• Home
  • Forró drót
  • Magyar ugar
  • Világugar
  • Az alvilág titkai
  • Eco
  • A Hálózat örök?
  • Sport
  • Vezércikk
  • Huszonötödik óra
  • Arcok
  • Agrárcsászárok
PestiSrácok
  • Forró drót
    • Melegfelvonulással provokálnák a pécsieket az LMBTQ-szervezetek
    • Eperjes Károly az orosz vakcinában bízik leginkább
    • Kíméletlenül le akarnak számolni Trump híveivel a demokraták támogatói
    • Aradszki András: Köszönöm mindenkinek a rengeteg imát, üzenetet!
    • Biden beiktatásának próbája zajlott, amikor tűz ütött ki a Capitolium közelében
  • Magyar ugar
    • Csupán az volt a bűnük, hogy németnek születtek (László Petra megrendítő kisfilmje a kitelepítés napjáról)
    • Nem tárgyalhatja újra a Szegedi Törvényszék a Szeviép-ügyet
    • Fizessek-e százezer forintot Donáth Annának, hogy beoltassa magát?
    • Kapaszkodjanak meg, most a szegedi diákok akarnak “felszabadulni” az elnyomás alól – itt a freeSZTE!
    • Elbocsátások a szociális ágazatban és extraadó: csődközeli helyzetben lehet az óbudai önkormányzat
  • Világugar
    • Egy amerikai keresztény újságíró szerint Trump-sapkás antifások támadták meg a Capitoliumot
    • Hodorkovszkij vagy Nyemcov sorsa vár a hazatérő „orosz betegre”, Navalnijra?
    • Ukrajna, ahol mindent szabad, főként befogni a szánkat
    • Szilveszter Berlinben, avagy Tripoliban is így szokás
    • A német CDU továbbra is Merkel markában marad – Orbán Viktor bízik az együttműködésben
  • Az alvilág titkai
    • Fordulat: a bíróság elrendelte M. Richárd letartóztatását
    • Egy maffiaállam mindennapjai: öngyilkos főrendőr, korrupt bírák és ügyészek, érinthetetlennek hitt oligarchák
    • A rendőrség oszlatta fel M. Richárd szilveszteri drogpartiját
    • Elásott stróman, bérgyilkosok, áruló titkosszolgák – Szavazzanak az év alvilági PS-sztorijára!
    • Volt maffiaellenes főrendőr: a Gyurcsány-korszakot átszőtte a szervezett alvilág, egy miniszterre rá is kellett volna rúgni az ajtót (PS-interjú!)
  • Eco
    • Ingyenesen kapják meg bankszámlájuk költségeinek kimutatását a lakossági ügyfelek
    • A digitalizáció szempontjából az európai élbolyba törekszik Magyarország
    • Izer Norbert: Célszerű mielőbb nyilatkozni az adókedvezményekről
    • Pénzügyminisztérium: az elektronikus fizetés a vállalkozások versenyképességét növeli
    • Folytatódhatnak az Északi Áramlat–2 csőfektetési munkálatai Németország felségvizein
  • Vezércikk
    • Jourova és bűntársai leköpték külhoni magyar testvéreinket
    • Csoda történt! Szétfeszíti a szeretet és a magyarságtudat Gyurcsányt…
    • Boszorkányok márpedig léteznek!
    • Jeszenszky Zsolt: Tüntetések, halottak
    • Hullaházy Ákos kilovagolt a halottasházból
  • Sport
    • Nagy „Csonttörő” János: Évekig nem tudtam az ökölvívás közelébe menni!
    • Uruguay fölényes legyőzésével csapatunk máris középdöntős a kézilabda-világbajnokságon
    • Magyarország győzelemmel mutatkozott be a férfi kézilabda-világbajnokságon
    • A magyar válogatott Szalai Attila a török Fenerbahce játékosa lesz
    • Három jelöltre lehet szavazni a Barcelona elnökválasztásán
  • A Hálózat
    • „Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
    • „Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
    • Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
    • Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
    • Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története
  • Arcok
    • Megjárta a poklot, hogy találkozzon Istennel – Csókay Andrással készített portréinterjút Bohár Dániel a Mi vagyunk a magyarokban (videó)
    • Észre tudjuk venni a sötétségben kínálkozó fényt? – Karácsonyi beszélgetés Gellért atyával (PestiTV-videó)
    • Brüsszelben a szabad Európa győzött a birodalomépítőkkel szemben – Kósa Lajos a Plebejus Polbeatben (PestiTV-videó)
    • Kásler Miklós a PestiTV-nek: „ismernek, hajlamos vagyok mindig a tényeket ismertetni és sosem beszélek bizonytalan dolgokról”
    • Káosz van, de nekik és a haveroknak megéri – interjú Molnár Lászlóval, Újbuda volt alpolgármesterével
  • még több…
    • Arcok
    • Koronavírus
    • Huszonötödik óra
    • Stream-TV
    • Tutiblog
    • Az öreg
    • Modellváltás
    • NullaHatEgy
    • Aristo blogol
    • Erdélyi levelek
    • Ki ette meg?
    • Bezzegnemzetek
    • Vesztegzár
    • Latte
  • Facebook

