Pesti Srácok

Jelentős lépés az eszkaláció felé: amerikai katonai vállalatok települhetnek Ukrajnába

Jelentős lépés az eszkaláció felé: amerikai katonai vállalatok települhetnek Ukrajnába

A CNN értesülései szerint a Biden-kormányzat arra törekszik, hogy feloldja azt a tilalmat, amely jelenleg akadályozza, hogy az amerikai katonai vállalatok szakemberei ukrán területen segédkezzenek az Egyesült Államok által Ukrajnának küldött hadieszközök javításában és karbantartásában. A tervezet éles ellentétben áll a demokrata kormányzat eddigi politikájával - minderről az Index számolt be részletesen.

Mint a lap emlékeztetett, Kijevnek nyújtott amerikai támogatás eddig anyagi és tárgyi segélyekre korlátozódott. Ennek több oka is van, kezdve attól, hogy az Egyesült Államok közvéleménye valószínűleg nem lenne hajlandó támogatni egy újabb költséges katonai beavatkozást egy másik kontinensen, egészen addig, hogy Washington nyilvánvalóan szeretne elkerülni egy világháborús konfrontációt Oroszországgal.

MIKÖZBEN JOE BIDENÉK IGYEKEZNEK EGY LÉPÉS TÁVOLSÁGOT TARTANI A MAGYARORSZÁG SZOMSZÉDSÁGÁBAN TOMBOLÓ KONFLIKTUSTÓL, AZ AMERIKAI SZEREPVÁLLALÁS EGYIK FONTOS RÉSZLETÉVEL KAPCSOLATBAN KEZDENEK FELMERÜLNI NYILVÁNVALÓ PROBLÉMÁK.

Történt ugyanis, hogy az Egyesült Államok hadserege még a 2022-es orosz invázió előtt kivonta a teljes katonai háttérszemélyzetét (például a kiképzőket és a mérnököket) Ukrajnából, ezzel pedig megágyazott egy sor későbbi logisztikai problémának.

PestiSracok facebook image

Az amerikai haditechnológia üzemeltetéséhez, javításához és karbantartásához az ukránoknak szüksége van ilyen személyzetre. Ezt a problémát a Fehér Ház most úgy tervezi megoldani (valamint a konfliktusba való belesodródást elkerülni), hogy nem a hadsereg, hanem a védelmi minisztériummal szerződésben álló, privát katonai vállalatok küldenének oktatókat, szakértőket és kiképzőket Ukrajnába.

Az amerikai katonai vállalatok, más néven védelmi vállalatok vagy hadiipari vállalatok olyan cégek, amelyek katonai technológiák, fegyverek és egyéb hadieszközök fejlesztésével, gyártásával és karbantartásával foglalkoznak. Ezek a vállalatok szorosan együttműködnek az amerikai kormánnyal és annak különböző védelmi szervezeteivel, például a Pentagonnal. Ilyen például a Boeing.

Az Index rámutatott, hogy a jelenlegi óvatos Ukrajna-politika egyik legfontosabb betegsége, hogy a harcokban súlyosan megrongálódott amerikai katonai felszereléseket nem lehet Ukrajnában megjavítani. A kelet-európai országban sem megfelelő szaktudás, sem megfelelő infrastruktúra nincs például egy M1 Abrams tank helyrekalapálásához. Ezért az Amerikából származó hadieszközöket Lengyelországba, Romániába vagy más NATO-országokba kell kivinni javításra, ami hosszú időt vesz igénybe, és sokkal több pénzbe kerül, mintha a gyártócégek kitelepülnének Ukrajnába, és helyi szinten oldanák meg a „termékeikkel” kapcsolatos problémákat.

Viszont fennáll a veszély, hogy a cégek betelepítésével az Egyesült Államok átlépne egy vörös vonalat Vlagyimir Putyin elnökék szemében. A Pentagon – vagyis az amerikai védelmi minisztérium – által finanszírozott katonai cégek szakembereit Moszkva az ukrán hadiinfrastruktúra részének, célpontnak tekintheti. Sőt a legrosszabb forgatókönyvben a háttérszemélyzet bevetését a Kreml amerikai beavatkozásként értékelheti, ezzel pedig drámaian megnőhet a világháborús eszkaláció esélye. A múltban a washingtoni külügyminisztérium még az amerikai civil lakosságot is felszólította arra, hogy ha tehetik, inkább ne utazzanak Ukrajnába, mégpedig azért, hogy orosz részről ne merülhessen fel a gyanú, hogy amerikaiak vesznek részt a háborúban.

MINDEZEN KORÁBBI ÓVINTÉZKEDÉSEK ELLENÉRE BELSŐ KORMÁNYZATI FORRÁSOK MOST AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY A KATONAI CÉGEK UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ BETELEPÜLÉSEINEK TERVEZETÉT MÉG IDÉN ELFOGADHATJÁK.

A Pentagon a haditechnológiai fejlesztések és gyártások oroszlánrészét magáncégekkel végezteti. Ebből következik, hogy ezen cégek mérnökei sokkal behatóbban ismerik az általuk tervezett és gyártott hadieszközöket, mint bárki más. Például az egyik legnagyobb ilyen cég az F–16-os vadászgépeket gyártó Lockheed Martin. A vállalat csak a 2022-ben nagyjából 60 milliárd dollárnyi adófizetői pénzhez jutott a kormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Azonban hasonló, csillagászati összegeket vághatott zsebre a többi nagy amerikai fegyvergyártó is, név szerint a Boeing, az RTX, a Northrop Grumman és a General Dynamics.

Forrás: Index; Nyitókép: X

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.