A Csernobilból érkezett izotópok már feleződtek, de a vaddisznók sugárszennyezettsége nem csökken – írja az Index.
A bajor erdőkben élő vaddisznók annyira radioaktívak, hogy húsuk nem alkalmas emberi fogyasztásra. Bizonyos területeken ezért már a vadászok sem foglalkoznak velük, és nagyon elszaporodtak. Már az is felvetődött, hogy humánusabb és egyben hatékonyabb módon fogamzásgátlással próbálják kordában tartani a populációjukat. A szakértők szerint ez jóval humánusabb módszer lenne az állatok leölése helyett.
Eddig úgy gondolták, hogy a jelenség oka a csernobili atomerőmű 1986-os balesete és az Európát elborító felhőből hulló sugárzó anyag. Az Environmental Science and Technology hasábjain megjelent új kutatás szerint azonban a német vaddisznók már jóval a 4-es reaktor robbanása előtt radioaktívak voltak. Az Európa nyugati részét érő cézium–137 szennyezés 90 százalékban Csernobilból származik. Ennek felezési ideje 30 év, ezt követően egyre kisebb mennyiségben lehet kimutatni például a szennyezett területen élő szarvasokban – a vaddisznóknál azonban nem ez a helyzet.
Felmerül a kérdés, hogy a probléma miért érinti súlyosabban a vaddisznókat, mint a többi állatot? A tudósok szerint a válasz az életmódjukban keresendő: a radioaktív szennyezés elsősorban a talaj felszínén halmozódik fel, majd fokozatosan mélyebb rétegekbe kerül, az esővízzel belemosódik a földbe. A vaddisznók a környezetnek pont ezen a részén aktívak, a lehulló sugárzó anyagot jóval később is kitúrják.
Forrás: Index; Fotó: MTVA/Bizományosi/Farkas Melinda
triacus
2023-09-06 at 18:08
@kanigunda:
“Jó, ha a gyerekes makacs butasága így gondolja volt atomprogram.”
Ez nem makacs butaság, a Uranverein egy atomprogram volt. Létező, minimális, de eredményeket produkáló, dokumentált dolog. Annyira számon vehető volt, hogy a szövetséges hatalmak az abban dolgozó tudósokat átvette.
kanigunda
2023-09-06 at 17:31
triacus
Jó, ha a gyerekes makacs butasága így gondolja volt atomprogram.
Volt zsidómentő program is, sajátságos védőőrizettel.
Részemről ez itt magával befejezve.
triacus
2023-09-06 at 15:57
@kanigunda:
“Az “Uranverein” NEM volt állami programm csupán egy tudósgyülekezet.”
És? Attól még létezett, volt atomprogram, bármennyire is háttérbe volt szorítva, meg nem volt rá erőforrás.
kanigunda
2023-09-06 at 15:30
Kedves triacus!
Az “Uranverein” NEM volt állami programm csupán egy tudósgyülekezet.
Mivel a HWA-t igencsak hidegen hagyta még az, egyébként rendkívül ritkán bedobott “bombaötlet”
(Weizsäcker Pu bombája) is, ez már korán háttérbe sorolódott. Pedig amíg volt uránoxid meg nehézvíz
itt-ott még az amikat is beelőzték, úgy, hogy a szellemi nagyágyúk már odaát voltak.
Az egész atomkutatást egy átlagos tudományos kutatás szintjén tartották, ebben a tekintetben kaptak
állami pénzt de kb. ennyi. A postásokat nem véletlen mondtam, ők csináltak egy ciklotron izotóp
szeparátort. Vicces azért, nem?
Szóval, volt mozgás de nem cézottan fegyvertervezős, összehagolt és kiemelt projekt. Magyarán nix
atomprogramm és a központi akarat hiánya miatti vergődés miatt futottak aztán bele a vége felé az
anyaghiányokba. Meg, mint már mondtam, volt pár elemi tévedés is.
triacus
2023-09-06 at 15:09
@Királytigris: Nem, nem hülyeség.
Más-és más a talaj összetétele (lásd a már említett szántó vs. erdőtalaj problematikáját), más a talaj 1986-os esemény utáni radioaktív izotópoknak való kitettsége (lásd a már belinkelt cikkben közölt térképet – https://www.bfs.de/SharedDocs/Bilder/BfS/EN/ion/accident-management/tschernobyl-bodenkontamination-deutschland-en.jpg – amin látszódik, hogy Németország területeit más-más mértékben érintette a sugárszennyezés). Mindezek a dolgok mérhetőek.
Királytigris
2023-09-06 at 14:27
Hülyeség!
Ha ez igaz, akkor az összes európai disznó sugárfertőzött.
triacus
2023-09-06 at 13:59
@kanigunda: És? Volt, még ha nem központilag támogatott, még ha decentralizált (ami nem feltétlenül hátrány, gondoljunk csak mostanság az Internetes rendszerekre: a centralizált rendszerek sebezhetőbbek, cenzúrázhatók) is volt.
Hogy nem volt eredményes, az nem ennek volt köszönhető, inkább az erőforrás-hiánynak.
kanigunda
2023-09-06 at 13:50
Lemaradt.
A Manhattan project az központi volt. Ilyen nem volt a Hitler alatt. Maradjunk ennyiben!
kanigunda
2023-09-06 at 13:49
triacus 2023-09-06 at 13:36
Akkor mivel magyarázza, hogy egyidőben, több helyen, egymástól függetlenül kutatgattak?
Persze, volt urán, a páncéltörő lövedékek számára.
