Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió vendége volt, ahol a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban több témát is érintett. A miniszterelnök beszélt a családvédelmi, valamint a gazdaságvédelmi akciótervről, az önkormányzati választásról, a Demszky-korszakról, a Borkai-botrányról, a jelenleg is zajló beruházásokról, a brexitről és a török-szír konfliktusról is.
A műsorban Orbán Viktor elsőként a családvédelmi és a gazdaságvédelmi akciótervről beszélt, és elmondta, hogy két nagy elképzelés van napirenden: az egyik a családokra, a másik pedig a gazdaságra vonatkozik.
Az utóbbit tartom izgalmasabbnak
– jelentette ki a kormányfő. Ennek okaként arra hivatkozott, hogy a családvédelmi akcióterv intézkedéseit már sok tízezer ember vette igénybe, a csok-igénylők száma már száztízezer fölé emelkedett.
Ez rajtunk múlik, ez megy a maga útján, viszont a gazdasági akcióterv végrehajtása nehezebb, mert nem egyedül vagyunk a pályán
– mondta a kormányfő.
Ha a piacok nyitottak, és a mi munkásaink versenyképes árukat állítanak elő, akkor fejlődik az ország. Ha azonban zavar van a külpiacokon, akkor azt Magyarország megérzi. Most zavar van a külpiacokon, és ez érezteti a hatását
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ha ülünk és várunk, akkor baj lesz, ezért most az a feladat, hogy olyan magyar intézkedéseket hozzunk, amely az európai gazdasági zavarok és lassulás ellenére is képes legyen magas színvonalon teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy mindenképp magasabb legyen két százalékkal a magyar gazdasági növekedés, mint az uniós átlag. Ha ezt nem tudjuk tartani, akkor köhögni kezd a magyar gazdaság és mindannyiunknak elő kell vennünk a zsebkendőt, és ezt szeretnénk elkerülni
– mondta a miniszterelnök, aki hozzátette: a gazdaságvédelmi akcióterv programpontjai folyamatosan készülnek.
Az első gazdaságvédelmi tervet már megindítottuk, sok intézkedést hoztunk már. Ha az európai gazdasági környezetben a lehűlés lesz a jellemző, akkor ezek a lépések szükségesek, amelyen a Jegybank, a Gazdasági Minisztérium és a Versenyképességi Tanács is dolgozik. Fontos lépés lesz a magyar szakképzési rendszer korszerűsítése
– mondta. Orbán Viktor kijelentette: képesnek tartja a magyar gazdaságpolitikát arra, hogy kigondolják a magyar gazdaságvédelem lépéseit, és annak végrehajtását is.
Az önkormányzati választásokról
Orbán Viktor azt mondta, sajnálja, hogy több település is más polgármestert választott, mint amit a Fidesz-KDNP ajánlott, azonban ilyenkor fontos megvizsgálni, hogy megvan-e még az a támogatottság a kormány mögött, ami a munkához szükséges. Ilyenkor az emberek elmondják a véleményüket. Ebből az derült ki, hogy ötvenkét-ötvenhárom százalékuk áttételesen a kormányra is szavazott, ami azt jelenti, hogy a kabinet megkapta a felhatalmazást ismét, ezért tartja az irányt.
A Borkai-faktorról
Orbán Viktor azt is mondta, hogy nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy a történtek milyen hatással voltak az önkormányzati választásokra.
Az biztos, hogy az ilyesmi nem tesz jót. Megdöbbenti az embereket, mellbe vágja, valamilyen hatást gyakorol, ami nem egy felemelő hatás. Hogy ez kifejeződik-e voksokban, azt nem lehet megmondani. Van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy az emberek arról beszélnek, hogy mi történik egy-egy politikus hálószobájában
– mondta a kormányfő.
Jó lenne, ha minél hamarabb túllennénk ezen
– tette hozzá. Orbán Viktor azt is mondta, hogy “ha rosszat tettél, el kell ismerni, bocsánatot kell nyerni és elégtételt adni, és akkor az ember felszabadul – ide kellene eljutni”. A miniszterelnök azt mondta, hogy a történteken túl kell lendülni.
Azt javaslom a jobboldali embereknek, hogy ne szállítsuk lejjebb a mércét: komoly ország vagyunk
– javasolta a miniszterelnök.
A fővárosról
Budapestről Orbán Viktor azt mondta:
harminc éve vagyok parlamenti képviselő, tizenhat évet voltam ellenzékben, és a ciklus végén tizenhatodik éve leszek kormányon. Két korszakot láttam eddig: Demszky-korszakot és Tarlós-korszakot. Most találtak egy jelöltet, akiről úgy gondolják, jobb.
A miniszterelnök azt mondta, hogy nem tudja, hogy milyen lesz Budapest Karácsony Gergely irányítása alatt, viszont a múltból nem hajlandó engedni: Budapest koszos, büdös, rendezetlen, bűnözéssel telített, fejlődésben elakadt város volt a Demszky-korszak alatt.
