy ezzel is gyengítsék a birodalomépítés útjában álló nemzetállamokat.

Ezért nem hallunk Brüsszelben semmit a családpolitikáról, csak a migráció legalizálásának fontosságáról

– mondta. Egyértelművé tette, hogy a legális migráció programja valójában egy európai népességcsere-program, és ezzel kell szembenéznünk a május 26-i választásokon is. Az egész törekvés elvi hátterét pedig úgy fogalmazta meg a miniszterelnök:

Mi azt szeretnénk, hogy a gyerekeink ugyanúgy dönthessenek az életükről, ahogy mi döntünk a sajátunkról. Mi ma az ő jogaikért és lehetőségeikért harcolunk.

Fotó: Fidesz

Aláírásgyűjtés 7 pont mellett, a nemzetek Európájáért

Hét pontban foglalta össze a Fidesz uniós választási programját, amelynek a támogatására aláírásgyűjtést is indít a párt:

1. A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak!
2. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére!
3. Senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül!
4. Szüntessék meg a migránskártyákat és a migránsvízumot!
5. Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit!
6. Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát!
7. Bevándorlást ellenző vezetők legyenek az uniós intézmények élén!

Nem helyes, ha előre összeáll a jobboldal a bal- és liberális oldallal. Ezért mutassuk meg május 26-án, hogy a végső szót nem a Soros-féle NGO-k és brüsszeli bürokraták mondják ki a homályos hivatalaikban, hanem az emberek

– szólított fel zárásul.