  • YouTube

  • RSS

Magyar ugar

Hamis képet fest az örmény-azeri konfliktusról az új magyar dokumentumfilm – állítja a Pázmány tanára

Hamis képet fest az örmény-azeri konfliktusról az új magyar dokumentumfilm – állítja a Pázmány tanára
PestiSrácok.hu
2016-01-20
Sem Azerbajdzsán, sem az azeri nemzet Nagy Péter Oroszországának idejében nem létezett – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Dr. Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója, akit felháborított, hogy portálunk a Tűzszünet című magyar dokumentumfilm bemutatójáról tudósítva “egyoldalú képet festett” Hegyi-Karabakh véres örmény-azeri konfliktusáról. Bár a Szovjetunió felbomlása után kezdődött háborút, amely az örmények győzelmével végződött, a dokumentumfilm vállaltan azeri nézőpontból mutatta be, Kovács Bálint kiemelte: nem lehet egyoldalúan, kizárólag az azeriek szemszögéből bemutatni a véres konfliktust, hiszen mindkét félnek megvan a maga igazsága. Az egyetemi tanár az interjúban ezért igyekezett teljes képet adni a nyugvópontra nem jutó szembenállásról, amely a mai napig szed halálos áldozatokat.
Kovács Bálint

Dr. Kovács Bálint

A magyar közvélemény kevésbé ismeri a Hegyi-Karabakh konfliktust, áttételesen az „azeri baltás gyilkos” ügyével kapcsolatban lehetett erről hallani. Röviden mit lehet elmondani a területért vívott küzdelemről?

Hegyi-Karabakh egy vitatott státuszú, egykor soknemzetiségű dél-kaukázusi terület, amelyet a Szovjetunió időszakában körülbelül 70 százalékban örmények laktak, Sztálin a megosztás politikáját alkalmazva mégis Szovjet-Azerbajdzsánhoz csatolta. A területért 1988-ban tört ki a harc, amely 1994-ben fegyverszünettel zárult le. Azóta az EBESZ Minszk-csoportjának feladata, hogy a felek közötti egyeztetést elősegítsék. Ugyanakkor mind a mai napig örmény és azerbajdzsáni katonák halnak meg a határvonalon. A fegyverszünet során jóllehet Moszkva közvetített, a végleges megegyezés nem áll érdekében a függőségi viszony fenntartása miatt.  Az elmúlt húsz év azeri és örmény politikai klientúrája ugyanígy felelősséggel tartozik az ügy rendezetlenségéért, mivel egyik ország vezető rétege sem szeretné politikai pozícióját egy nagyobb kompromisszum miatt elveszteni.

A területre az örmények a nemzetek önrendelkezési elvére, Azerbajdzsán az államterület integritására hivatkozva tart igényt. Karabakh napjainkban pedig egy demokratikusan működő, etnikailag 100 százalékosan örmények által lakott területként fejlődik, ugyanakkor nemzetközileg még nem ismerték el, mint országot.

41

Lakóházak Shushiban, Karbakh második legnagyobb városában: némelyik házat már felújították, némelyik még a háború nyomait viseli.

A Tűzszünet című film az azerbajdzsáni menekültek helyzetét mutatja be. Mit tudunk az örmény menekültekről?

A nemzetközileg is elfogadott adatok szerint 600-700 ezer azeri és legalább 400–500 ezer örmény menekültről van tudomásunk.

Az örmények esetében Baku, Szumgait, Kirovabad (Gandzsa), illetve Nahicseván területe említendő, ezekből a városokból és területekről az örmények 1988 után kényszerültek elvándorlásra véres, örmény-ellenes pogromok után. Az azerbajdzsánok esetében 200 ezer örményországi, 40 ezer karabakhi, a valamint a karabakhot körülvevő úgynevezett „hét körzet”-ből származó menekültről beszélünk.

Örményország igyekezett integrálni, illetve letelepíteni a menekülteket, Azerbajdzsán ezt szándékosan nem teszi meg, a menekültek szegényes táborai, telepei ugyanis reprezentálni tudják a külföldi diplomaták számára az „örmény agressziót”.

A film kiindulópontja, hogy a régió Oroszország és Irán geopolitikai érdekszférájában található. Oroszország már Nagy Péter cár idejében az örményekben látta szövetségesét, akiket nagy számban telepítettek a hagyományosan soknemzetiségű – muszlim törökök és perzsák, zsidók, zoroasztriánusok és albán keresztények lakta – Azerbajdzsán területére.

