Pesti Srácok

Ezeregy éjszaka a lövészárokban

Ezeregy éjszaka a lövészárokban

Ott éppenséggel még nem tartunk, de éppen ma tart ezredik napja az orosz-ukrán háború. Lássuk röviden, hogy mi az, ami az első napoktól kezdve megváltozott, és hogy meddig álmodhatnak ágyútűzzel a katonák a front mindkét oldalán.

2022. február 24-én kitört a háború. Leírni is nehéz, hogy milyen messzinek tűnik ez a dátum, és hogy mennyi minden megváltozott azóta. Az első napok óta, mikor mindenki arra számított, hogy az oroszok pár nap alatt megdöntik Ukrajnát, aztán az ukránok ellenálltak, és elkezdődött az a vérfürdő, ami azóta is tart.

A 2022. márciusi béketárgyalások óta, mikor még akár területvesztés nélkül is lezárható lett volna a konfliktus, ha Boris Johnson nem parancsol rá az ukrán elnökre, hogy ki kell tartania a végsőkig. Zelenszkijből akcióhőst faragtak, és egymás után estek el az erőddé nyilvánított városok. Mariupol, Bahmut, Vuhledar, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Aztán minden hónappal egyre több pénzt, fegyvert és energiát kapott Ukrajna, hogy tovább dúdolja az elnyújtott hattyúdalát. Hiszen eleinte még az volt az orosz feltétel, hogy Kijev maradjon semleges, a keleti régiók kapják meg az autonómiájukat és eszükbe se jusson, hogy valaha a NATO tagjai legyenek. Azóta az oroszoknál már az elnöki kampányba is bekerült, hogy Odesszáig kell menni, és ha addig nem is fognak, de az már most borítékolható, hogy a vérrel szerzett területekről nem fognak elmozdulni.

PestiSracok facebook image

Apám, bocsáss meg, Donbászba megyek

Változott a hozzáállás is, mindkét oldalon. Ahol eleinte önkéntesek ezrei jelentkeztek Kijev védelmére, ott most kényszersorozók fogdossák erőszakkal az embereket. A Nyugaton kiképzett, és egyenesen a Krím visszafoglalására felkészített különleges erők elfogytak, akik megmaradtak, most nem Ukrajnát védik, hanem egy katlanban várják a teljes bekerítést Kurszk megyében.

Ahol korábban vonakodtak háborúba indulni egy testvéri ország ellen, szépen lassan elfelejtették, hogy az ukránok és az oroszok testvérnép, és Jakut-földtől a Krímig önként jelentkeznek a frontszolgálatra, mert úgy érzik Orosz Anyácskát fenyegeti az egész világ Ukrajnán keresztül.

– hangzik az új orosz katonadal, és lassan a bel-moszkvai értelmiség is úgy gondolja talán érdemes fegyvert fogni, mielőtt a NATO az ajtajukon kopogtat. Persze, könnyű vezényszavakat találni. Barbarossza 2, banderisták, fasiszták vagy éppen liberális kommunisták az ellenség katonái, akik ellen most egy másik ország területén kell megvívni az újabb nagy honvédő háborút.

Mi lesz veled Ukrajna?

A napokban újra megjelentek a hírek arról, hogy eszkalálódni fog a konfliktus, hogy Ukrajna Oroszország belső területeit támadja amerikai fegyverekkel, hogy ebből világháború lesz. ITT bővebben kifejtettük, hogy ez miért nem valószínű. Ami viszont biztos, hogy a napokban végrehajtott újabb energetikai infrastruktúrát célzó támadás, amely Munkácsot is érintette, kemény telet hoz Ukrajna számára.

Hogy mikor lesz vége, azt nem tudjuk, azt sem, hogy hogyan, azt azonban minden részrehajlás nélkül elmondhatjuk, hogy bármi is lesz a konfliktus vége, Kijev veszít. A fegyvereladásokban van pénz. A lakosság életben tartásában nincs. A szociális háló a folyamatos nyugati segélyek nélkül már összeomlott volna, és így is rogyadozik. A lakosság megfeleződött, a menekültek valószínűleg soha nem mennek haza. Ami marad, az a káosz és rengeteg fegyver.

Üdvözöljük az európai Szomáliában...

Fotó: MTI/EPA/George Ivancsenko

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.