Össztűz zúdult Magyarországra és Lengyelországra, miután megvétózták az unió zsarolási tervét

A múlt hét legnagyobb külpolitikai eseménye volt, hogy Varsó és Budapest nemet mondott arra, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az uniós pénzek kifizetését. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint Lengyelország elutasítja, hogy propagandista furkósbotként használják az Európai Unióban a jogállamiságot. Állítása szerint Varsó szükség esetén véglegesen is megvétózza az uniós költségvetést. Orbán Viktor szerint ma Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, amelyik beengedi a migránsokat a hazájába, ezért a magyar kormány – a 2020. júliusi európai uniós csúcson megelőlegezett álláspontjának megfelelően – megvétózta a költségvetési jogalkotási csomagot, élve az uniós szerződésekben garantált vétójogával.

Orbán Viktor kijelentette, hogy amelyik megvédi a határait és megvédi országát a migrációtól, Brüsszelben már nem minősülhet jogállamnak, a jelenlegi javaslat elfogadása után pedig nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, és a migrációt ellenző országokat költségvetési eszközökkel megzsarolják. A magyar kormányfő azt írta, hogy Magyarország a vita során a lojális együttműködés, a kiszámíthatóság és a transzparencia elveit követve járt el, mindvégig kompromisszumkészséget mutatott, annak ellenére, hogy a gazdasági válság közös hitelfelvétellel történő kezelését sosem tartotta megfelelőnek.

A 2020 júliusában született kompromisszumot csak azért fogadtuk el, mert elkötelezettek vagyunk az európai szolidaritás mellett és támogatjuk, hogy a pénzügyi segítségre szoruló államok a lehető leggyorsabban forrásokhoz jussanak. Magyarország elkötelezett híve a jogállamiságnak. A mai kormánypárt vezetői azok, akik Magyarországon kiharcolták a jogállamot a kommunista diktatúrával szemben. Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet. Véleményünk szerint Európa egységét aláásó súlyos hiba lenne a pénzügyi, gazdasági kérdések politikai vitákkal való összekapacsolása. Bármely új tagállamokat büntető mechanizmus bevezetése csak a szerződések egyhangú módosításával lehetséges

– indokolta a vétót Orbán Viktor.

Bosszúhadjárat

A magyar és a lengyel döntés után rögvest – ahogy amúgy várható volt – teljes gőzerővel indult meg hazánk és Lengyelország ellen a bosszúhadjárat. Ám nemcsak a honi ellenzék ekézte a kormányt, ahol csak tudta, de a döntést ellenző világelit is mindent megtett annak érdekében, hogy szidalmazza Varsót és Budapestet. Soros György hosszú véleménycikkben mutatta meg az irányt követőinek; azt írta, hogy Európának fel kell lépnie Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Soros szerint az Európai Unió nem köthet kompromisszumot a jogállamiság tekintetében, amikor a tagállamoknak juttatandó forrásokról dönt.

Az, hogy a tömb hogyan áll azokhoz a kihívásokhoz, amelyek Magyarország és Lengyelország részéről ezeket az alapelvek érik, meghatározzák, hogy az Európai Unió továbbra is az alapértékeihez hű nyitott társadalomként marad-e fenn. Magyarország és Lengyelország azért vétózták meg az európai uniós pénzek kifizetését, mert a támogatások kiutalását jogállami feltételekhez kapcsolták, és ők nem akarnak szembenézni az ezek megsértésével járó következményekkel. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, “Lengyelország de facto vezetője” számára a jogállamiság gyakorlati korlátot jelent, akadályt a személyes és politikai korrupció előtt. A vétó visszaeső elkövetők elkeseredett szerencsejátéka. Orbán Viktor kifinomult kleptokratikus rendszert épített ki, hogy kilopja az ország szemét

– írta Soros, aki szerint az EU segíthet azáltal, hogy például az uniós forrásokat az önkormányzatoknak irányítja, ahol az állami szinttel szemben még létezik a működő demokrácia. Soros még javaslatot is tett Brüsszelnek: azt javasolta, hogy az Európai Unió kerülje meg a magyar és a lengyel vétót.