Sem Azerbajdzsán, sem az azeri nemzet Nagy Péter Oroszországának idejében nem létezett. A mai azerieket etnikumként Sztálin nevezte el először, a kaukázusi muszlim és tatár népesség gyűjtőneveként. Az országot a Szovjetunió politikájában először multietnikusnak gondolták ki, később kezdték kimondani, hogy van egy tituláris nemzete az országnak. Tehát egy modern nemzetállamról beszélhetünk, annak minden komplexusával. Talán épp mi magyarok értjük a legjobban, hogy milyen komplexusokkal rendelkeznek azok a környező népek, akik államiságukat a legújabb időkben hozták létre egy olyan nép mellett, ami már 1000 év óta államisággal rendelkezik.

23

Hiszünk a jövőnkben! – Örmény idős hölgy sétál Hegyi Karabakh fővárosában, Sztepanakertben

A film szerint tömegesen csak az 1700-as években telepítettek le a területre örményeket.

Örmények Karbakhban már a Krisztus előtti korban is éltek. Ma is látogatható Tigranakert, amelyet Nagy Tigrán örmény király alapított a Krisztus előtti 1. században. Kolostorok, iskolák bizonyítják az örmények korai jelenlétét. A 18. században semmilyen “különös”, irányított örmény betelepülésről nem beszélhetünk. A 18. század közepén a helyi örmény fejedelmek közötti küzdelemben, az egyik örmény vezető a helyi muszlimok egyik klánjának vezetőjével szövetséget kötött (1750) ekkortól jönnek muszlimok már nemcsak nomádként Karabakhba, és ekkor jött létre a Karabah-kánság. Ez a helyzet egészen 1813-ig megmaradt, amikor a terület az Orosz Birodalom része lett.

Hogyan kezdődött a ’90-es évek elején kirobbant fegyveres konfliktus?

Az örmények a Szovjetunió idején nem nyugodtak bele Sztálin döntésébe, miszerint Karabakh Azerbajdzsán része. Gorbacsov idején, 1988. február 20-án beadványt nyújtottak be Jerevánban, Bakuban és Moszkvában, kérvényezve, hogy a karabakhi szovjet terület Szovjet-Örményországhoz csatlakozhasson. Egy héttel később az azerbajdzsáni  Szumgaitban véres, örmény-ellenes pogrom kezdődött, amely ellen az állam biztonsági szervei semmit sem tettek.  Hivatalosan 23 haltak meg, valószínűleg azonban ennél jóval magasabb volt az áldozatok száma.  A tényleges háborús konfliktusra azonban csak 1991 novemberében, Sztepanakert bombázásval került sor. A harcok mellett örmény és azeri spontán lakosságcserék is zajlottak.

13.

Örmény-orosz-angol nyelvű tábla a karabakhi-örmény határon útlevélellenőrzésre hívja fel a figyelmet

A filmben azzal indokolják Azerbajdzsán vereségét, hogy katonailag az oroszok az örményeket támogatták. Mivel magyarázható a két nép hadereje közötti különbség?

A Szovjetunióban egyik tagállamnak sem volt külön hadserege, de minden államban állomásozott szovjet haderő. Az örmény katonák képzettebbek és motiváltabbak voltak. Azerbajdzsánban a katonáskodást társadalmi szinten lenézték, bár az ország területén a Vörös Hadseregnek több kaszárnyája volt, mint Örményországnak, így több fegyvere is. Az örmények a harcok során a jobb kiképzettség és motiváltság miatt ezeket mégis meg tudták szerezni, amely szintén a győzelmüket segítette elő.

Hodzsali katasztrófája – egyes helyeken a Hodzsali genocídiumként emlegetett esemény – szintén megjelenik a filmben.

Hodzsaliból Szovjet-Azerbajdzsán fejlesztett várost hadászati céllal. A település ugyanis Sztepanakert mellett található kiváló földrajzi elhelyezkedéssel: innen tudta az azeri hadsereg a háború során a fővárost lőni. Az örmények ezt bojkottálandó 1992. február 25-én a várost körbekerítették, azonban menekülési folyosót hagytak az asszonyoknak, gyerekeknek. Az azeriek azonban élő pajzsként küldték ki a katonák előtt a lakosságot, sok ártatlan civil vesztette életét. Nemzetközi szinten Azerbajdzsán az eseményeket Hodzsali-genocídiumként nevezi, egy ilyen esemény történetpolitikai felhasználása, népirtásként való értékelése azonban a fogalom leértékelődéséhez vezethet.

40

Útmenti figyelmeztető tábla, amely egy közeli katonai objektumra hívja fel a figyelmet

A filmben többször szó esik arról, hogy az ENSZ az örmény csapatok kivonását kéri Hegyi-Karabakhból. Mit tartalmaznak pontosan ezek?

1993-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsa 4 határozatot fogadott el Hegyi Karabakh vonatkozásában, mindegyikben alapvetően két jogi tartalommal: a felszólítják a feleket a harcok abbahagyására és Örményországot arra, hogy a Karabakhot körülvevő területekről – és nem Hegyi Karabakhból – vonja ki fegyveres csapatait. Az örmény fél érvelése, hogy a határozatok első pontját Azerbajdzsán folyamatosan megszegi, így amíg a fegyverszünet nincs betartva, addíg nincs értelme a fegyveres csapatok kivonulásáról beszélni. A Karabahi Háborúban, a 90-es évek elején Örményország 7 körülvevő közigazgatási kerületet is elfoglalt, amelyek védelmi funkciót is szolgálnak Karabahra nézve. Ha kompromisszumkötésre kerülne sor, ez a hét kerület alkalmas arra, hogy esetleges politikai alku tárgya legyenek. Az ezekről való kivonulásra szólítják fel Örményországot az ENSZ határozatok.

Hegyi-Karabakh ma 100 százalékosan örmény. E tény felveti -e ez az etnikai tisztogatás kérdését?

1991 decemberében volt egy referendum Karabahban a terület hovatartozásáról. Az azerbajdzsáni vezetés az azerieket ettől eltanácsolta, mivel az örmények eleve többen voltak. Az örmények logikája az volt, hogy „mi vagyunk igaz a többség, de maradhatnak az azerbajdzsánok a mi vezetésünk alatt”. Az azerbajdzsánok ezzel nem értettek egyet, ebből következett aztán a háború, amelynek a lényege, hogy vagy az egyik vagy a másik fél marad. A háború örmény katonai győzelemmel zárult, ha pár hónappal tovább tart, akkor Azerbajdzsán egyértelműen kapitulál, ez azonban Oroszország közbelépése miatt  nem történt meg: nem békét, hanem csak fegyverszünetet írtak alá a felek Moszkva közvetítésével, amelynek az eredménye a máig rendezetlen konfliktus.

50

A Kaukázus régióinak politikai térképe ma

Kezdőkép: Karabakh nemzeti színei – azonosak az örmény zászló színeivel – a különbség az Örményországtól való elválasztottságra utaló fehér „cikcakk”

A képeket készítették: Knuth András, Kovács Bálint, Lénárt Léni

Facebook hozzászólások
Kapcsolódó témákAzerbajdzsánÖrményországtűzszünetVezető
8 hozzászólás

8 Comments

  1. Nagy József

    2016-01-20 at 12:37

    Végre egy értelmes cikk. Én a Szovjetunióban voltam párszor – sajnos sem Örményországot sem Azerbajdzsánt nem láttam. Ami itthon ment a baltás gyilkossal meg az azeriek propagandájával az tényleg szégyen nekünk – akár turániak vagyunk akár törökök akár finnugorok.

    Válasz
  2. Kitalátor

    2016-01-20 at 15:08

    Más irányú zavart is érzek az erőtérben. A filmet nem láttam, de szeretném tudni, hogy milyenek azok az albán keresztények és mit keresnek a Kaukázusban!

    Válasz
  3. Nagy Zoltán

    2016-01-22 at 00:05

    Hát nem képzeltem volna, hogy a pestisracok.hu is cenzúráz. Úgy látszik ide is elér az örmény lobbi keze…. De azért is még egyszer leírom a véleményem, hátha lehet a 2. kiválasztott néppel szemben is némi kritikát megfogalmazni:

    A Pázmány Péter tanára egyszerűen csúsztat, vagy inkább félremagyaráz. Az tény és való, hogy Azerbajdzsán, mint ország nem létezett Nagy Péter idején, de a területet a XI. sz.-tól döntően az oguz török törzsek lakták, akik a helyi kaukázusi illetve iráni népekkel „keveredve” adták az azeri népet. Ebbe ékelődtek bele az örmények. (Az azerieknek nem sok köze van a leírásban emlegetett tatárokhoz). 1750-től jöttek a mai Karabah-ba muszlimok?????? Na, ez már arcátlan csúsztatás. Had ne soroljam fel azokat a muszlim hitű uralkodókat (szinte csak muszlimok voltak!) akik FOLYAMATOSAN uralkodtak a terület felett kb. a IX. századtól……. Amit Hodzsliról ír az úriember, az egy ismételt nagy csúsztatás. Ez a cikk egy örmény propaganda cikk, melynek a fele sem igaz. Csúsztatás, túlzó ferdítés az örmények javára. Én láttam az eredeti filmet, való igaz, hogy azeri szemszögből mutatja be a konfliktust. Teszi ezt ELŐSZŐR a magyar vagy talán az európai történelemben, hiszen itt Európában KIZÁRÓLAG az örmény lobbisták véleményét, történetét, hovatovább meséit ismerjük…….. A film, amúgy inkább az egyéni emberi tragédiákra, a szomszédok békés együttélésére teszi a hangsúlyt. Ha már a cikkben összehasonlítják a karabahi konfliktust a magyar helyzettel, akkor hagy citáljak ide egy tényt. Az USA-ban (de Nyugat-Európa nagy részében is) az derül ki szinte az ÖSSZES történelem könyvből, hogy Erdély földje mindig is román volt, ott az ókortól fogva valamiféle román (sic!) életközösség élt és a magyarok csak beszivárogtak oda, majd az országukhoz csatolták. Na kb. ez a cikk is hasonlót állit, csak éppen örmény szemszögből. A PPKE tanára által írt dolgozat, színtiszta örmény propaganda…….