Budapest nem lehet akármilyen, ez az ország fővárosa, amire méltónak kell lenni. Demszky Gábor idején méltatlan volt. Aztán jött Tarlós István és rendet tett
– jelentette ki Orbán Viktor, aki emlékeztetett arra, hogy a kormány átvállalta a főváros adósságát, amikor az ország leggazdagabb településéről kellett levenni több, mint kétszázmilliárd forintos terhet.
A csődért jár a kitüntetés, a város tönkretételéért?
– kérdezte a miniszterelnök. A kitüntetésekkel kapcsolatban azt is mondta, hogy arcátlanság és megalázó lenne, hogyha Tarlós Istvánt Demszky Gábor mellé állítanák.
Tarlós Istvánnak köszönhetően jelenleg zajlanak a beruházások, Budapest pedig Európa legdinamikusabban fejlődő városa, amelyet elismeréssel emlegetnek külföldön. Szurkolok, hogy így maradjon, és ne térjen vissza a Demszky-korszak
– mondta a kormányfő.
Sportberuházások
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy szerencsére a Fradi, az MTK és a Vasas szurkolóinak már nem kell aggódniuk a Honvéd-szurkolókkal ellentétben, és szerencsére a Puskás Stadion is elkészült már. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy jelenleg három stadion épül: a Bozsik Stadion, egy atlétikai stadion a világbajnokság megrendezésére, és egy kézilabdastadion, ami az Európa-bajnokság miatt szükséges. Ezekkel kapcsolatban azt mondta, hogy meg kell várni, hogy mit dönt a közgyűlés.
Nem szabad egy városban úgy fejlesztéseket végrehajtani, amivel a város vezetése nem ért egyet, de bontani nem bontanék
– mondta Orbán Viktor.
A fővárosi közgyűlés döntsön mihamarabb, ugyanis nemzetközi kötelezettségeink vannak
– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy Tarlós Istvánnak Budapestet a világ egyik sportfővárosává sikerült tennie. Ha Budapest ezt nem akarja, akkor a kormány alkalmazkodik a helyzethez.
A Brexitről
Orbán Viktor azt mondta a brexitről, hogy fájó pontja ez az európai politikának, óriási kudarca ez az EU volt vezetésének.
Ez még a Juncker-korszak hozadéka, amelynek két nagy kudarca van: nem tudták bent tartani a briteket, de beengedték a migránsokat
– szögezte le. Orbán Viktor a brexitről azt mondta, hogy a britek kilépése az faktum.
A szigetország népe döntött, ezt tudomásul kell venni. A brit kormány és az EU között van egy megállapodás, ami létezik, ez a megállapodás megvédi a magyarok érdekeit. Mindig ki fogok állni az ő érdekeikért
– hangsúlyozta a kormányfő. A brexit gazdasági hatásairól azt mondta, hogy egyelőre nem ismertek, de elmondta, hogy hétszázötven brit vállalat működik Magyarországon, és ezekben hatvanezer magyar dolgozik.
A magyar érdek az, hogy ezek a cégek megmaradjanak, és a megállapodás erre alkalmas. A kérdés az, hogy mit kezd ezzel a brit parlament ezzel a megállapodással
– tette hozzá Orbán Viktor. Azt is mondta, hogy a britek a brexit alapját már elfogadták, már csak technikai jellegű vita zajlik; ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy a britek már kint vannak az EU-ból.
A szíriai migránsokról
Orbán Viktor azt mondta a török-szír konfliktusról, hogy nagyon nehéz átlátni a politikailag befolyásolt tudósítások ködfüggönyén.
A NATO legnagyobb tagállama, az USA egy területről kivonta a csapatait, majd a második legnagyobb NATO-tagállam, Törökország bevonult oda, ezután az USA és a Törökország megállapodott. Emiatt nekünk itt több külpolitikai tennivalónk nincs
– jelentette ki Orbán Viktor.
Törökországban több, mint hárommillió migráns tartózkodik, és Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette: ha a világ nem vállal át a terhekből, ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor ezeket az embereket kiengedi. A migránsok vagy Szíria, vagy Európa felé mehetnek: ahhoz, hogy Szíria felé, vagyis hazafelé induljanak, katonailag stabilizálni kell az ottani területeket; ha jól értem, ez történt most, létrehoztak egy biztonsági zónát
– mondta Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta, hogy ha azonban a törökök az Európa felé nyíló kaput nyitják ki, akkor százezerszámra fognak érkezni migránsok Görögországba, majd a Balkánra, onnan pedig vagy a magyar, vagy a horvát határhoz.
Az az elemi magyar érdekünk, hogy ez ne következzen be; Röszkéből egy is elég volt
– hangsúlyozta az interjúban Orbán Viktor.
Forrás: Origo; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS