Pesti Srácok

Az ukránok nem kértek az orosz tűzszünetből, nem állították le a tüzérséget

Az ukránok nem kértek az orosz tűzszünetből, nem állították le a tüzérséget

Az ukrán tüzérség nem állt le az Oroszország által egyoldalúan kihirdetett fegyvernyugvás életbe lépését követően – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője pénteken.

– jelentette ki a szóvivő. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egyoldalúan 36 órás tűzszünetet rendelt el a fronton az ortodox karácsony alkalmából, amelynek betartására az ukrán felet is felhívta. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a fegyvernyugvást elutasította.

Az orosz katonai szóvivő azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők Liman irányában, a Luhanszki Népköztársaságban lévő Belohorivka település közelében és a Zaporizzsja megyei Novopavlivka környékén nyitottak tüzet a Moszkva által meghirdetett fegyvernyugvás életbe lépése urán. Közölte, hogy az ukrán tüzelőállásokat az orosz megtorló tűz elfojtotta. A helyi hatóságok szerint az ukrán hadsereg a tűzszünet életbe lépését követően három alkalommal is lőtte Donyeck lakónegyedeit.

PestiSracok facebook image

A Konasenkov által ismertetett pénteki hadijelentés szerint a tűzszünet életbe lépését megelőző napon Donyeck irányában folytatódott az orosz offenzíva, amelynek következtében mintegy nyolcvan ukrán katona esett el és sebesült meg, két harckocsi, három gyalogsági harcjármű és öt egyéb jármű pedig megsemmisült. A tábornok azt mondta, hogy Kupjanszk irányában az ukrán fegyveres erők több mint negyven katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két egyéb járművet, Liman irányban több mint hatvan katonát – köztük három diverzáns- és felderítő csoport tagjait –, három páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint félszáz katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a jelentés értelmében 65 tüzérségi állásra, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, eltalálva egyebek között az ukrán 95. ejtőernyős rohamdandár parancsnokságát Liman közelében, három lőszerraktárt, egy Sz-300-as légvédelmi rakétaindítót és a radarját, egy D–20-as löveget, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, valamint egy AN/TPQ–36 és AN/TPQ–50 típusú ellentűzradart. Az orosz légierő vadászgépe lelőtt egy ukrán Szu–25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig öt drónt és nyolc amerikai gyártmányú HIMARS-rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 360 repülőgépet, 199 helikoptert, 2839 drónt, 400 légvédelmi rakétarendszert, 7437 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 971 sorozatvetőt, 3783 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7951 speciális katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.