Pesti Srácok

Orosz neonáci lehet az ukránok titkos fegyvere Putyin ellen

Orosz neonáci lehet az ukránok titkos fegyvere Putyin ellen

„Mi vagyunk a rossz fiúk, de nagyon gonosz fiúkkal harcolunk” – határozta meg magát Denis Kapustyin, az Orosz Önkéntes Hadtest (RVC) félkatonai szervezet vezetője. Ezek a „rossz fiúk” számos rajtaütést indították az elmúlt másfél évben Oroszország ellen, Ukrajna pedig úgy tűnik, hogy Kapustyint szövetségesnek tekinti Vlagyimir Putyin elnökkel szemben. Azonban ez a szövetség különösen nehéz helyzetbe hozhatja az ukránokat, mivel a német hatóságok szerint Kapustyin – aki néha Denis Nikitin néven is fut – „az egyik legbefolyásosabb neonáci aktivista” az európai kontinensen, és ez hatalmas ziccer az orosz politikai kommunikáció számára, akik Ukrajna „nácítlanításának” nevezték az országban zajló háborút.

Nem segít az ukránpárti orosz katonai vezető imázsán az sem, hogy a Politico szerint Kapustyin egy teljes "neonáci brandet", egy szélsőjobboldali mintákkal "díszített" pólókból és sapkákból álló ruházati márkát futtat, amelyen fehér felsőbbrendűséget, nacionalista és idegengyűlölő idézeteket, valamint a 88-as náci szimbólumot ábrázolnak (az ábécé nyolcadik betűje kétszer a „Heil Hitler” kódja).

A Kapustyin-féle RVC és két másik ukrajnai székhelyű Putyin-ellenes félkatonai csoport – az Oroszországi Szabadság Légió és a legújabb alakulat, a Szibériai Zászlóalj – azzal került újra a hírekbe, hogy március 12-én megindították Kurszk és Belgorod körüli háború legnagyobb, határokon átnyúló rajtaütését, amelynek során több mint két hétig harcoltak orosz földön. Ezt megelőzően a legnagyobb rajtaütésük 2023 májusában volt, amikor falvakat és városokat támadtak meg a belgorodi régióban. Alekszej Baranovszkij, az Oroszországi Szabadság Légió tagja a múlt heti sajtótájékoztatón azt állította, hogy a legutóbbi rajtaütések „megzavarták az orosz hadsereg terveit, és jelentős károkat okoztak abban”.

E milícia csoportosulások helyzete az ukrán fegyveres erőkhöz képest homályos. Baranovszkij azt állítja, hogy csoportja „az ukrán fegyveres erők reguláris egysége”,

PestiSracok facebook image

–fogalmazott.

Kapustyin szerint egyébként a milíciáknak szabadkezük van a műveletek kivitelezésében, ha átkelnek a határon, de a rajtaütéseket szorosan összehangolják az ukrán hírszerzéssel, amely logisztikai segítséget nyújt, ellenőrzi hadműveleti terveiket és fegyvereiket, és fizeti is őket. Mindhárom milícia formálisan az ukrán fegyveres erők részét képezi, és betagozódnak a Nemzetközi Légióba, mondja Kapustin.

– teszi hozzá.

Forrás: Politico, Fotó: Sergey Kozlov/ EPA

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.