Pesti Srácok

Videón Velikaja Novoszelka elfoglalása, ahol állítólag kötelékben adta meg magát jelentősebb számú ukrán katona

Videón Velikaja Novoszelka elfoglalása, ahol állítólag kötelékben adta meg magát jelentősebb számú ukrán katona

Velikij Novoszelát elfoglalták, Velikaja Novoszelka felszabadult, Nagy Újfaluban kitűzték az orosz zászlót. A nyelvi okoskodás helyett nézzük, hogyan alakult a front változása az elmúlt héten, hiszen miközben egyesek még mindig azt hiszik, hogy majd területcserében egyeznek meg a felek a háború lezárásakor, érdemes szemrevételezni, hogy milyen területek cseréltek valójában gazdát az elmúlt pár napban.

Engedjék meg, hogy pontosítsak, a cikkünk első mondatában szereplő három név egy települést jelent, először az ukrán név fonetikus átiratában, majd az oroszéban, végül pedig azon elgondolás alapján, hogy ha Tiszaásvány lehet Mineralnoje, akkor Velikaja Novoszelka is lehet lehet Nagy Újfalu. A lényeg azonban, hogy a település most orosz kézen van, méghozzá a jelek szerint már semmiféle ellenállás nem maradt a területén, amint az az alábbi videón is látszik, meglehetősen lazán sétálnak a katonák az épületek között:

Velikaja Novoszelka azon városkák közé tartozik, amelyet az ukránok már több mint tíz éve erődítenek, ugyanis a polgárháború elején is fontos támaszpont volt. Bár a 110. Gépesített Brigád csatornája szerint ők még továbbra is védik az állásaikat, mi jobban hiszünk a szemünknek. Más ukrán források még nem foglalkoztak a településsel, az orosz csatornák szerint azonban az utolsó napokban tömegesen adták meg magukat a védők.

PestiSracok facebook image

A jelentések szerint ugyanis még csütörtökön "kettévágták" a várost, így egy kisebb katlant alakítottak ki annak déli oldalán, az itt rekedt csapatok adták meg magukat, az északiból pedig elmenekültek:

A város védői elmenekültek, vagy megadták magukat

Mi történik Kurszknál?

Szombaton megjelent a 24.hu oldalán egy rendkívül szórakoztató felvetés, arra vonatkozóan, hogy Trump béketervének részét képezheti a területcsere, vagyis azzal záródna a háború, hogy az ukránok kivonulnak Kurszk megyéből, az oroszok pedig egész Kelet-Ukrajnából. A dolog azért szórakoztató, mert akiben ez felmerül, az valószínűleg soha nem látott még térképet, nem hogy erről a háborúról, de úgy általában Oroszországról.

Itt van ugyanis az oroszok által elfoglalt területek összegzése, sárgával a háború kitörése előtt, pirossal a jelenlegi, naranccsal az ukránok által visszafoglaltként jelölt területek, a kék pedig állítólagos ukrán partizán akciókat jelöl (ez utóbbiról sehol máshol nem találtunk beszámolót):

A képet szándékosan az ukrán forrásokra támaszkodó ABC-től hoztuk, a valóság kicsit durvább...

Összehasonlítás végett pedig itt van egy kép arról, mit értek el az ukránok Kurszk megyében, a jelentések szerint közel ötvenezer katona elvesztésének árán:

A piros nyilak azt jelölik, merre indítottak ellentámadást az oroszok, a piros vonalak pedig azt, hogy meddig haladtak előre. Kék vonallal az ukránok által a betörés elején elfoglalt régió
A piros nyilak azt jelölik, merre indítottak ellentámadást az oroszok, a piros vonalak pedig azt, hogy meddig haladtak előre. Kék vonallal az ukránok által a betörés elején elfoglalt régió

Hogy egy kicsit magyarra fordítsuk, miért is annyira nevetséges felvetés, hogy itt teljes területcsere történjen: arányaiban ez ugyanis olyan volna, mintha Lipótvárost odaadnánk a Románoknak Erdélyért (mondjuk ez nem feltétlenül egy rossz ötlet).

Az ukrán és az orosz források, mint a DeepState (ukránpárti), DD Geopolitics (oroszbarát) egyaránt arról számolt be, hogy a betörés régiójába Ukrajna továbbra is a legjobban felszerelt és kiképzett elitcsapatait küldi. Ez akár azt is jelenthetné, hogy mindenképpen kapaszkodni akarnak az elfoglalt területekbe, és bíznak egy területcserés megoldásban, ebbe azonban Moszkva biztosan nem menne bele.

Mindeközben Pokrovszk bekerítése is csak idő kérdése, a település elfoglalása pedig a nyugati front teljes összeomlását eredményezheti. Ez pedig azt támasztja alá, hogy az oroszoknak kifejezett érdekük, hogy Kijev további csapatokat küldjön orosz területre, hogy ezáltal a létfontosságú város védelmére ne tudjanak komolyabb erőket csoportosítani. Ebből pedig az következik, hogy Moszkva simán beáldozza azt a pár falut Kurszknál a háború végéig, ha így megnyerheti magának a Dnyeper teljes bal partját.

Fotó: Telegram

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.