Pesti Srácok

Felszámolhatták a novemberben létrejött ukrán beékelődést: Putyin szerint teljesen orosz ellenőrzés alá került a Dnyeper bal partja Herszonban

Felszámolhatták a novemberben létrejött ukrán beékelődést: Putyin szerint teljesen orosz ellenőrzés alá került a Dnyeper bal partja Herszonban

Orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden fogadta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert.

Az ukránok még 2023 novemberben keltek át a Dnyeperen és hatalmas veszteségeket szenvedve próbáltak fenntartani egy hídfőállást. Krinki városának egy részét sikerült megszállniuk, de folyamatosan utánpótlást kellett küldeniük a folyón keresztül, hogy megmaradjon az ukrán jelenlét, amelynek nem volt túl sok stratégiai jelentősége, hiszen a széles Dnyeperen nagyobb haderő nehezen képes átvonulni anélkül, hogy komoly veszteségeket szenvedne.

Az ukránok mégis erőltették a szakaszos átkelést, az oroszok azonban hatalmas tűzerővel lőtték az átkelőket és a Krinkiben tartózkodó ukrán katonákat. Novemberben még így írtak a helyzetről Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került területeinek elöljárója

PestiSracok facebook image

A kormányzó azt állította, hogy egy ukrán katona átlagos élettartama a bal parton alig több mint két nap, és hogy az orosz hadsereg naponta ejt fogságba néhány fős ukrán csoportokat. Szaldo bejegyzése szerint az ukrán fél NATO-kiképzők irányításával készült a Dnyeperen való átkelésre, itt összpontosítva a legjobb katonai és elektronikai felszerelését, valamint megmaradt egységeinek legjavát.

"Mihail Jurjevics (Tyeplinszkij vezérezredes) jelentette, hogy ez a település (.) teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem" - mondta Putyin. Azt mondta, hogy négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akinek felajánlották a megadás lehetőségét.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.