Pesti Srácok

Kreml: az orosz csapások az ukrán katonai potenciál ellen irányulnak

Kreml: az orosz csapások az ukrán katonai potenciál ellen irányulnak

Oroszország olyan infrastruktúrára mér csapásokat Ukrajnában, amelynek közvetlen vagy közvetett köze van a szomszédos ország katonai teljesítőképességéhez – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak, csütörtökön. Peszkov szerint ez annak a következménye, hogy az ukrán fél nem kíván tárgyalni. Kérdésre válaszolva a szóvivő megismételte, hogy Oroszország nem szándékozik nukleáris fegyvert bevetni.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétacsapásokat mért a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban egy üzemre, amely üzemanyagot és rakétahajtóműveket gyártott az ukrán fegyveres erők számára, valamint a zaporizzsjai Iszkra kutató- és gyártókomplexumra, amelyben katonai radarállomásokhoz és sorozatvetőkhöz szükséges elektronikai alkatrészek készültek.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők kudarcot vallottak; támadásaik során a Luhanszki Népköztársaságban lévő Novoszelivszkénél mintegy húsz embert és két páncélozott járművet, Liman irányában mintegy száz halottat és sebesültet, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, két páncélozott járművet és három kisteherautó veszítettek. Mint mondta, a donyecki régió déli részén az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Pavlivszke és a Nikolszke települések közötti utat. A Donyecki Népköztársaságban az orosz hadijelentés szerint több mint hatvan ukrán katona esett el, két harckocsi és hat páncélozott harcjármű semmisült meg.

Konasenkov azt állította, hogy Liszicsanszk irányában, a luhanszki régió Bilohorivka településén a magas veszteségek és a beérkező tartalékosok gyenge morálja miatt az ukrán 81. légimozgékonysági dandár egyik alegységének katonái megtagadták a parancsot. Egy ukrán "náci" csoport fegyveresei – akiket a rend helyreállítására küldtek Bilohorivkába – öt ukrán katonát nyilvánosan agyonlőttek, hogy a társaikat megfélemlítsék.

PestiSracok facebook image

Az Ukrajnától elcsatolt területek több településéről számoltak be csütörtökön ukrán tüzérségi csapásokról és civil áldozatokról a helyi hatóságok. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy meg nem nevezett mentőszolgálati forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ismét ukrán ellenőrzés alá került Herszonban 39 Moszkva-barát aktivistát agyonlőttek az ukrán hatóságok, további 74-et pedig ismertelen helyre hurcoltak. Az informátor szerint a kivégzettek holttestét nem adták ki a hozzátartozóknak, mert az orosz erők állítólagos háborús bűntetteiről készülő, megrendezett felvételekhez szándékozzák felhasználni őket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.