Pesti Srácok

Az európaiak csupán tíz százaléka gondolja úgy, hogy Ukrajna legyőzheti Oroszországot

Az európaiak csupán tíz százaléka gondolja úgy, hogy Ukrajna legyőzheti Oroszországot

Nem meglepő, hogy az európaiak a rengeteg támogatás ellenére sem gondolják úgy, hogy egy akkora ország ellen, mint Oroszország, volna esélyük az ukránoknak. Tíz százalék azért reménykedik, de valószínűleg inkább a jóindulat, mintsem a realitás vezérli őket. A többség a kompromisszumban hisz.

Az Európai Külpolitikai Tanács (ECFR) megkérdezte 12 európai ország lakosait, hogy mit gondolnak az orosz–ukrán háború lehetséges kimeneteléről. Habár a felmérést még az ukrán hadsereg avgyijivkai visszavonulása előtt készítették, a megkérdezettek többsége pesszimista volt az ukránok esélyeivel kapcsolatban. A válaszadóknak csak a 10 százaléka gondolta úgy, hogy Ukrajna nyeri a háborút, szemben azzal a 20 százalékkal, aki szerint Oroszország. A legoptimistábbak a lengyelek, svédek és portugálok voltak, de közülük is csak 17 százalék számít ukrán győzelemre. A legkevésbé a görögök (2 százalék) és a magyarok (4 százalék) várnak ukrán győzelmet. A legtöbben (37 százalék) a háború kompromisszummal történő befejezésére számítanak.

Megkérdezték az embereket arról is, hogy szerintük mit kellene csinálnia Európának a háborúval kapcsolatban. A válaszadók 31 százaléka mondta azt, hogy támogatnia kellene Ukrajnát megszállt területeinek visszaszerzésében. A megkérdezettek 41 százaléka viszont tárgyalóasztalhoz ültetné Ukrajnát. Az ukrán területek visszaszerzését a svédek (50 százalék), portugálok (48 százalék) és lengyelek (47 százalék) támogatják a leginkább, a magyarok (16 százalék) és görögök (16 százalék) pedig a legkevésbé.

Forrás: 444.hu; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.