Pesti Srácok

Svájc álláspontja szerint nincs békefolyamat Oroszország nélkül

Svájc álláspontja szerint nincs békefolyamat Oroszország nélkül

Nincs békefolyamat Oroszország nélkül – jelentette ki kedden Ignazio Cassis svájci külügyminiszter az országa által az ukrajnai háború lezárása érdekében szervezett békekonferenciára utalva. Hozzátette, hogy Svájc csak a békefolyamat megindításaként tekint a júniusban tervezett konferenciára, amelyre Oroszország nem kapott meghívást.

– mondta a svájci tárcavezető osztrák hivatali partnere, Alexander Schallenberg oldalán adott közös sajtótájékoztatóján, Bernben. Oroszország korábban élesen bírálta a rendezvényt: Szergej Lavrov külügyminiszter azt vetette Svájc szemére, hogy nem semleges, hanem "nyíltan ellenséges ország" módjára viselkedik. Cassis nem kívánta kommentálni az orosz diplomácia vezetőjének kijelentését; mindössze annyit mondott, hogy Oroszországot is "a fedélzetre kell venni".

PestiSracok facebook image

– tette hozzá. Schallenberg hangsúlyozta, hogy Ausztria támogatja a békekonferenciát, egyben azonban rávilágított annak egyik problémájára is: a rendezvény egyfajta "visszhangkamrához" lesz hasonló, ahol mindenki ugyanazt mondja, nem lesz ellenvélemény, és "csak megtérítettekkel beszél az ember".

– fogalmazott Schallenberg. A svájci miniszter minderre annyit válaszolt, hogy nyílt kommunikációs csatornák vannak, és meglátják majd, hogy az érintettek miként fogják támogatni a konferenciát. Kiemelte, hogy a meghívókat még nem küldték el. Cassis felhívta a figyelmet arra is, hogy Svájc a semlegességet katonai viszonylatban értelmezi, vagyis nem telepít csapatokat, sem fegyvereket Ukrajnába. A két külügyminiszter egybehangzóan hangsúlyozta, hogy a katonai semlegesség nem jelenti "az értékrendbeli, illetve gondolkodásmódbeli semlegességet".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Andy Rain

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)