Oroszország továbbra is segíteni fogja Szerbiát abban, hogy megvédje legitim nemzeti érdekeit Koszovóban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1244. számú határozata alapján, amely továbbra is maradéktalanul hatályos – közölte Marija Zaharova külügyi szóvivő hétfőn, a tárca honlapján.
Az ENSZ-dokumentum értelmében Belgrád akár ezer rendőrt és katonát is Koszovóba vezényelhet, hogy biztosítsa a rendet és az ott élő szerbek védelmét. Az orosz külügyi szóvivő, aki Moszkva aggodalmának adott hangot a kiélezett helyzet miatt, hangsúlyozta: a feszültség fokozódásának határozottan véget kell vetni, a koszovói albánokat pedig vissza kell terelni a brüsszeli megállapodások keretébe, mindenekelőtt azáltal, hogy teljesítik a szerb önkormányzatok közösségének létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalásukat. Úgy fogalmazott, hogy ezt már majdnem egy évtizede “szemérmetlenül elszabotálják”.
Az 1244-es BT-határozat a szóvivő szerint valós esélyt kínál a koszovói probléma kiegyensúlyozott, méltányos és a nemzetközi joggal összhangban álló megoldásának kidolgozására. Közölte: Moszkva szolidaritást vállal a szerb vezetéssel, amely “joggal mutat rá a további tárgyalások értelmetlenségére”, miután a koszovói albánok, valamint az őket támogató vezető nyugati államok – élükön az amerikaiakkal – “cinikusan figyelmen kívül hagyják” a vonatkozó BT-határozatot, a brüsszeli és washingtoni megállapodásokat és egyéb egyezségeket.
Zaharova a rendezés jogi alapjainak leértékelésére tett kísérletnek és károsnak minősítette, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter “elfogadhatatlannak” nevezte az 1244-es BT-határozatot. Méltatta a Belgrád által támogatott koszovói szerbek türelmét, amelynek köszönhetően szerinte eddig sikerült elkerülni a nagyobb incidenseket és a nyílt konfrontációt. A helyzet romlásáért az Albin Kurti miniszterelnök vezette koszovói vezetést és nyugati pártfogóit, elsősorban Washingtont tette felelőssé. Azt állította, hogy a “pristinai hatóságok” célja a feszültség fokozásával a tartomány északi, nem albán kerületeinek teljes ellenőrzés alá vonása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd felélesztésében az uniós közvetítés újabb “fülsiketítő kudarcot vallott”, mert Brüsszel szerinte részrehajló a koszovói albánok rovására.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök nem fordult segítségért orosz hivatali partneréhez, Vlagyimir Putyinhoz a koszovói feszültség csökkentése érdekében. Ugyanakkor barátinak nevezte a két ország kapcsolatát, valamint hangoztatta annak fontosságát, hogy alábbhagyjon a konfrontáció, diplomáciai úton rendezzék a konfliktust, és a szerbek összes jogát maradéktalanul tiszteletben tartsák.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Mihail Klimentyev
a huszados meg a többiek
2022-12-13 at 01:58
jugoszlávia elfoglalása volt az igazi agresszió és a háború utáni status quo felrúgása!-milosevics nem volt olyan kapzsi,korrupt és talpnyaló mint más kelet-közép európai vezetők(a magyarokat is beleértve)-ezért jugoszláviát/szerbiát az usa nem tudta a többi idióta bandához hasonlóan igérgetéssel,jogi trükkökkel, diktátumokkal,korrumpálással bekebelezni-hanem az általa felfegyverzett albán terrorristák sikertelensége után kénytelen volt hadseregét bevetve elfoglalni.Az agresszió volt és hódítás!A mostani orosz reakció az elbitorló agresszor elleni önvédelem.
Kakukk
2022-12-12 at 20:26
Köcsög USA addig uszítja az albánokat, míg egymásnak ugranak nem ugranak a szerbekkel.
Na, akkor legyünk majd okosak! Egyfelől kialakult egy jó gazdasági, politikai kapcsolat Magyarország és Szerbia közt, másfelől jelen lévő NATO tagként és KFOR erőként összetűzésbe keveredhetünk a szerb rendőri-, katonai erőkkel.
ERZSI
2022-12-12 at 20:16
Anyugat barát és nyugat szégyentelen hazudozó egy szavukat sem lehet elhinni!