Pesti Srácok

Mi folyik Herszonban?

Mi folyik Herszonban?

Herszont visszafoglalta az ukrán hadsereg – kürtölte körbe ma a nyugati és az ukrán média, nem kevesebb bizonyítékkal alátámasztva mindezt, mint hogy a város egyik épületéről eltűnt az orosz zászló, illetve Moszkva elrendelte a civilek kitelepítését a térségből. Erős állítás, de a tények egyelőre nem támasztják alá az újabb sikert – valami azonban történik a városban...


Ukránpárti Twitter-csatornákon röppent fel a hír, miszerint az oroszok kivonulnak Herszonból, és a Dnyeper keleti oldalára vonják vissza csapataikat. Mindezt Kirill Sztremouszovnak, a város Moszkva által kijelölt vezetőjének egyik közleményére alapozzák, illetve arra, hogy a város egyik épületéről eltűnt az orosz zászló. A probléma mindössze az, hogy Sztremouszov nem beszélt közleményében a katonai mozgásokról.

PestiSracok facebook image

– szólt az eredeti felhívás, amelyben a katonai visszavonulásról nem esik szó. Az, hogy a civil lakosságot kitelepítik a térségből, még egyáltalán nem jelenti a település feladását. Sztremouszov kitért a zászlóra is, amiről állítása szerint nem tudja, miért tűnt el az épületről, amely korábban Herszon közigazgatási központja volt. Annak tükrében azonban, hogy a polgári lakosságot evakuálják, valószínű, hogy az irodaház ezentúl katonai funkciót fog betölteni – ebben az esetben némileg érthető, hogy minél kevesebb megkülönböztető jelzést akarnak rajtahagyni.

Ami viszont tovább bonyolítja a város helyzetét, az a hírcsend. Onnan tudhatjuk, hogy az ukránok nem foglalták vissza a települést, hogy sehol nem jelentek meg a harkovi győzelmet követő győzelmi jelentésekhez hasonló kommünikék. A HIMARS egységek bevetéséről persze vannak videók, akár az alábbi, amelyen az látható, amint az ukrán hadsereg tüzérségi csapást hajtott végre a Dnyeper folyón átívelő orosz pontonhídon:

Itt felmerülhet bennünk, hogy amennyiben mindkét fél elismeri a civil lakosság a Dnyeper keleti partjára telepítését (bár mindketten más narratívában), mennyire indokolt azoknak a hidaknak a támadása, amelyeken a polgári lakosság menekül Herszonból.

A hírcsend miatt szinte semmit nem tudunk róla, hogy pontosan mi is történik a térségben. Levezethetünk következtetéseket, mint azt, hogy a város egyelőre biztosan nem került ukrán kézre. Azt is tényként kezelhetjük azonban, hogy a napokban (sőt talán jelenleg is) véres harcok fognak kialakulni Herszonért; ezt igazolja a polgári lakosság evakuálása.

Az orosz fél szintén hallgat. Ami érthető is, hiszen legutóbb eléggé felsültek, amikor egy elterelő műveletet néztek teljes ellentámadásnak, és addig büszkélkedtek annak visszaverésével, mígnem fel kellett adniuk Harkovot. Amit a fentieken kívül még biztosra vehetünk, hogy a következő összecsapás nem egy rövid ostrom lesz: az oroszok által mozgósított csapatok megérkeztek a térségbe, ezzel némileg kiegyenlítve az ukrán erők létszámfölényét, vagyis ha Herszon megtámadására kerül a sor, arról biztosan nem úgy fogunk értesülni, hogy látunk egy képet orosz zászló nélkül.

Ami pedig a frissen mozgósított orosz erők felkészültségét illeti, le kell törnünk a vágyvezérelt haditudósítás egy másik állítását: itt nem Moszkva-külsőről kirángatott tinédzserekről van szó, hanem olyan férfiakról, akik évekkel ezelőtt teljes, most pedig frissítő kiképzésen estek át, egy részük pedig még harci cselekményekben is részt vett Csecsenföldön, Hegyi-Karabahban békefenntartóként, vagy éppen Szíriában.

PS-összeállítás; Fotó: Telegram

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.