Pesti Srácok

Moszkva továbbra is Oroszország részének tekinti Herszont, bár ott már leng az ukrán zászló

Moszkva továbbra is Oroszország részének tekinti Herszont, bár ott már leng az ukrán zászló

Kivonultak az orosz csapatok Herszonból, ahol már meg is jelentek az ukrán katonák. Az orosz tájékoztatás szerint veszteségek nélkül jutott át minden orosz katona és a hadi felszerelés a Dnyeper folyó keleti partjára. A herszoni ukrán vezetés úgy látja, még hosszú időbe fog telni az ukrajnai régió aknamentesítése és helyreállítása.

Újra lengett az ukrán zászló Herszon főterén. Az itt összegyűltek pedig azt skandálták:

Egy ukrán katona pedig az egyik herszoni faluban emelte fel az ukrán zászlót, miután visszafoglalták a települést.

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A Herszont és a Dnyeper folyó keleti – még orosz ellenőrzés alatt álló – partját összekötő híd egy szakaszon összeomlott. A háborús felek egymást vádolják a stratégiai jelentőségű híd felrobbantásával.

– ezt mondta a herszoni önkormányzat egyik képviselője.

Továbbra is Oroszország részeként tekintenek Herszonra

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte, hogy veszteségek nélkül fejezték be az orosz egységek átcsoportosítását Herszonból.

– jelentette ki Igor Konasenkov, aki hozzátette, hogy a térséget elhagyni kívánó civilek evakuálásában szintén segítettek az orosz erők. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov kijelentette, hogy a régió státuszán nem változtat az orosz erők kivonása, Moszkva továbbra is Oroszország részének tekinti a térséget.

Eközben megtartották Herszon megye oroszok által kinevezett helyettes kormányzójának temetési szertartását. Kirill Sztremouszov szerdán halt meg, egyesek szerint autóbalesetben, orosz vélemények szerint merényletet követtek el ellene. A helyettes kormányzót az ukrán rendőrség hazaárulás miatt körözte.

Forrás: ATV

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.