Senki nem osztja Macron világháborús lelkesedését, nem küldenek csapatokat az ukránok megsegítésére
Emmanuel Macron hétfőn, az európai vezetők Kijev támogatásáról tartottak csúcstalálkozón azt találta mondani, hogy nem szabad kizárni a nyugati csapatok Ukrajnába való küldését. Nem maradt reakció nélkül a kijelentés, a volt orosz elnök szerint Macron fejébe szökött a vizelet, aztán rátört a szóvisszatartási képtelenség. Szijjártó Péter leszögezte, hogy sem fegyvereket, sem csapatokat nem küldünk, de ugyan ezen az állásponton volt Olaf Scholz német kancellár és az olaszok, spanyolok, bolgárok is, valamint a NATO sem tervez semmilyen csapatot küldeni Ukrajnába. Az eszkaláció gondolatával tehát egyedül maradt Macron, közben pedig a külügyminisztere mentegeti.
Halljuk, látjuk a híreket a tegnap esti párizsi találkozóról. Magyarország álláspontja világos és sziklaszilárd: sem fegyvereket, sem katonákat nem vagyunk hajlandóak küldeni Ukrajnába. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kell, hanem befejezni
– szögezte le Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter rögvest Macron kijelentése után. A magyar kormány részéről a honvédelmi miniszter is megszólalt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hogy
Aggodalomra ad okot Macron elnök bejelentése, ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország fenntartsa álláspontját: nem küld fegyvert Ukrajnába, ragaszkodik a tűzszünethez és a béketárgyalások mielőbbi megkezdésére szólítja fel a harcoló feleket.
Dömötör Csaba a Miniszterelnökség államtitkára pedig úgy kommentálta Macron kijelentését, hogy
na, kezdődik.
Majd az államtitkár felidézte Orbán Viktor szavait, amiben a miniszterelnök azt jósolta, hogy eljön majd az a pillanat, amikor tankok és vadászgépek után már európai katonákat is küldenének a hadszíntérre. Dömötör szerint most eljött ez a pillanat.
Medvegyev nem kímélte Macront
A volt orosz elnök, Dimitrij Medvegyev hangot adott nemtetszésének a francia elnök kijelentésével kapcsolatban és azt mondta, hogy
valószínűleg fejébe szökött a vizelet, aztán pedig rátört a szóvisszatartási képtelenség.
Hozzátette:
Azzal a közelmúltbeli törekvéssel párosulva, hogy megossza Franciaország nukleáris arzenálját minden erre hajlandó európaival, úgy tűnik, hogy Macron beszédbeli inkontinenciája elhúzódó és fájdalmas problémává vált.
Scholz, a NATO, a spanyolok, a bolgárok és az olaszok is elhatárolódtak a gondolattól
A hírre gyorsan reagáltak az államok és a NATO is. Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy
Az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába (...) amit már a konfliktus elején lefektettünk, az továbbra is érvényes, vagyis Ukrajna területén nem lesznek olyan szárazföldi csapatok, nem lesznek olyan katonák, akiket európai vagy NATO-tagállamok küldtek oda.
A spanyol kormány szóvivője is felhúzta szemöldökét a kijelentés kapcsán és hangsúlyozta kormánya nevében, hogy
Nem értünk egyet, emellett arra kell összpontosítanunk, ami sürgős, vagyis a segélyszállítás felgyorsítása. Spanyolország a leghatékonyabb fegyvernek Európa egységes fellépését tartja. Két évvel a háború kezdete után továbbra is elkötelezett az ukrán nép támogatásának növelésében és megszilárdításában, valamint kiáll a béke megteremtésének szükségessége mellett.
Giorgia Meloni, olasz kormányfő sem szeretne csapatokat küldeni, ő úgy fogalmazott, hogy
Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szembeni védekezésében nem terjed ki arra, hogy európai országok vagy NATO-tagállamok csapatokat küldjenek területére.
Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök is elhatárolódott az ötlettől is. Azt mondta ugyanis, hogy
Bolgár csapatok nem mennek oda!
Az államfő pedig korábban kifejtette, hogy
Érdeklődéssel és leplezetlen aggodalommal figyeljük az európai vezetők párizsi találkozóját, amelyen elkezdték kipuhatolni a reakciókat nyugati csapatok Ukrajnába vezénylésével kapcsolatban.
Nagyon fontos azonban, hogy a NATO mit mond Macron ötletéről, de egyelőre nincs ok az aggodalomra, hiszen leszögezték, hogy
A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. 2014 óta tesszük ezt, és a teljes körű invázió óta növeljük a támogatást. Nincs arra vonatkozó terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba
– mondta Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Menti a menthetőt a francia külügyminiszter
A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené a hadviselés küszöbének átlépését
– mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni egy hadban álló országba.
Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására
– erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy “fegyverek előállítására ukrán területen”.
Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét
– hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.
Forrás, fotó: MTI