Ha nem sikerül megegyezni az új hétéves költségvetésről, lehetőség van a 2020 végén lejáró költségvetés évenkénti továbbgörgetésére. A kritériumok alapján pedig Magyarország és Lengyelország nem kapna támogatást, mert kormányaik megsértik a jogállamiságot. Csak az a kérdés, hogy sikerül-e felmutatnia az EU-nak a lépéshez szükséges politikai akaratot

– közölte Soros György.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke a Twitteren reagált a hírre: azt írta, hogy aki ellenzi a jogállamiságot, az Európa ellen emel hangot és világos álláspontot vár a néppárt összes pártjától.

Az alapvető értékeink ellenzőit senki sem védheti meg

– írta.

A témában többek között Timothy Garton Ash oxfordi professzor is megszólalt, aki a Bloombergnek adott interjújában odáig ment, hogy kijelentette: megrázó, hogy a populista magyar és lengyel kormány a vétóval gyakorlatilag foglyul ejtette az egész Európai Uniót. Állítása szerint a két ország csak a közösségi támogatásokat akarja megszerezni, közben pedig kikezdik az unió két alapelvét, hogy az EU demokráciák szövetsége és az uniós jog minden országra érvényes. Garton Ash a szokásos liberális szólamokat is elböffentette, hiszen szerinte Magyarországon már nem is működik a demokrácia.

Talán hibrid tekintélyelvű, vagy versengő autoriter rendszernek lehetne nevezni. Közben persze mind Budapest, mind Varsó nagy erőfeszítéseket tesz, hogy úgy tűnjön, eleget tesz a jogállami szabályoknak. De ha megnézzük, hogyan is irányítják Magyarországot, akkor egyértelmű, hogy ott már nem beszélhetünk demokráciáról. Ez pedig szíven döfi az európai tervet

– közölte.

A svédek sem maradtak ki a buliból: Tomas Tobé, a svéd Mérsékelt Párt EP-képviselője azt nyilatkozta, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak el kell hagynia az uniót. Állítása szerint a két ország csúnya játékot játszik, és a végén az is kérdéses lehet, hogy beletartoznak-e az európai együttműködésbe. Szerinte az EU nem engedhet az akaratából és nem szabad hagyni, hogy a két ország folytassa jelen politikáját. Tobé a svéd Sveriges Radióban reagált arra a felvetésre is, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak ki kell lépnie az unióból. Elmondta: nem akarnak nyomást gyakorolni a két országra e tekintetben, de ha tovább húzódik ez az ügy, akkor kérdéses lehet, hogy beletartoznak-e az európai együttműködésbe.

Egy hétfőn publikált felmérést szerint amúgy a lengyelek több, mint 80 százaléka továbbra is támogatja országuk európai uniós tagságát; az évek óta magas támogatottságra nem volt hatással az uniós források feltételrendszere miatt emelt lengyel vétó sem. A lengyel EU-tagságot támogatók aránya évek óta az egyik legmagasabb európai viszonylatban, a CBOS lengyel állami közvéleménykutató-intézet szerint idén márciusban 89 százalékot ért el. A Rzeczpospolita lengyel napilap megrendelésére az IBRIS cég által készített, hétfőn ismertetett felmérés szerint a lengyelek 81,1 százaléka Lengyelország EU-tagságának megőrzése mellett szavazna, ha erről népszavazást tartanának most. Az uniós források lehívásának jogállamisági feltételekhez kötése körüli vita nem volt hatással a tagság támogatottságára – kommentálják a felmérést a napilapban. Rámutatnak: az uniós tagságot a felmérésben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt híveinek 83 százaléka támogatta. Azt, hogy jogállamsági feltételekhez kössék az uniós források felhasználását, a megkérdezettek 44,8 százaléka akarja. Szinte ugyanannyian – a válaszadók 44,2 százaléka – ellenkező állásponton vannak.

Forrás: Bloomberg, Friedrich Naumann Foundation, Deutsche Welle, MTI