GEOrgPOLITIKA: Elengedi Trump az orosz-ukrán konfliktus rendezését?

Az amerikai sajtót uralja az a hír, hogy a Trump kormányzat két lehetőséget lát az orosz-ukrán háború befejezését illetőleg: gyors tűzszünet és a béketárgyalás megkezdése, vagy „drop it”, azaz elengedik az egész folyamatot és inkább az USA fontos ügyeire koncentrálnak a továbbiakban.
Marco Rubio az Egyesült Államok külügyminisztere Párizsban fogalmazta meg az egyértelmű figyelmeztetést elsőként, hogy vagy hajlandóak a háborús felek a tűzszünetre, vagy Washington DC befejezi a béketeremtő missziót. A politikus ráadásul egy néhány napos időablakot hagyott csupán a válaszra Moszkvából és Kijevből. Néhány órával ezelőtt Donald Trump megerősítette a külügyminiszter szavait:
Marconak igaza van, azt akarjuk, hogy vége legyen a háborúnak...”
Marco Rubio szerint az amerikai kormány sok időt és energiát ölt a békefolyamat elindításába és továbbra is érdekelt a háború befejezésébe, ám világszerte vannak más prioritást élvező politikai folyamatok, amelyekkel a Fehér Háznak foglalkoznia kell.

Ha nem egyeznek meg, akkor részünkről ennyi”
– fogalmazott elég velősen Rubio.
J.D. Vance alelnök ennél optimistább. Szerinte ez a brutális háború hamarosan véget érhet. Sokan azzal vádolják most Donald Trumpot, hogy túl sokat ígért azzal, hogy 24 órán belül befejezi a két ország közt dúló fegyveres konfliktust és három hónap elnökség ellenére ez nem történt meg. Az okok azonban ennél mélyebben gyökereznek: Kijev európai szövetségesei továbbra is komoly fegyver és lőszerszállítmányokat ígértek Zelenszkijnek, csak Németország további százezer 155 mm-es tüzérségi lőszert, Panzerhaubitze 2000 önjáró lövegek és Patriot-rakéták szállítását helyezte kilátásba. Nagy-Britannia speciális, drónok ellen alkalmazható elektronikus fegyvert fejlesztett ki az ukránoknak, amellyel egy egész drónflottát lehet megzavarni, miközben azok a cél felé tartanak. Aggasztó Friedrich Merz leendő német kancellár kijelentése is, amely szerint hajlandó Taurus cirkálórakéták átadására Kijevnek.
Ez utóbbi azért is lehet a „vörös vonal” átlépése mivel Merz, a Taurus segítségével, kifejezetten a Kercsi-híd elpusztítására buzdította az ukránokat. A híd pedig stratégiailag és érzelmileg is fontos Oroszországnak, mivel összeköti az anyaországot a Krímmel. Sőt az USA már meg is lebegtette, hogy hajlandó elismerni a Krím-félszigetet Oroszország részeként. A britek, a németek, a lengyelek és a franciák továbbra is segítik Kijevet a katonai kiképzésben, mindezt a fegyverszállítmányokon felül. Amerika egyértelműen hátrább lépett Ukrajna támogatásában, ezt Marco Rubio nem is titkolta:
három éven keresztül milliárdokat toltunk Ukrajnába, ennek vége.”
Brüsszel és az európai NATO országok ezt most láthatóan igyekeznek kompenzálni. Ez a segítség mégis elegendő ahhoz, hogy Zelenszkij megsértse az energetikai infrastruktúrára vonatkozó tűzszünetet és ne igyekezzen felvenni a tárgyalások fonalát.
Tény, hogy Moszkva sem kapkodja el a béketeremtést, hanem a további területek elfoglalására koncentrál és jól is halad vele. Nyilvánvaló, hogy az idő az orosz hadseregnek kedvez, mivel el akarják érni a Vlagyimir Putyin elnök által kitűzött stratégiai célt: az oroszok lakta Donbasz felszabadítását, az ukrán hadsereg meggyengítését, annyira, hogy szóba se jöhessen a NATO-csatlakozás. Ukrajna támogatásával nagyon meggyengült a NATO és a nyugat is. Már régóta saját stratégiai készleteikből támogatják az ukrán hadsereget és költségvetési hiánnyal küzdenek a Kijevnek küldött milliárdok miatt. A szankciók miatt az EU gazdasága is padlót fogott, ám mégis újabb szankciós csomagokat vizionálnak.