Pesti Srácok

A háború igazi kezdete – Tizenegy éve égettek el élve embereket Odesszában az ukrán nacionalisták

Mikor kezdődött az orosz-ukrán háború? 2022-ben? Esetleg korábban, a Krím elfoglalásával? Vagy a szeparatista mozgalmakkal Kelet-Ukrajnában? Sokkal inkább ez utóbbiak gyökerével, az odesszai Kereskedelmi Szakszervezetek Háza megtámadásával, amikor az ukrán nacionalisták rágyújtották az épületet a bent dolgozókra, mert orosz ügynöknek minősítették őket, majd aki menekülni akart a lángok elől, azt lelőtték, vagy agyonverték a nyílt utcán. Mindezt a hatóságok szeme láttára.

2014. május 2-a volt a tizenegy évvel ezelőtti ukrajnai zavargások talán legvéresebb napja a polgárháborút megelőzően. A odesszai kereskedelmi szakszervezeti székház elleni támadást nem hiába hasonlítják sokan a Reichstag felgyújtásához: itt is nácik voltak az elkövetők, akik az ellenzékre fogták a tetteiket. Történt ugyanis, hogy a kijevi színes forradalom ellen az (akkor még) orosz többségű Odesszában is tiltakozást szerveztek, ahogyan a kelet-ukrajnai régió több városában.

Az ellentüntetés hírére ukrán szélsőjobboldali csoportok özönlöttek a városba. Többek között a később parlamentbe kerülő Jobb Szektor, és a háború kitörését követően hősként ünnepelt Azov légió emberei. A félkatonai csoportok egyből a Kulikovó térre özönlöttek, ahol rátámadtak a békés tüntetőkre. Az oroszbarát demonstrálók a kereskedelmi szakszervezetek házába menekültek, arra számítottak, hogy a konzulátusi privilégiumokkal rendelkező intézményben nem merik megtámadni őket. Tévedtek.

Voliny 2.0

PestiSracok facebook image

Az események innen kísértetiesen emlékeztetnek arra, amit az UPA pribékjei csináltak a lengyelekkel a volhiniai mészárlás során. Azzal a különbséggel, hogy most nem templomba menekült szerencsétleneket gyújtottak fel. Az Azov és a Jobb Szektor emberei előre elkészített Molotov-koktélokat dobtak az épületre, ami percek alatt lángra kapott.

A tűz elől többen megpróbáltak menekülni, volt, aki az emeleti ablakokból ugrott ki, és szörnyethalt, akik túlélték az esést, azokat a nyílt utcán verték agyon, vagy lőtték le a szélsőjobboldali kivégzőosztagok. A rendőrséget és a tűzoltóságot időben értesítették, azonban csak órák múlva érkeztek ki a helyszínre, és még akkor sem mertek áthatolni a nácik gyűrűjén. Huszonhatan lelték halálukat a lángok között, további 22 embert vertek agyon, vagy lőttek le az utcán.

Következmények? Milyen következmények?

Az esemény rendkívüli nemzetközi visszhangot keltett, a nyugati országok és az ENSZ egy emberként ítélték el Ukrajnát és az ukrán szélsőséges csoportokat és követelték a bűnösök felelősségre vonását...Ja, nem. Az esetről teljesen hallgatott a nemzetközi sajtó, és bár elsőre 26 embert őrizetbe vettek, azonban közülük csak öten kerültek rácsok mögé.

Az az öt ember is a támadás elszenvedői közül került elő, akiket azzal vádoltak, hogy „provokálták” támadóikat. Később, 2017-ben már 19 embert gyanúsítottak a támadás kapcsán. Mind a tizenkilenc az ellentüntetők közül került ki, egyetlen sem az Azov, vagy a Jobb Szektor nácijai közül. Senkit nem vontak tehát felelősségre, aki részt vett a vérengzésben. Ukrajnában azóta tilos beszélni az „incidensről”, aki felhozza, az orosz ügynöknek minősítik, és könnyedén rácsok mögött találhatja magát.

A túlélők, az áldozatok családjai soha nem kaptak semmiféle kárpótlást, ha szót emeltek a szörnyű támadás kapcsán, őket kezdték vegzálni a hatóságok. Az elkövetők egy része bekerült az ukrán parlamentbe, a többiek, talán Mariupol acélkohóiban találkoztak az isteni igazságszolgáltatással...

Fotó: Telegram;

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.