    Válasz
  4. Kitalátornak

    2016-01-24 at 18:14

    Utánanéztem: Az albán keresztények egy régóta nem létező egyház, akik Azerbajdzsán területén élhettek,amíg meg nem érkeztek a muszlimok.
    Most az azeri testvéreink azt állítják, hogy az ő elődeik…..khm khm….ezeknél az azerieknél szerintem még a tolvaj románok is jobbak:) És őnekik nyaljuk itthon Jobbikostul mindenestül a seggüket:)

    Válasz
  5. Nagy Zoltánnak

    2016-01-24 at 18:31

    Nagy Zoltánnak: A Pázmány tanárának a cikke nem propaganda…egy nagyon korrekt, szakmai hozzászólás…és szégyen, hogy a pestisrácok.hu megengedi, hogy az ÖN áltudományos, obrusánszkyborbálás primitív hozzászólása az oldalon fennmaradjon. Olvasson szakirodalmat, ne csak az azeri kitalációkat. Történelemhamisításból már volt elég eddig is Magyarországon meg a Kárpát-medencében. A Pázmány tanárának a cikke nem propaganda, hanem egy rendkívül korrekt hozzászólás – állíthatom ezt szakmabeliként.

    Válasz
  6. Katakana

    2016-01-29 at 01:26

    Nem látom elsöprõ érveit, kedves névtelen kommentelõ, aki még egy nicket sem mert használni. Amíg alá nem támasztja állítását, ha már szakmabeli, addig a Pázmány Kovácsának cikke nem korrekt hozzászólás, hanem örmény propaganda.

    Válasz
  7. Nagy Zoltán

    2016-02-01 at 15:24

    Tisztelt névtelen hozzászóló!

    Ahelyett, hogy sértegetne, és a csúsztatásoktól hemzsegő cikkre, amelyet a Pázmány tanára írt, úgy tekint mint „szakmai hozzászólásra”, inkább azt ajánlom, hogy Ön olvasson szakirodalmat. Tudom, itthon, meg a wikipédián + interneten nagyrészt örmény, vagy örménybarát szerzők művei lelhetők fel az örmény – azeri konfliktussal kapcsolatban. De nem ártana jobban körülnéznie…… A csúsztatás és az egyoldalú félretájékoztatás az nem korrekt hozzászólás. Állíthatom ezt szakmabeliként.

    Szóval röviden az ordas csúsztatásokkal szemben:

    Az ókori előzményekkel rendelkező Örmény Királyságot a 4. században felosztották, a hegyi-karbahi térség amely Albániához tartozott és nem Armeniához (!) a Perzsa Birodalomhoz került. (Egyébiránt az akkor ott élő népek nagy része sem tekinthető örménynek) Arménia és Albánia vegyes etnikumú terület volt, mindkettőt Partus dinasztia uralta! Az Albániához tartozó hegyi-karabahi területen egyre inkább az északra felhúzódó perzsák kezdtek domináns pozícióba kerülni. Azonban az oguz török népvándorláskor megváltozott a helyzet. A XI. századtól messze a törökök és muszlim vallás került többségbe. Innentől kezdve TELJES oguz török többség és uralom jellemezte a területet! Az oroszok 19. századi erőteljes terjeszkedéséig független kánságok uralkodtak. Az örmények már országuk 4. századi elvesztése után diaszpórákban éltek a nagytérség egyes területein. Az is igaz, hogy a karabahi térségben kapott vezető szerepet örmény hercegek leszármazottja is, de ettől függetlenül dominánsan síita muszlim vallású oguz török területnek tekinthetjük az orosz térhódításig. Az 1828-as türkmencsáji békében került a terület orosz fennhatóság alá. Akik a keresztény örményeket támogatták. Ekkor került a több millió azeri (oguz török) perzsa, később iráni fennhatóság alá, és ez ma is így van. És EZÉRT kezdték meg az oroszok betelepíteni az örményeket a kicsi hegyi-karabahi diszpórához is, hogy szétválasszák az Oszmán Birodalom törökségét, az északabbra élő türk népektől. Ezt a betelepítési folyamatot MINDEN térséggel foglalkozó történésznek (és segédtudományokat művelő értelmiségnek) ismernie kell. Ha ezt elhallgatják, az hazugság! A gigantikus méretű betelepítés főként a Jereváni Kánság és a mai Hegyi-Karabah területét érintette. Az orosz betelepítés előtt mindkét területen (tehát a volt Jereváni Kánságban IS), a törökök éltek többségben!!!.

    Szóval, folytathatnám a „szakmai cikk” csúsztatásainak további kivesézését, de akkor még 5 oldalt kéne írnom.

