Pesti Srácok

Századvég: a budapestiek békét akarnak és elutasítják a szankciókat

Századvég: a budapestiek békét akarnak és elutasítják a szankciókat

A fővárosiak 85 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket, valamint 63 százalékuk gondolja úgy, hogy az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, vagy éppen elegendőek – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb felméréséből.

Közleményük szerint a kormány az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta következetesen a béketárgyalások megkezdését, a háború mielőbbi lezárását sürgeti. Karácsony Gergely főpolgármester kijevi útján "azt a látszatot keltette, hogy a fővárosi polgárok nem értenek egyet a kormányzat békepárti politikájával". Karácsony Gergely – mint olvasható – az ukrajnai hivatalos látogatása során azt állította, hogy a magyar kormány "nem őszinte" a háborúval kapcsolatban, viszont a "magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal" és a "budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában".

- írták. A felmérés szerint a fegyveres konfliktus folytatása mellett elkötelezett vezető politikusok megítélése – az országos trendekhez hasonlóan – a budapestiek körében negatív képet mutat. Vlagyimir Putyin orosz elnökről a fővárosi megkérdezettek 82 százaléka vélekedett kedvezőtlenül, míg Joe Biden amerikai elnökről 57 százalék formált negatív véleményt. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők tábora 52 százalékra tehető.

PestiSracok facebook image

– írták. A kutatás szerint a fővárosiak 85 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket. Ezen felül a válaszadók több mint háromnegyede (78 százaléka) ellenzi, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 76 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.

A felmérés eredményeinek hátterében az áll, hogy a budapesti polgárok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek a békekötés helyett a háborús konfliktus eszkalálódását segítik elő. A háborúpárti politikával való szembehelyezkedés többek között arra vezethető vissza, hogy a budapestiek kétharmada (66 százaléka) úgy látja, hogy az orosz–ukrán konfliktusból végül egyik fél sem kerülhet ki győztesen – olvasható a közleményben.

Mint írták, az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedések bevezetését a budapestiek többsége nem támogatja. A felmérés szerint a fővárosi megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, vagy éppen elegendőek. Ezen felül a budapesti válaszadók 65 százaléka ellenzi, hogy magyar adófizetői pénzekből finanszírozzák Ukrajnát, 66 százalékuk pedig úgy véli, hogy Brüsszel igazságtalanul jár el, ha a lengyeleknek és magyaroknak jogosan járó uniós forrásokat egy nem uniós országnak fizeti ki. Kiemelték: a fővárosi polgárok többsége (56 százaléka) egyetért azzal, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök az eddigiekben az orosz–ukrán válság következtében kialakult helyzetet kezelte.

A kommünikében emlékeztettek, hogy 2022 tavaszán az országgyűlési választások kampányában a hatpárti baloldali összefogás háborúpárti politikai retorikát folytatott. A balliberális erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egyebek mellett úgy vélte, hogy "Ukrajna a mi háborúnkat vívja", míg Gyurcsány Ferenc egykori honvédelmi minisztere, Juhász Ferenc már a fegyveres konfliktus kirobbanását megelőzően kifogásolta, hogy Magyarország nem küld lőszereket Ukrajnának – írta a Századvég Alapítvány.

Úgy fogalmaztak: "a fentiek tükrében összegezve elmondható, hogy Karácsony Gergely a szövetségesei által korábban elkezdett szankciós retorikát folytatja, és nem a budapesti polgárok békepárti nézeteit képviseli". Karácsony Gergely a baloldali tömb szankciópárti nézetei mellett már korábban is kiállt. A főpolgármester 2022 nyarán az "ál-Klicskóval" folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy "a magyar kormány a rossz oldalon áll ebben a konfliktusban, és a szankciókat nagyon nehezen sikerült keresztülvinni", de örül annak, hogy "végül elfogadták ezt a csomagot" – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/LIBKOS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.