Pesti Srácok

Századvég: a budapestiek békét akarnak és elutasítják a szankciókat

Századvég: a budapestiek békét akarnak és elutasítják a szankciókat

A fővárosiak 85 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket, valamint 63 százalékuk gondolja úgy, hogy az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, vagy éppen elegendőek – derült ki a Századvég Alapítvány legfrissebb felméréséből.

Közleményük szerint a kormány az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta következetesen a béketárgyalások megkezdését, a háború mielőbbi lezárását sürgeti. Karácsony Gergely főpolgármester kijevi útján "azt a látszatot keltette, hogy a fővárosi polgárok nem értenek egyet a kormányzat békepárti politikájával". Karácsony Gergely – mint olvasható – az ukrajnai hivatalos látogatása során azt állította, hogy a magyar kormány "nem őszinte" a háborúval kapcsolatban, viszont a "magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal" és a "budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában".

- írták. A felmérés szerint a fegyveres konfliktus folytatása mellett elkötelezett vezető politikusok megítélése – az országos trendekhez hasonlóan – a budapestiek körében negatív képet mutat. Vlagyimir Putyin orosz elnökről a fővárosi megkérdezettek 82 százaléka vélekedett kedvezőtlenül, míg Joe Biden amerikai elnökről 57 százalék formált negatív véleményt. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők tábora 52 százalékra tehető.

PestiSracok facebook image

– írták. A kutatás szerint a fővárosiak 85 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket. Ezen felül a válaszadók több mint háromnegyede (78 százaléka) ellenzi, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 76 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.

A felmérés eredményeinek hátterében az áll, hogy a budapesti polgárok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek a békekötés helyett a háborús konfliktus eszkalálódását segítik elő. A háborúpárti politikával való szembehelyezkedés többek között arra vezethető vissza, hogy a budapestiek kétharmada (66 százaléka) úgy látja, hogy az orosz–ukrán konfliktusból végül egyik fél sem kerülhet ki győztesen – olvasható a közleményben.

Mint írták, az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedések bevezetését a budapestiek többsége nem támogatja. A felmérés szerint a fővárosi megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, vagy éppen elegendőek. Ezen felül a budapesti válaszadók 65 százaléka ellenzi, hogy magyar adófizetői pénzekből finanszírozzák Ukrajnát, 66 százalékuk pedig úgy véli, hogy Brüsszel igazságtalanul jár el, ha a lengyeleknek és magyaroknak jogosan járó uniós forrásokat egy nem uniós országnak fizeti ki. Kiemelték: a fővárosi polgárok többsége (56 százaléka) egyetért azzal, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök az eddigiekben az orosz–ukrán válság következtében kialakult helyzetet kezelte.

A kommünikében emlékeztettek, hogy 2022 tavaszán az országgyűlési választások kampányában a hatpárti baloldali összefogás háborúpárti politikai retorikát folytatott. A balliberális erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egyebek mellett úgy vélte, hogy "Ukrajna a mi háborúnkat vívja", míg Gyurcsány Ferenc egykori honvédelmi minisztere, Juhász Ferenc már a fegyveres konfliktus kirobbanását megelőzően kifogásolta, hogy Magyarország nem küld lőszereket Ukrajnának – írta a Századvég Alapítvány.

Úgy fogalmaztak: "a fentiek tükrében összegezve elmondható, hogy Karácsony Gergely a szövetségesei által korábban elkezdett szankciós retorikát folytatja, és nem a budapesti polgárok békepárti nézeteit képviseli". Karácsony Gergely a baloldali tömb szankciópárti nézetei mellett már korábban is kiállt. A főpolgármester 2022 nyarán az "ál-Klicskóval" folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy "a magyar kormány a rossz oldalon áll ebben a konfliktusban, és a szankciókat nagyon nehezen sikerült keresztülvinni", de örül annak, hogy "végül elfogadták ezt a csomagot" – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/LIBKOS

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.