Pesti Srácok

Kifizették az első, Leopard harckocsi kilövéséért járó pénzjutalmat Moszkvában

Kifizették az első, Leopard harckocsi kilövéséért járó pénzjutalmat Moszkvában

Megkapta a német gyártmányú Leopard harckocsik kilövéséért járó pénzjutalmat az első orosz katona - közölte kedden az orosz védelmi tárca sajtószolgálata. A tájékoztatás szerint az egymillió rubeles (mintegy négymillió forintos) jutalmat Andrej Kravcov katonának Alekszandr Karelin szenátor adta át a Visnyevszkij Nemzeti Orvosi Kutatóközpont Fejlett Orvosi Technológiák Központjában. Az eseményről készült videó szerint a kórházban ápolt Kravcov elvesztette jobb kezét. A díjat a Zabota Szibiri (Szibériai Gondoskodás) elnevezésű vállalkozói alapítvány hozta létre.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve sikertelennek minősítette az ukrán hadseregnek a donyecki régió déli részén és Zaporizzsjában, valamint és Donyeck környékén indított támadásait. Mint mondta, az ukrán fél az első frontszakaszon mintegy 260 katonát, valamit egyebek között kilenc harckocsit, egy Bradley gyalogsági harcjárművet, 12 páncélozott harcjárművet, a másodikon pedig mintegy 220 katonát, valamint három páncélozott harcjárművet és egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot veszített.

A frontvonal mentén máshol elszenvedett ukrán veszteséget több mint 160 főben nevezte meg. Azt mondta, hogy az orosz hadsereg nyolc ukrán lőszerraktárt semmisített meg. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi csapást, egyebek között olyanokra is, amelyek károkat szenvedtek a kahovkai vízerőmű megsemmisítése következtében. Ukrán belövésekről érkeztek beszámolók határmenti oroszországi településekről is.

Az orosz parlament alsóháza megszavazta azt a törvénytervezetet, amely hatályba lépése után lehetővé teszi majd a nem súlyos bűncselekményért elítélt személyek szerződtetését az orosz hadseregbe. Az eljárás mozgósítás, hadiállapot és háború idején lesz alkalmazható, önkéntes alapon. A készülő jogszabály alapján korlátozottan munkaképes emberek is köthetnek majd szerződést a fegyveres erőkkel.

PestiSracok facebook image

Forrás és kép: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.