Pesti Srácok

Moszkva továbbra is Oroszország részének tekinti Herszont, bár ott már leng az ukrán zászló

Moszkva továbbra is Oroszország részének tekinti Herszont, bár ott már leng az ukrán zászló

Kivonultak az orosz csapatok Herszonból, ahol már meg is jelentek az ukrán katonák. Az orosz tájékoztatás szerint veszteségek nélkül jutott át minden orosz katona és a hadi felszerelés a Dnyeper folyó keleti partjára. A herszoni ukrán vezetés úgy látja, még hosszú időbe fog telni az ukrajnai régió aknamentesítése és helyreállítása.

Újra lengett az ukrán zászló Herszon főterén. Az itt összegyűltek pedig azt skandálták:

Egy ukrán katona pedig az egyik herszoni faluban emelte fel az ukrán zászlót, miután visszafoglalták a települést.

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A Herszont és a Dnyeper folyó keleti – még orosz ellenőrzés alatt álló – partját összekötő híd egy szakaszon összeomlott. A háborús felek egymást vádolják a stratégiai jelentőségű híd felrobbantásával.

– ezt mondta a herszoni önkormányzat egyik képviselője.

Továbbra is Oroszország részeként tekintenek Herszonra

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte, hogy veszteségek nélkül fejezték be az orosz egységek átcsoportosítását Herszonból.

– jelentette ki Igor Konasenkov, aki hozzátette, hogy a térséget elhagyni kívánó civilek evakuálásában szintén segítettek az orosz erők. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov kijelentette, hogy a régió státuszán nem változtat az orosz erők kivonása, Moszkva továbbra is Oroszország részének tekinti a térséget.

Eközben megtartották Herszon megye oroszok által kinevezett helyettes kormányzójának temetési szertartását. Kirill Sztremouszov szerdán halt meg, egyesek szerint autóbalesetben, orosz vélemények szerint merényletet követtek el ellene. A helyettes kormányzót az ukrán rendőrség hazaárulás miatt körözte.

Forrás: ATV

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.