Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken. Ez lesz a második hivatalos útja, amióta július 1-jén Magyarország átvette az unió soros elnökségét. A kormányfő kedden Kijevben járt, ahol a háború kitörése óta először volt hivatalos találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A kormányfő Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével találkozik – olvasható a miniszterelnök sajtófőnöke által kiadott közleményben. A soros elnökség átvétele óta megrendezésre kerülő második hivatalos találkozót Orbán Viktor békemissziónak nevezte.
Orbán Moszkvában: Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni
A magyar miniszterelnök a tárgyalás előtt, a sajtó jelenlétében mondott köszöntőjében emlékeztetett, hogy 2009 óta ez a tizennegyedik kétoldalú találkozójuk az orosz elnökkel. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez most különlegesebb, mint a korábbiak. Azt is felidézte, hogy legutóbb 2022 februárjában járt Moszkvában, még a háború előtt. Orbán Viktor emlékeztetett, hogy július elsejével Magyarország adja az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét – írja a Mandiner.
A kormányfő megköszönte az orosz elnöknek, hogy „ilyen nehéz körülmények között” is fogadja. Hangsúlyozta:
Lassan elfogynak azok az országok, amelyek mind a két háborúban álló féllel tudnak beszélni, lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni.
Orbán Viktor: A következő fél év a békemisszióról szól
Európának a béke a legfontosabb, a magyar EU-elnökség a következő félévet – az akkor végzendő munkát – békemissziónak tekinti – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös sajtótájékoztatóján pénteken Moszkvában.
A magyar kormányfő elmondta, hogy pénteken a 14. alkalommal folytatott megbeszélést Oroszország elnökével. A találkozó különös jelentőségét az adta, hogy háborús időben történt, „egy olyan pillanatban, amikor Európának nagy szüksége van a békére” – húzta alá.
Orbán Viktor közölte, a találkozón elmondta az orosz elnöknek, hogy az elmúlt évtizedek kivételes európai fejlődésének alapját a béke adta. „Most viszont két és fél éve a háború árnyékában élünk Európában, és ez rendkívüli nehézséget okoz Európa számára” – tette hozzá.
Nem érezzük magunkat biztonságban, látjuk a pusztítás és a szenvedés képeit, és ez a háború most már a gazdasági fejlődés megtörésében és versenyképességünk visszaesésében is jelentkezik
– fogalmazott a magyar kormányfő.
A miniszterelnök szavai szerint az elmúlt két és fél évben azt tanultuk meg, hogy dialógus nélkül és diplomáciai csatornák nélkül nem tudjuk elérni a békét. „Mert a béke nem magától lesz, hanem meg kell teremteni, azért dolgozni kell” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Európának békére van szüksége.
Ennek módozatait tárgyalta meg a találkozón az orosz elnökkel, azt akarta megtudni, hogy merre van a békéhez vezető legrövidebb út.
A miniszterelnök három kérdésben szerette volna hallani az orosz elnök álláspontját. Elsőként arról kérdezte, hogy mit gondol az asztalon lévő béketervekről és a béketárgyalási formátumról. Másodsorban arra volt kíváncsi, hogy mit gondol a tűzszünet és a béketárgyalás viszonyáról, „lehetséges-e hamarabb tűzszünet, mint béketárgyalás?” Kíváncsi volt továbbá az orosz elnök véleményére a háború utáni európai biztonsági rendszerre vonatkozóan.
„Megtapasztaltam, hogy az álláspontok messze vannak egymástól, a háború lezárásához és a béke megteremtéséhez szükséges lépések száma magas, de a dialógus és párbeszéd helyreállítása tekintetében az első fontos lépést ma sikerült megtenni” – mondta Orbán Viktor.
Moszkva a konfliktus végleges lezárását akarja
Nem fegyvernyugvást kell elérni az ukrajnai háborúban, Oroszország a konfliktus teljes és végleges lezárását akarja elérni – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Az orosz államfő időszerűnek és hasznosnak nevezte a megbeszéléseket, és megköszönte a magyar kormányfőnek, hogy ellátogatott Oroszországba. Putyin szerint Moszkva Orbán Viktor látogatását a párbeszéd helyreállítására tett kísérletnek tekinti.