    1-2 tény röviden: A karabahi konfliktus után nem 600-700 ezer az azeri menekültek száma, hanem jóval több, mint 1 millió (bár az azeriek 2 milliót mondanak, valószínűleg ez is túlzás). Az örmények KARÖLTVE a szovjet katonai alakulatokkal nem csak az 1828-tól kezdődően örmény többségűvé vált Hegyi-Karabahot foglalták el, hanem 7 színtiszta azerbajdzsán járást is, amelyekből 680 ezer azerit üldöztek el.

    A fegyveres konfliktust egyértelműen az oroszok provokálták ki az „oszd meg és uralkodj” elve alapján. A hegyi-karabahi térség képtelen az önálló államiságra, sőt Örményországnak is katasztrofális gazdasági mutatói vannak. Az örmény területeket egyértelműen Oroszország védi. Telitelepítve orosz alakulatokkal, gazdaságilag is az oroszok táplálják őket. (Azerbajdszánnak csak az 1 éves katonai költségvetése nagyobb, mint Örményország az egész éves összköltségvetése). Azonban a helyzet patthelyzet, a 2 hármas szövetség áll egymással szemben: Örményország+Oroszország+Irán vs. Törökország+Azerbajdzsán+Grúzia

    Az örmények által elkövetett népirtás bagatellizálása, az azeriek szörnyű vademberként való bemutatása a cikkben, nem történészi szemléletre vall, hanem szégyen a cikk elkövetőjére nézve.

    Válasz
  8. Balt

    2020-11-22 at 15:17

    Nekem is feltűnt, mennyire elképesztően részrehajló a pázmányos professzor. Ezt a tárgyilagos, hosszú írást érdemes viszont érdemes elolvasni Hegyi-Karabah közelmúltjáról – hogy az egészen újkeletű eseményeket ne keverjük ide: (Bár nagyon is kíváncsi lennék a véleményekre annak tükrében…)
    http://katpol.blog.hu/2012/05/30/18_eves_fagy

    Válasz

Szóljon hozzá!

Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Magyar ugar
2016-01-20
PestiSrácok.hu

Kapcsolódó témákAzerbajdzsánÖrményországtűzszünetVezető

Több Magyar ugar

Csupán az volt a bűnük, hogy németnek születtek (László Petra megrendítő kisfilmje a kitelepítés napjáról)

Jurák Kata2021-01-18
Több

Nem tárgyalhatja újra a Szegedi Törvényszék a Szeviép-ügyet

Füssy Angéla2021-01-18
Több

Fizessek-e százezer forintot Donáth Annának, hogy beoltassa magát?

Susánszky Mátyás2021-01-18
Több

Kapaszkodjanak meg, most a szegedi diákok akarnak “felszabadulni” az elnyomás alól – itt a freeSZTE!

Bokor Gábor2021-01-18
Több

Elbocsátások a szociális ágazatban és extraadó: csődközeli helyzetben lehet az óbudai önkormányzat

Füssy Angéla2021-01-18
Több

Hatalmas a zűrzavar az átláthatóság élharcosaként tündöklő Kétfarkú Kutyapárt pénzügyi beszámolójában

PestiSrácok.hu2021-01-18
Több

Őseink „sztyeppei migránsok” és „rablógyilkosok” voltak a magyargyűlölő 24.hu szerint

Pilhál Tamás2021-01-18
Több

Jó reggelt Budapest! – Hivatalosan is visszatért a Demszky-korszak

PestiSrácok.hu2021-01-18
Több

Hétvégi ház volt Szlovákiában, amikor rátaláltak Horthy étkezőkocsijára (PS-VIDEÓ)

Susánszky Mátyás2021-01-18
Több

Harcra fel! – Társadalmi felmérést készít az igazságügyi tárca a Facebook-cenzúráról (A Riporter!)

Szarvas Szilveszter2021-01-18
Több

Kilencszáz embert oltottak be az Olajág Idősotthonokban (PestiTV-videó!)

Jurák Kata2021-01-17
Több

Háború van! – DK-s propagandakampány indul, hogy a felelőtlen haveri pénzszórást a kormányra kenjék

Susánszky Mátyás2021-01-17
Több

A családpolitika is az életellenes erők kereszttüzében áll, pedig a tét az, hogy lesz-e magyar jövő a Kárpát-medencében

Kovács Attila2021-01-17
Több

Rekordmértékű romlás és kiábrándulás a Pikó-féle Józsefvárosban, szeméthelyzet Budapesten – Pesti Riporter

Szabó Gergő2021-01-17
Több

Pusztítás és összetartozás: az Ügy exkluzív riportja a földrengés sújtotta Horvátországból (videó)

Füssy Angéla2021-01-17
Több

Különös hangulatban ébredt ma Gyurcsány Ferenc

PestiSrácok.hu2021-01-17
Több

Vakcinaügy: az EU-ban dühöngenek, Gyurcsányné csúcsra járatja az álhírgyárat

Juhári Andrea2021-01-16
Több

Saját hívei szedik szét a kapkodó és populista Momentumot, Gyurcsány mézesmadzagjára cserélte a lelkiismeretét a Jobbik – Gaudi-Nagy Tamás a Karanténvlogban

Szabó Gergő2021-01-16
Több

A Vörös Polip visszavág – Szegeden rabosították a helyi bírósági mutyikat feltáró kolléganőnket, Füssy Angélát (Videó!)

