Pesti Srácok

Videón Velikaja Novoszelka elfoglalása, ahol állítólag kötelékben adta meg magát jelentősebb számú ukrán katona

Videón Velikaja Novoszelka elfoglalása, ahol állítólag kötelékben adta meg magát jelentősebb számú ukrán katona

Velikij Novoszelát elfoglalták, Velikaja Novoszelka felszabadult, Nagy Újfaluban kitűzték az orosz zászlót. A nyelvi okoskodás helyett nézzük, hogyan alakult a front változása az elmúlt héten, hiszen miközben egyesek még mindig azt hiszik, hogy majd területcserében egyeznek meg a felek a háború lezárásakor, érdemes szemrevételezni, hogy milyen területek cseréltek valójában gazdát az elmúlt pár napban.

Engedjék meg, hogy pontosítsak, a cikkünk első mondatában szereplő három név egy települést jelent, először az ukrán név fonetikus átiratában, majd az oroszéban, végül pedig azon elgondolás alapján, hogy ha Tiszaásvány lehet Mineralnoje, akkor Velikaja Novoszelka is lehet lehet Nagy Újfalu. A lényeg azonban, hogy a település most orosz kézen van, méghozzá a jelek szerint már semmiféle ellenállás nem maradt a területén, amint az az alábbi videón is látszik, meglehetősen lazán sétálnak a katonák az épületek között:

Velikaja Novoszelka azon városkák közé tartozik, amelyet az ukránok már több mint tíz éve erődítenek, ugyanis a polgárháború elején is fontos támaszpont volt. Bár a 110. Gépesített Brigád csatornája szerint ők még továbbra is védik az állásaikat, mi jobban hiszünk a szemünknek. Más ukrán források még nem foglalkoztak a településsel, az orosz csatornák szerint azonban az utolsó napokban tömegesen adták meg magukat a védők.

PestiSracok facebook image

A jelentések szerint ugyanis még csütörtökön "kettévágták" a várost, így egy kisebb katlant alakítottak ki annak déli oldalán, az itt rekedt csapatok adták meg magukat, az északiból pedig elmenekültek:

A város védői elmenekültek, vagy megadták magukat

Mi történik Kurszknál?

Szombaton megjelent a 24.hu oldalán egy rendkívül szórakoztató felvetés, arra vonatkozóan, hogy Trump béketervének részét képezheti a területcsere, vagyis azzal záródna a háború, hogy az ukránok kivonulnak Kurszk megyéből, az oroszok pedig egész Kelet-Ukrajnából. A dolog azért szórakoztató, mert akiben ez felmerül, az valószínűleg soha nem látott még térképet, nem hogy erről a háborúról, de úgy általában Oroszországról.

Itt van ugyanis az oroszok által elfoglalt területek összegzése, sárgával a háború kitörése előtt, pirossal a jelenlegi, naranccsal az ukránok által visszafoglaltként jelölt területek, a kék pedig állítólagos ukrán partizán akciókat jelöl (ez utóbbiról sehol máshol nem találtunk beszámolót):

A képet szándékosan az ukrán forrásokra támaszkodó ABC-től hoztuk, a valóság kicsit durvább...

Összehasonlítás végett pedig itt van egy kép arról, mit értek el az ukránok Kurszk megyében, a jelentések szerint közel ötvenezer katona elvesztésének árán:

A piros nyilak azt jelölik, merre indítottak ellentámadást az oroszok, a piros vonalak pedig azt, hogy meddig haladtak előre. Kék vonallal az ukránok által a betörés elején elfoglalt régió
A piros nyilak azt jelölik, merre indítottak ellentámadást az oroszok, a piros vonalak pedig azt, hogy meddig haladtak előre. Kék vonallal az ukránok által a betörés elején elfoglalt régió

Hogy egy kicsit magyarra fordítsuk, miért is annyira nevetséges felvetés, hogy itt teljes területcsere történjen: arányaiban ez ugyanis olyan volna, mintha Lipótvárost odaadnánk a Románoknak Erdélyért (mondjuk ez nem feltétlenül egy rossz ötlet).

Az ukrán és az orosz források, mint a DeepState (ukránpárti), DD Geopolitics (oroszbarát) egyaránt arról számolt be, hogy a betörés régiójába Ukrajna továbbra is a legjobban felszerelt és kiképzett elitcsapatait küldi. Ez akár azt is jelenthetné, hogy mindenképpen kapaszkodni akarnak az elfoglalt területekbe, és bíznak egy területcserés megoldásban, ebbe azonban Moszkva biztosan nem menne bele.

Mindeközben Pokrovszk bekerítése is csak idő kérdése, a település elfoglalása pedig a nyugati front teljes összeomlását eredményezheti. Ez pedig azt támasztja alá, hogy az oroszoknak kifejezett érdekük, hogy Kijev további csapatokat küldjön orosz területre, hogy ezáltal a létfontosságú város védelmére ne tudjanak komolyabb erőket csoportosítani. Ebből pedig az következik, hogy Moszkva simán beáldozza azt a pár falut Kurszknál a háború végéig, ha így megnyerheti magának a Dnyeper teljes bal partját.

Fotó: Telegram

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.