Vlagyimir Putyin meglehetősen alaposnak, közvetlennek és őszintének nevezte a több mint két és fél órás eszmecserét, amelyet a magyar miniszterelnökkel folytatott.
Közölte, hogy szó esett az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetséges módjairól, és Orbán Viktor beszámolt neki keddi kijevi tárgyalásairól, amelyek során tűzszünetre szólított fel, hogy megteremtse a feltételeket az Ukrajnáról hosszabb távra szóló tárgyalásokhoz.
Putyin ismételten kifejezte Oroszország készségét a konfliktus tárgyalásos rendezésére, hozzátéve, hogy Kijevben ezzel szemben még mindig bíznak a győzelemben, és úgy vélve, hogy Ukrajna támogatói továbbra is megpróbálják „ezt az országot és népét faltörő kosként, áldozatként felhasználni az Oroszországgal való konfrontációban”. Álláspontja szerint az ukrajnai vezetésnek azért sem érdeke a megegyezés, mert a hadiállapot visszavonása után, szabad választásokon „közel nulla esélye” lenne „elvesztett legitimitásának” visszaszerzésére.
Nem egyszerűen fegyvernyugvásnak vagy ideiglenes tűzszünetnek kell lennie, nem valamiféle szünetnek, amelyet a kijevi rezsim arra használhatna fel, hogy pótolja a veszteségeit, átcsoportosítást hajtson végre, és újrafegyverkezzen. Oroszország a konfliktus teljes és végleges befejezése mellett van
– mondta Putyin.
Rámutatott, hogy Moszkva szerint ennek érdekében maradéktalanul ki kell vonni az ukrán erőket a donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és a herszoni régióból, de vannak egyéb feltételek is.
Az ukránok továbbra sem tudják, hogy mit jelent, ha egy ország független
Ukrajna nem egyeztetett Orbán Viktorral a magyar kormányfő moszkvai útját illetően és nem is engedi, hogy a háborúról külső szereplők Kijev bevonása nélkül döntéseket hozzanak – idézi az ukrán külügyminisztérium közleményét a Portfolio. Kijevnek láthatóan nehezére esik megérteni, hogy egy független ország hasonló esetekben önállóan dönt. Ukrajna egyébként továbbra is a Volodimir Zelenszkij által kidolgozott, 10 pontos béketervet tekinti a háború lezárásnak egyetlen lehetséges módjának. Oroszország határozottan elutasította ezt a béketervet és továbbra sem várható, hogy Moszkva álláspontja megváltozik.
Az orosz sajtó most Magyarországra figyel
A Ria Havasi Bertalan közleményét idézi, amely szerint a békemisszió keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett és találkozik Vlagyimir Putyin elnökkel. Felidézik, hogy július 1-jétől Magyarország tölti be hat hónapon keresztül az EU soros elnökségét. Ennek második napján Orbán Viktor – 12 év után először – Kijevbe látogatott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Emlékeztettek rá, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt írta az X közösségi oldalon, hogy Magyarországnak az EU elnökeként nincs joga az Európai Unió nevében kapcsolatba lépni Oroszországgal. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyancsak közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy az EU Tanácsa nem adott felhatalmazást Orbánnak, hogy az unió nevében Moszkvába látogasson. Szerinte ilyen útra csak kétoldalú kapcsolatok keretében kerülhet sor. De a Ria Putyin sajtótitkárának, Dmitrij Peszkovnak az előző napi nyilatkozatát is megismételte. Ő úgy fogalmazott, hogy Putyinnak július 5-én sűrű lesz a munkaideje és a Kremlben tárgyal majd.