Csibra Tibor2021-01-16
Több

Karácsony Szeviép-ügye: 13 milliárd forintot követelnek kifizetetlen alvállalkozók (videó!)

Füssy Angéla2021-01-16
Több

A holland fickó esete a jogállamisággal, avagy a fagyi visszanyalt – Novák Katalin vitriolos fb-posztja

PestiSrácok.hu2021-01-16
Több

Tinódi is megénekelte, végül a szlovák Vaterán kötött ki, most ismét magyar kézen az ipolysági várkolostor

Susánszky Mátyás2021-01-15
Több

Potápi: folytatjuk a harcot, a nemzeti kisebbségek ügye igenis európai ügy, amivel foglalkozni kell

Juhári Andrea2021-01-15
Több

Gyerekek! Ne dohányozzatok! Inkább hallgassatok (engem, most)! – Varga-Bíró Tamás élő koncertje az R56 Sörözőből (ÉLŐ, 20 órától)

PestiSrácok.hu2021-01-15
Több

Kétségbeesett momentumos vergődés: százezer forintot fizetnének az oltásért, de demagógia az nuku (Karanténvlog!)

Szabó Gergő2021-01-15
Több

Régi balos trükk a halállal ijesztgetni az embereket

Kroó Zita2021-01-15
Több

Alig egy hónap alatt két magyar közösségi portál is felbukkant – Vajon kik és miért hozták létre, és hova tart a nemzetközi tudatipar?

Jurák Kata2021-01-15
Több

Repülős kamusztori a kormányfő lányával – Zárt ajtók mögött folytatódott Demeter Márta büntetőpere

Bokor Gábor2021-01-15
Több

A Karc FM a PestiSrácok tényfeltáró írásait veszi górcső alá A sors szimfóniájában

PestiSrácok.hu2021-01-15
Több

A rendszerváltás óta négyszer volt Magyarország fegyveres konfliktus közelében – Maróth Gáspár a Bögre klubban

PestiSrácok.hu2021-01-14
Több

Katasztrófa és összetartozás – Az Ügy a földrengés sújtotta Horvátországban járt (előzetes videó)

Füssy Angéla2021-01-14
Több

Gyurcsányi elüldözés, Facebook-diktatúra elleni harc és fideszes plakátokkal meglepett Dezse Balázs a Pesti galeriben (videó!)

Szarvas Szilveszter2021-01-14
Több

Az RTL csakazértis kiáll a botrányba keveredett Krekó Péter mellett

Pilhál Tamás2021-01-14
Több

Politikai Hobbista: a Jobbik a primitívkedésével nem fogja Gyurcsányhoz édesgetni a vidéki szavazókat

Susánszky Mátyás2021-01-14
Több

PR-szakértő: Nem tudjuk, mennyire fognak a virtuális tér „istenei” belenyúlni a magyar választásokba, de az amerikai példa nem sok jót sejtet (PS-interjú!)

Kroó Zita2021-01-14
Több

Gulyás Gergely: a magyar kormány egyértelműen oltáspárti

PestiSrácok.hu2021-01-14
Több

Operatív törzs: nálunk is megjelent a brit vírusvariáns

PestiSrácok.hu2021-01-13
Több

Hiába kényezteti a kormány a felvidéki Összefogás pártot, ők inkább elhatárolódnak és fúrják a magyar egységet

Vésey Kovács László2021-01-13
Több

Fekete-Győr András is feltalálta a szavazatvásárlást! Százezer forintot fizetne mindenkinek, aki beoltatja magát (Videóval)

PestiSrácok.hu2021-01-13
Több

A politikai csatákat a közösségi médiában kell megvívni – Bohár Dániel is csatlakozott a Megafonhoz

PestiSrácok.hu2021-01-13
Több

Varga Judit: mindnyájan kikapcsolhatóvá válunk

PestiSrácok.hu2021-01-13
Több

Kényük-kedvük szerint likvidálják a számukra nem tetsző tartalmakat a techóriások

Kroó Zita2021-01-12
Több

Huth Gergely helyreigazító közleménye a Komjáthi Imrével kötött egyezség alapján

Huth Gergely2021-01-12
Több

Plebejus Polbeat: K. T. Zelenay előre megjósolta, hogy a pandémia a világkormány főpróbája lesz, de Magyarország mégis győzhet (videó)

PestiSrácok.hu2021-01-12
Több

Gaudi-Nagy Tamás a Facebookról: a totális balliberális véleménydiktatúra kapujában vagyunk

