Bár az ügy nem kapott nagy sajtóvisszhangot, de tény: orosz hadihajók úsztak fel a NATO „beltengerének” számító Adrián, az olasz oldalon egészen Ancona, a horvát oldalon Split magasságáig az elmúlt hetekben, a NATO-erők élénk figyelme közepette. Az orosz jelenlétnek az lehet a célja, hogy megzavarják a Harry Truman elnök nevét viselő amerikai anyahajó kijutását az Adria vizeiről.
A Mandiner elemzése szerint egyébként nem ritka vendégek az oroszok a Földközi-tengeren, már csak azért sem, mert jelentős támaszpontot hoztak létre Szíriában még a hidegháború alatt, amelyen a katonai jelenlétet a szíriai háború alatt csak növelték. Azonban Vlagyimir Putyin elnök nemrégiben bejelentett új haditengerészeti doktrínája – amely támaszpontok létesítését és a rakétaarzenál növelését is tartalmazza – immár közvetlenül a NATO-t és a nyugati erőket célozza, és az egész Földközi-tengert műveleti területnek tekinti. Olyan már volt, hogy az akár Calabria térségében, vagyis a csizma orránál felvonuló, esetleg hadgyakorlatot tartó NATO-erőket szemmel tartották, de olyan ritkán, hogy benyomultak volna az Adriai-tengerre, sőt, blokkolni próbálták volna a NATO helyben fő erejét jelentő Harry Truman anyahajót, mint az július 22-én történt, amikor kellemetlenül közel is kerültek egymáshoz. A portál szerint a helyzettől a horvátok sem boldogok, bár a védelmi minisztérium közleménye szerint eddig horvát vizeket nem sértettek meg az oroszok.
A horvát Jutarnji Listnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők megosztottak: Gordan Akrap szerint nem kell komolyabban venni ezt a dolgot, mint a Balti-tengeren, avagy a légierők tekintetében ott megszokott orosz–nyugati macska–egér játékot, amivel elsősorban azért kóstolgatják a NATO-erőket, hogy teszteljék azok reakciójának gyorsaságát, hatékonyságát. Egyébként is három nagy olasz – a NATO által is használt – haditengerészeti támaszpont van az Adriai-tengernél, így a tenger jól védettnek tekinthető. Ugyanakkor kollégája, Ivica Mandić értelmetlen provokációnak nevezte az orosz műveletet, éppen a jól védett jellege miatt. Mint mondta, „ha csak egy rakétát kilőnek, abban a percben elsüllyesztik őket”. Nem mellesleg az Adriai-tengerhez kapcsolódó országok mindegyike (Olaszország, Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Görögország) NATO-tag, egyszóval bekúszni az oroszlán barlangjába, és megcibálni a bajuszát mindenképpen igen merész lépésnek tűnik.
Az olasz La Repubblicának nyilatkozó vezérkari főnök, Cavo Dragone admirális interjúja alapján az elsősorban Olaszországra és a Földközi-tengeri katonai mozgásokra specializálódott Itamilradar.com térképre is vitte a szembenálló nagyobb hadihajókat: eszerint a Harry Truman és csapásmérő csoportjával szemben hosszában, északról dél felé nézve felsorakozott a Split magasságáig felhajózott orosz Admiral Tribuc nevű romboló, a Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev nevű megfigyelőhajó, a Varjag nevű cirkáló, valamint már a Jón-tenger vizein, de a bejáratnál az Admiral Grigorovics nevű fregatt. Velük az említett anyahajón túl három olasz fregatt – a Bergamini, a Marceglia és a Libeccio – és a Longobardo tengeralattjáró néz farkasszemet, ugyanakkor értelemszerűen az oroszok sem érkeztek tengeralattjárók nélkül, ezek számáról azonban egyelőre nincsen információ. Az olasz légierő ATR P–72A-ei és az amerikaiak Boeing P–8A-sai Sigonellából ugyancsak figyelemmel követik az orosz egységeket.
Az Itamilradar szerint napokkal ezelőtt az oroszok elhagyták az Adriai-tengert, és a szomszédos Jón-tengerre húzódtak vissza, szakértők pedig azóta is találgatják, mi lehetett a célja a műveletnek: az ukrán frontról való figyelemelterelés a provokációval, erődemonstráció, a saját és a NATO képességeinek tesztelése, esetleg ezek valamilyen egyvelege.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Iráni hadsereg
Facebook
Twitter
YouTube
RSS