Most akkor jön a világvége? – Mit reagálnak az oroszok Biden rakétáira?
Joe Biden utolsó intézkedésével engedélyt adott Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyvereket vessen be Oroszország területe ellen. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, Ukrajna ugyanis eddig is alkalmazott ilyen fegyvereket (saját drónjait és rakétáit) belső-orosz régiók ellen, hogy ez a lépés mégis miért hozhat eszkalációt, azt érdemes bővebben kitárgyalni.
Amint arról portálunk is beszámolt, egyes kiszivárgott jelentések szerint Joe Biden engedélyt adott az ukrán vezetésnek arra, hogy a hadsereg taktikai rakétarendszerét (ATACMS) Oroszországon belüli célpontok ellen is bevesse. Az ügyet sem Kijev, sem Washington, sőt tulajdonképpen egyetlen nagyhatalom sem kommentálta, Oroszország kivételével, de erről majd később.
Első körben térjünk ki arra, hogy Ukrajna eddig is vetett be nagy hatótávolságú fegyvereket orosz területek ellen. Olyan drónokat és rakétákat, amiket az ukrán hadsereg már korábban rendszeresített. A tilalom kizárólag azokra az eszközökre vonatkozott, amelyekkel a nyugati szövetségesek látták el őket a háború kitörését követően.
Ez egyébként nem is véletlen, hiszen ezeknek a fegyvereknek az irányba állításához ilyen nagy távolság esetén olyan műholdas célzóberendezésekre van szükség, amelyekkel kizárólag az Európai Unió és a NATO rendelkezik. Ráadásul a koordinálásukhoz külön kiképzésre van szükség, erre Ukrajna személyi állománya nincs képesítve.
Itt jön a képbe a másik kiszivárgott hír, miszerint az amerikai elnök nem kizárólag a fegyverek bevetésére adott engedélyt, de arra is, hogy amerikai magán katonai cégek alkalmazottai szerződést köthessenek Ukrajnával. A személyi állomány kérdése tehát megoldottnak tűnik. Ami a műholdak rendelkezésre bocsátását illeti, az már egy másik kérdés. Erre vonatkozóan nyilatkozott Vlagyimir Putyin, mikor a kiszivárgott híresztelésekről kérdezték:
Nem arról van szó, hogy a kijevi rezsim számára engedélyezik vagy megtiltják, hogy csapásokat mérjen orosz területre. Ezt már most is megteszik pilóta nélküli légi járművek és egyéb eszközök segítségével. Azonban amikor nyugati gyártmányú, nagy hatótávolságú, precíziós fegyverek alkalmazásáról van szó, az már egy teljesen más történet.
Az a helyzet – ezt már korábban is mondtam, és ezt bármelyik szakértő megerősítheti, akár nálunk, akár Nyugaton –, hogy a modern, nagy hatótávolságú, nyugati gyártmányú precíziós rendszerekkel az ukrán hadsereg nem képes csapásokat mérni. Egyszerűen nem tudja ezt megtenni. Ez csak műholdas felderítési adatok felhasználásával lehetséges, amivel Ukrajna nem rendelkezik. Ezek az adatok kizárólag az Európai Unió vagy az Egyesült Államok – lényegében NATO-műholdak – műholdjairól származnak. Ez az első pont.
A második, és talán legfontosabb, hogy ezeknek a rakétarendszereknek a repülési feladatait gyakorlatilag csak NATO-országok katonái tudják programozni. Az ukrán katonák erre nem képesek. Ezért nem arról van szó, hogy engedélyezik-e az ukrán rezsimnek, hogy ezzel a fegyverrel csapásokat mérjen Oroszországra, vagy sem. A kérdés az, hogy a NATO-országok döntenek-e arról, hogy közvetlenül részt vesznek-e a katonai konfliktusban, vagy sem.
Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint hogy a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlenül részt vesznek az ukrajnai háborúban. Ez az ő közvetlen részvételüket jelenti, és ez természetesen jelentősen megváltoztatja a konfliktus jellegét és természetét. Ez azt jelentené, hogy a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok háborúznak Oroszországgal. És ha ez így van, akkor a konfliktus természetének megváltozása miatt az általunk érzékelt fenyegetésekből kiindulva meg fogjuk hozni a megfelelő döntéseket
– idézte az orosz elnök szavait csatornáján Thuróczy Richard.
Összegezzük tehát: az amerikai katonák ukrán személyi állományba való átvételével tehát az első eszkalációs lépés megszületett. Ezt azonban még kezelhetik az oroszok úgy, mint a korábbi zsoldosok megjelenését a fronton. Nagyvonalúan eltekintenek attól, hogy a kibocsájtó országokat háborús félnek nevezzék, hiszen csak zsoldosok, nem katonák (bezzeg, ha észak-koreaiak lennének ugye).
Az azonban, hogy egy NATO-tagállam a saját katonai műholdjait bocsájtja az ukránok kezére, már nehéz lenne letagadni, hogy katonai részvétel egy konfliktusban. Erre természetesen Moszkva ismét több választ adhat. Az első valószínűleg annak a műholdelhárító fegyvernek a bevetése lenne, amelyet még tavaly nyáron teszteltek. Itt akár meg is állhat az eszkaláció: bevetik, leszedik a műholdakat, onnan pedig hiába az engedély, nem vethetik be a fegyvereket, mert egyszerűen nem tudják.
Ha viszont ez a berendezés nem működik, vagy esetleg az oroszok úgy gondolják, hogy felteszik az all in-t és már nincs vesztenivalójuk, akkor jobb keresni egy mélyebb pincét a környéken, mert sugárzó telünk lesz. Ez utóbbira azonban nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. A világvégét senki nem akarja...még...