Juhári Andrea2021-01-12
Több
Gördítsen többért
Blogok
  • 061

  • “Ez nem a sztárok háza lesz” – Batta Andrással beszélgettünk a Magyar Zene Házáról
    0612021-01-13
  • A gyásztól a feloldozásig – Megrendítő és felkavaró Mundruczó Kornél Oscar-esélyes filmje
    0612021-01-11
  • Irtassanak ki a magyarok! – Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)
    Exkluzív2020-12-22
  • Tutiblog

  • Galla Miklós megőrült?
    Magyarisztáni rögvalóság2020-12-10
  • Belehaltak a járványba? Hát a DK-nak az jó!
    Tutiblog2020-12-09
  • Az Öreg

  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10
  • Kivéreztették az Új Magyarországot – Amikor Horn bizalmasa, az olajügyes Kelemen irányította az egyetlen jobboldali napilapot
    Az Öreg2020-12-15
  • „Ki egyszer rúgott magyarba, szinte kedvet kap a rúgáshoz” – A Médiaháború végjátéka és az új remény
    Az Öreg2021-01-10

(x) PestiSrácok.hu Filmklub

  • Aristo

  • A bosszú
    Aristo2021-01-16
  • A lovakról
    Aristo2021-01-11
  • Ki ette meg a misszionáriust?

  • Az ellenzék progresszív jövedelemadó-terve a magyar középosztály gyilkosa
    Ki ette meg a misszionáriust?2021-01-17
  • Egy karácsony majdnem szaloncukor nélkül
    Ki ette meg a misszionáriust?2020-12-25
  • Erdélyi levelek

  • Ébresztő!
    Erdélyi levelek2021-01-16
  • Káderpolitika
    Erdélyi levelek2021-01-12
  • VBT blog

  • Nem vonulok rezervátumba!
    Blog2021-01-18
  • Most akkor mi a szitu, Pfizer csávók?
    Blog2021-01-16
  • Igényes honlap, igényes egyetem /forrás: 444.hu
    Földosztás és szabadegyetem, avagy két libbant program holnapra
    Blog2020-08-12
  • Antirasszista zenevonat
    Blog2020-08-03
  • Bezzegnemzetek

  • Nem adhatok mást, csak mi lényegem – Így kezeli Európa a járványt
    Bezzegnemzetek2020-03-30
  • A magyar sporttörténelem kisantant dézsmálói – II.
    Bezzegnemzetek2019-09-30
  • Máté T. - kávé mellé

  • Egy év múltán…
    Máté T. - kávé mellé2019-09-16
  • Máté T. Gyula feleségének üzenete
    Máté T. - kávé mellé2018-09-24
PestiSrácok

I M P R E S S Z U M

A PestiSrácok.hu kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft.
A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016
A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.
A kiadásért felel: Szenvedi Zoltán Ügyvezető
Főszerkesztő: Huth Gergely
Lapigazgató: Stefka István
Hírigazgató: Szarvas Szilveszter
Főszerkesztő-helyettes: Bálint Botond
Lapszerkesztők: Jurak Kata, Pámer Dávid, Szentkirályi András 
Főmunkatársak: Ferkó Dániel , Füssy Angéla, Mező Gábor,Pilhál Tamás, Lakatos-Szabó Fruzsina
Újságírók: Ambrózy Áron, Bokor Gábor,Csibra Tibor, Dezse Balázs, Juhári Andrea , Susánszky Mátyás, Szabó Gergő, Szalai Szilárd, Vésey Kovács László, Vincze Emília
Fotóriporter: Horváth Péter Gyula
PS Mozi: László Petra, Ragács András, Tihanyi Rita
Szerkesztőségvezető Mézes Gabriella
Szerkesztőségi titkár: Venczel Eszter
Informatikai vezető: Bori Zsuzsanna
és sokan mások...
Kontakt: [email protected]

PestiSrácok.hu

Ahol alacsonyan szállnak a sallerek. És ahol nincs íróasztalfiók. Mert ami odakerülne, az itt megjelenik.

Írásaink a közmegegyezéses hazai sajtóetika és a Médiaalkotmány szellemisége szerint készülnek. Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran! Szerzőink neve olykor "írói név".

Adatkezelési Tájékoztató

*Kell még valamit mondanom Ildikó? - Az őszödi beszéd utolsó mondata.

Médiaajánlat


A PestiSrácok.hu multiszájton és társoldalain, a 061.hu, a Tutiblog.com, AzÖreg.hu, az Aristo blogol, a Ki ette meg a misszionáriust? és az Erdélyi Levelek blogokon exkluzív hirdetési felületeket kínálunk.

Ajánlja termékeit, szolgáltatásait a Gemius Hungary Kft. által hitelesített több-százezres olvasóközönségünknek!

Kontakt: hirdetes@pestisracok.hu

Puskás Bence

Sánta Annamária

PestiSrácok.hu ÁSZF

Copyright © 2015 PestiSrácok.hu

Tizenhárom év fegyházat kapott jogerősen a pápai anyagyilkos
Az agoriánusok drogja – A kiberbűnözés, avagy a digitális alvilág bugyrai