A St. Galleni Egyetem és a lausanne-i IMD intézet kutatói annak jártak utána, hogy az Európai Unióban és a G7-országokban székhellyel rendelkező vállalatok közül hányan váltak meg Oroszországtól azóta, hogy tavaly februárban megkezdődött Ukrajna teljes körű inváziója – írja a Computerworld. Az eredményeik azt mutatják, hogy “az EU és a G7-ek vállalatai csak nagyon korlátozott mértékben vonultak ki Oroszországból, ami megkérdőjelezi azt a narratívát, amely szerint a nyugati cégek nagyarányú kivonulása zajlik a piacról” – áll a St. Galleni Egyetem közleményében, amelyet az AFP ismertetett.
Valójában számos, ezekben az országokban székhellyel rendelkező cég ellenállt a kormányok, a média és a nem kormányzati szervezetek nyomásának, hogy az ukrajnai invázió miatt hagyják el Oroszországot
– írták. Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalatok több megerősített kivonulást jelentettek, mint az európai és japán székhelyűek. A tanulmány, amelyet az online Social Science Research Network (SSRN) – a tudományos szakértői értékelésnek nem alávetett pre-print tanulmányok kiadója – tett közzé, kimutatta, hogy az orosz leányvállalatokkal rendelkező EU- és G7-vállalatoknak csak kevesebb mint 10 százaléka vált meg ottani érdekeltségeitől.
Amikor Moszkva megkezdte invázióját, az EU-ban és a G7-ekben székhellyel rendelkező 1404 vállalatnak összesen 2405 leányvállalata volt Oroszországban
– derült ki a tanulmányból. A szerzők, Niccolo Pisani és Simon Evenett szerint mindössze 120 vállalat, vagyis e vállalatok mintegy 8,5 százaléka adta el legalább egy oroszországi leányvállalatát. Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalatok több megerősített kivonulást jelentettek, mint az európai és japán székhelyűek, ugyanakkor az Oroszországban működő amerikai leányvállalatok kevesebb mint 18 százalékától vált meg teljesen az anyacégük az invázió kezdete óta – mutatta ki a tanulmány. Ezzel szemben a japán cégek 15 százaléka és az uniós cégek 8,3 százaléka távozott – áll a jelentésben. A tanulmány szerint a kivonuló cégek 19,5 százaléka német és 12,4 százaléka amerikai tulajdonban van.
A kutatás azt is kimutatta, hogy az Oroszországban aktív kereskedelmi tevékenységet folytató EU- és G7-országok vállalatainak teljes adózás előtti nyereségének mindössze 6,5 százalékát tették ki a kivonuló nyugati cégek. Eközben az ilyen vállalatoknál dolgozó alkalmazottak 15,3 százaléka volt oroszországi munkavállaló. A Computerworld azt írja: mindez azt jelzi, hogy a tanulmány szerint a kilépő cégeknek átlagosan alacsonyabb nyereségességük és nagyobb létszámú munkaerejük volt, mint az Oroszországban maradó cégeknek. Ezek az eredmények – áll az egyetem közleményében – “megkérdőjelezik a nyugati cégek hajlandóságát arra, hogy kivonuljanak azokból a gazdaságokból, amelyeket kormányaik most geopolitikai riválisaiknak tekintenek” – számolt be a The Moscow Times.
Forrás: Computerworld; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Ungarn über alles !
2023-02-20 at 11:29
a cégvezérek-tulajdonosok nem hülyék, hogy a nehezen megszerzett-bejáratott piaci pozíciójukat, holmi csőcselék politikus csürhe, meg fasiszta nőstényállatok kedvéért feladja
Gábor lovag
2023-02-15 at 15:09
Nocsak-nocsak csak nem nyalt vissza a fagyi ?
Orientál
2023-02-15 at 13:34
Hitvány balliberális zöld hazug kampánypolitika.
füredi46
2023-02-15 at 11:27
Oroszország olyan hatalmas piac, hogy onnét kivonulni esztelenség lenne, már pedig a nyugati nagytőkések nem esztelenek. A tőkés nem politikus, nem ideologizál, hanem a nyereséget, a hasznot nézi. A döntő többsége fütyül a politikusokra, ha bombabiztos és nagy nyereségre számíthat, már pedig az óriási felvevő piacú Oroszország ilyen. Miért is vonultak volna ki a tőkések…? Ők (a politikusok) csak háborúzzanak, mi (tőkések) meg majd extraprofitra teszünk szert.
Bàstya elvtàrs
2023-02-15 at 08:59
A német cégek most Indiàba jàrkàlnak tàrgyalni! Ott kötnek szerzödéseket az oroszokkal. Persze ugy mintha az indiai, pakisztàni, stb termék lenne.
Europàt jol beszopatjàk, ök meg szépen üzletelnek tovàbb.
Igy kell ezt csinàlni. Pont mint a komcsi idökben. A nyugattol el voltunk tiltva, miközben a politikai-gazdasàgi elit a nyugattal impexezett.