Talán még a póstások is… 😉
triacus
2023-09-06 at 13:36
@kanigunda:
“A III. Birodalomnak nem volt atomprogrammja”
Volt. Hogy nem volt akkora támogatás központilag, vagy hogy nem fértek hozzá annyi uránhoz, az más kérdés.
kanigunda
2023-09-06 at 13:31
“…Bár a náci Németországnak is volt atomfegyver programja…”
A III. Birodalomnak nem volt atomprogrammja, legalábbis központilag dotált biztos nem. Ugyan Heisenberg
a Dolfi kedvenc fizikusa volt de a zseniális Führer a magfizikát zsidó áltudománynak tartotta és ennek
megfelelően viszonyúlt hozzá. Bár a Dél-Német Haigerloch-ról hallott a világ voltak egyébb kísérletek is.
Alapvetően szétforgácsolódott a kutatás a náci Németországban, még az urán beszerzése is macerás volt
(páncéltörő lövedékek, hihi). Grafitott nem tudott a háborús germán ipar kellő tisztaságban előállítani, így
terelődött a figyelem a nehézvíz felé. Heisenbergék alapvetően energiatermelő rekatorban gondolkodtak, nem
fegyverben. Heisenberg irreálisan magasra taksálta a kritikus tömeget, hogy trehányságból vagy politikai
szándékból ezt tudtommal a mai napig találgatják. Az SS kiserlétekről még egy kissé szenzációvadász könyv is
született, megspékelve egy állítólagos tesztrobbantással, ami nem volt valószínú. Bár már eljutottak a fúziós
bomba öteletéig de technikailag esélytelen volt ezt akkor meglépni. Hagyományos kumulációs robbantásokkal
akarták a nyomást elérni de ez nyagyságrendekkel kevesebbet hozott volna mint amin indítható a fúziós reakció.
Disznóságok. A cikk kissé száraz de inkább a makktermést azonosítja mint hordozót. Azt meg szintén szeretik a
röfik (a házi sertés is) és abból bőven több van. Megnézve a régi “fallout” térképeket szerencsétlen bajorok kaptak
bőven Csernobilból. Nem csoda tehát. Sajnos. http://www.bfs.de
triacus
2023-09-06 at 12:19
@Mekkelek:
Bár a talaj is szennyeződött, de:
– a szántók és a legelők termőföldjei kevésbé juttatnak cézium-137-et a növényekbe
– a szántók földje – az erdővel ellentétben – “bolygatva” van, így jobban elkeveredhetett a szennyeződés
– Németország területe nagy, és az 1986-os esemény inkább a déli területeket érintette (a citált cikk is a bajorországi vaddisznókról értekezik)
Bővebben:
https://www.bfs.de/EN/topics/ion/accident-management/emergency/chernobyl/environmental-consequences.html
triacus
2023-09-06 at 11:55
@DörrögZuldán: Bár a náci Németországnak is volt atomfegyver programja:
https://en.wikipedia.org/wiki/German_nuclear_weapons_program
de az nem jutott olyan eredményekre, mint az amerikai, nem történt kísérleti atomrobbantás.
Orientál
2023-09-06 at 11:53
Nyugatod eu-s nyomásra is azt a kommunista diktatúrák balliberális zöld köntösben kezdték el méltatni és akarják visszaállítani amely semmilyen formában nem védte meg környezetünket.
DörrögZuldán
2023-09-06 at 11:45
Az osztrák kefebajszos, állástalan címfestő tudósai arrafelé kísérletezhettek?
triacus
2023-09-06 at 11:40
@Gokhlayeh:
“Találtak a mintákban 135-öst is. Felezési idő több, mint 2 millió év .”
Meg cézium 137-est. A felezési ideje 30 év, és annak van némi egészségügyi kockázta.
“Miként lettek fertőzöttek még Csernobil előtt? ”
A kutatás:
https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.est.3c03565
2019-2021 között zajlott, szóval a mintaként szolgáló vaddisznók már a csernobili esemény után fertőződtek meg.
Egyébként a cikk megjegyzi, hogy a régi atombomba-kísérletek bomlástermékeiből is találtak.
A legközelebbi kísérlet – a nucleartestimpacts.org térképének tanúsága szrint – Ukrajnában zajlott, 1972-ben egy 3,8 kilotonnás Harkov megyében, 1979-ben egy 0,9 kilotonnás pedig Donyeck megyében történt – viszont ezek mind föld alatti kísérletek voltak, abból a légkörbe vajmi kevés szennyeződés kerülhetett.
A legközelebbi légköri tesztek 1956 és 1962 között voltak a nyugat-oroszországi “Kapustin Yar” területén; illetve 1960-as években, 4 darab, Franciaország által az algériai “Reganne” területén (az ott élő tuaregek és berberek nem igazán örültek ennek).
Gokhlayeh
2023-09-06 at 10:52
Ejej.
Találtak a mintákban 135-öst is. Felezési idő több, mint 2 millió év .
A vaddisznók meg szeretik az ott bőven termő a szarvasgombát, ami igen jól köti a céziumot. Naná, hogy fertőzöttek lesznek.
Kérdések.
Miként lettek fertőzöttek még Csernobil előtt? Mitől halmozódott ott fel lokálisan? Folyt-e ott fegyverkísérlet, esetleg elsumákoltak egy reaktorbalesetet?
Mekkelek
2023-09-06 at 10:27
Akkor a termőföldek is sugárszennyezettek. De ez maradjon inkább titok.