Az Izvesztyija azt emelte ki, hogy a két vezető várhatóan megvitatja majd az ukrán válságot. Emlékeztettek rá, hogy Orbán Zelenszkijnek megfontolásra javasolta a tűzszünet lehetőségét, de később a Die Weltwoche magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy az ukrán elnöknek nem igazán tetszett a javaslat. Az ukrán államfő azt mondta neki, hogy a múltban negatív tapasztalatai voltak a fegyverszünetről, amelyet Ukrajnára nézve károsnak tart. A lap jelezte, hogy az Oroszországi Föderáció és Ukrajna közötti tárgyalások utolsó fordulóját még 2022. március 29-én tartották Isztambulban. Akkor az körülbelül három óráig tartott. Később Kijev hivatalosan is felhagyott a Moszkvával való egyeztetéssel. Ugyanezen év október 4-én életbe lépett az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozata arról, hogy a Putyinnal való tárgyalások nem engedélyezettek.
Orbán Viktor a Nobel-békedíjra törekszik
A Financial Times szakírója szerint a francia és német belpolitikai helyzet sokkal veszélyesebb az Európai Unióra nézve, mint Magyarország soros elnöksége. Eközben az olasz publicistáknak is elszabadult a fantáziájuk – írja a Mandiner.
Hétfő óta az Európai Unió abban a furcsa, kínos helyzetben találta magát, hogy egy olyan ország képviseli, amelyet partnerei többsége a tömb alapvető értékeinek aláásása miatt tűz alatt tart – írja a Financial Times, amely megjegyzi, elsőre úgy tűnhet, a rókát bízták meg a tyúkól vezetésére. A szerző azonban azt is kiemeli, hogy messze nem Magyarország soros elnöksége a legijesztőbb probléma az Unióban, ő Marine Le Penék erejét sorolja ide Franciaországból, valamint a hárompárti német kormánykoalíció civakodását.
A szemünk legalább annyira Párizson és Berlinen legyen, mint Budapesten. Az EU számára Magyarország szerepe kisebb probléma, mint az, hogy több tagállamban különböző típusú jobboldali pártok kerülnek hatalomra
– szögezte le Tony Barber, aki szerint erős túlzás lenne megfosztani Magyarország szavazati jogát. A publicista úgy véli, Orbán Viktor a kijevi útja során kevésbé konfrontatív hangnemet ütött meg, ami azt jelezheti, hogy Magyarország az elnökség idején visszafogottabb politikát képvisel majd. Eközben az Il Giornale nyomtatott kiadásában megjelent véleménycikk szerzője azzal vádolja a magyar sajtót, hogy Orbán Viktort az új Charles de Gaulle-nak állítja be.
Többen pedig azt állítják Nyugaton, hogy Orbán Nobel-békedíjra törekszik
– írja Luigi Guelpa, aki viszont úgy látja, Brüsszel számára semmiféle garanciát nem vállalhat az, aki Putyin választási sikeréhez levélben gratulált. Egy másik olasz lap, a La Repubblica egyébként nemes egyszerűséggel puccsal vádolta a magyar kormányt.
Újbeszél reakciók a kormányfő moszkvai látogatására
Meglehetősen szürreális reakciók születtek a vezető európai politikusok részéről Orbán Viktor moszkvai látogatása kapcsán. Ursula von der Leyen például kijelentette, hogy a “megbékélés nem fogja megállítani Putyint”. Ha önök sem értik, a mondat logikáját, akkor a hiba nem az önök készülékében van.
Hasonlóan nehezen értelmezhető reakciót adott a lengyel kormányfő is. A látogatást követő X-posztjában Donald Tusk úgy fogalmazott, „fontos eszköz leszünk a béke felé tett első lépést illetően. A kérdés az, hogy kinek a kezében van ez az eszköz.” Nos, míg a lengyel kormány továbbra is eszközként funkcionál, addig a magyar miniszterelnök saját kezébe vette a béketárgyalások elindításának ügyét, ami láthatóan több európai politikusnak sincs ínyére. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pénteken brüsszeli közleményében úgy reagált a hírekre:
Orbán Viktor miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától arra, hogy Moszkvába látogasson, a magyar miniszterelnök semmilyen formában sem képviseli az EU-t
– jelentette ki. Az uniós főképviselő hangsúlyozta: Magyarország jelenleg uniós tagállamként december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ez nem vonja maga után az unió külső képviseletét, amely állam-, illetve kormányfői szinten az Európai Tanács elnökének, miniszteri szinten pedig az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének felelőssége. Emlékeztetett, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos uniós álláspontot a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács számos következtetése tükrözi. Ez az álláspont – mint írta – kizárja az EU és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti hivatalos kapcsolatfelvételt. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t. A magyar kormányfő moszkvai látogatására kizárólag a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatok keretében kerül sor – emelte ki.
Érdemes emlékeztetni arra is, hogy Putyin elnök ellen elfogatóparancsot adott ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) gyermekek Ukrajnából Oroszországba történő erőszakos deportálásában játszott szerepe és háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt
– tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A békemisszió második állomása
Kijev után Moszkva. A békemisszió második állomása.
A miniszterelnök Moszkvába érkezése előtt néhány órával posztolt is a békemissziója kapcsán. Orbán Viktor Facebookon leszögezte:
Brüsszelben ücsörögve nem lehet békét teremteni. A magyar EU-elnökség alatt megtesszük az első lépéseket a béke irányába. Erről szól a békemissziónk!
A magyar kormányfő néhány nappal a NATO soron következő ülése előtt utazott Moszkvába békemisszióra, az utazás azonban heves tiltakozást váltott ki a háborúpárti brüsszeli politikusokból. Az Európai Tanács elnöke az X-en közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a magyar kormánynak soros uniós elnökként nincs felhatalmazása, hogy az EU nevében kapcsolatba lépjen Oroszországgal. Közben Orbán Viktor arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy szerinte „Európa többet is tudna tenni azért, hogy a béke felé mozduljunk el”
A kormányfő péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, nehéz fölmérni egy ilyen találkozó szándékát. Magyarországnak tudnia kell a helyét és súlyát, de a békét a nagy országok fogják elintézni. Párbeszéd viszont jelenleg nincs, enélkül pedig nagyon nehéz elképzelni, hogy hogyan lesz béke.
Ha nem beszélünk a békéről, akkor nem beszélünk a háború okozta nyomorúságról sem
Elmondta azt is, nehezíti a tűzszünet kiharcolását, hogy az álláspontok egyébként nagyon messze vannak egymástól. Hozzátette, Zelenszkij persze nem volt boldog a tűzszünet hallatán, hiszen abból indulnak ki a felek, hogy ezt majd a másik kihasználja.
Ezen akkor lehet túllépni, ha van jövőkép. Például egy békecsúcs. A soros elnök ilyen szempontból azt tudja tenni, hogy feltárja a felek között, hogy ki meddig tud elmenni és ha ez megtörtént, akkor az uniós vezetők döntéseket hoznak. Majd az arra jogosultak tudnak tárgyalni
–mondta a miniszterelnök.
Orbán: Köszönöm azt önnek, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem
A két vezető az egyeztetéseket megelőzően rövid nyilatkozatot is adott az orosz sajtónak, Putyin azzal kezdte, hogy
értem, hogy most nemcsak a partnerünkként jött ide, hanem mint az EU elnökségének képviselőjeként is.
Az orosz elnök elmondta, reméli, hogy lesz lehetőségük megvitatni a kapcsolataikat ebben a nehéz helyzetben.
Beszélni fogunk a legnagyobb európai válságról is, az ukrán háborúról is
– jelentette ki Putyin, aki sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nagy csökkenés tapasztalható az áruforgalom terén, elmondása szerint több mint 35 százalék. De van min dolgozunk és megvalósítjuk a projekteket – tette hozzá.
Orbán szerint ez most különlegesebb találkozó, mint a korábbiak, már csak a magyar EU-elnökség miatt is.
Köszönöm azt önnek, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem
– mondta a miniszterelnök, majd arról beszélt, hogy lassan elfogynak az olyan országok, amelyek mindkét háborúban álló féllel tudnak beszélni. A magyar miniszterelnök szerint lassan már csak Magyarország ilyen.
Orbán azt is megjegyezte, hogy szeretné megismerni Putyin álláspontját olyan kérdésekben, melyek fontosak Európának.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS