csernobil
Óvatosan a vadakkal: radioaktívak a bajor vaddisznók
A Csernobilból érkezett izotópok már feleződtek, de a vaddisznók sugárszennyezettsége nem csökken – írja az Index.
GEOrgPOLITIKA – Nukleáris katasztrófa lehet napokon belül?
Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta azt mantrázza, hogy az orosz csapatok fel akarják robbantani a hat blokkból álló zaporozsjei atomerőművet. Az ukránok azt állították, hogy a 2022 márciusa óta az erőmű területén állomásozó oroszok robbantótesteket helyeztek el a blokkok kupoláin. Ezt Moszkva drónfelvételek segítségével cáfolta. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői meg akarják vizsgálni a létesítményt, hogy meggyőződjenek arról, hogy nincsenek aláaknázva a blokkok és nem tettek robbanóanyagot a kupolákra.
"Gyanús személyeket" és illegálisan tartott fegyvereket talált az SZBU egyházi létesítményekben
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) házkutatások során gyanús személyeket, nem regisztrált fegyvereket és orosz propagandaanyagokat talált az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű "szárnyának" Kijev és Herszon megyei létesítményeiben – jelentette pénteken a szervezet.
Ukrán és orosz katonák együtt (!) őrzik Csernobilt a Moszkva által közzétett videó szerint! Tényleg?
Az Orosz Védelmi Minisztérium nyilvánosságra hozott egy felvételt, amellyel Moszkva azt kívánja bizonyítani, hogy a nemrég elfoglalt csernobili atomerőművet a hadban álló felek katonái együtt(!!!) őrzik. Ez biztos így van, elhisszük. Ahogy természetesen azt is mind "elhisszük", amit az ukránok mondanak és mutatnak. Talán nem kellene. Sajnos csak az a biztos, hogy háború van és sokan meghalnak.
Gondokat okozhat még Csernobilban az új szarkofág?
A napokban kezdett el terjedni a hír, miszerint fokozódó radióaktivitást mérnek a harmincöt éve balesetet szenvedett csernobili 4-es számú reaktor romjai alatt. Az információ valós, de a jelenség sokkal összetettebb, és magyarázatot érdemel – mutatott rá szakmai blogján Aszódi Attila, aki többek között 1999–2012 között a BME NTI Atomenergetika Tanszék vezetője is volt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a történtek megértéséhez több információ szükséges, amit nem segít, hogy a szenzációt szimatoló sajtó riogató cikkekben tálalja a maghasadás lehetőségét.
Újabb katasztrófa fenyeget Csernobilban
Újabb katasztrófával fenyegetnek az egyre intenzívebbé váló hasadási reakciók a csernobili atomerőműben a szétroncsolt reaktorcsarnok alatt. Szakértők szerint nem zárható ki az 1986-oshoz hasonló újabb robbanás sem, azonban azt az eredetileg az erőmű fölé épített betonszarkofág, valamint a 2016-ban köré felhúzott szuperkupola jó eséllyel felfogná.
Május elsejei sör-virsli Csernobil árnyékában – Apróéknak az emberélet sosem számított, a felvonulást mindenképp meg kellett tartani
„Nem akartuk felizgatni a lakosságot” – magyarázta a valódi, nem fiktív Virág elvtárs a Csernobilban történt katasztrófával kapcsolatban. Virág András 1986-ban a cenzúra egyik legfőbb szervének, a Tájékoztatási Hivatalnak a főosztályvezetője volt, és minden erejével azért küzdött, hogy a sugárzásmérés ne látszódjon a tévében. A saját történetükben a hős szerepét alakító tévések szerint Virág egészen tragikomikusan viselkedett, de ez nem akadályozta meg őt és a Hálózatot abban, hogy alig két évvel később már Virágot jelöljék a médiaátmentés egyik legfontosabb vállalata, a Reform Kiadó élére. A kommunista, posztkommunista tragikomédiában mások is hozták a szerepüket: a Párt nem hagyta, hogy a május elsejei propaganda-felvonulás elmaradjon, senkit sem érdekelt, hány ember halhatott volna meg pár nappal Csernobil után. Az összeterelt embereket maga Berecz elvtárs nyugtatta, elmesélve, hogy semmi különös nem történt Csernobilban, kár lenne a pánikért.
Mire jók az ÁVH-s „újságírók” és a Mester Ákos-féle "szelepek"? – Propagandistáink még Csernobil után is az amerikaiakra mutogattak
„A Csernobiltől 130 kilométerre lévő Kijevben normális mederben folyik az élet” – írta a Kádár-diktatúra vezető propagandalapja, a Népszabadság májusban arról a katasztrófától, amely 35 éve megrengette a világot. Cikkünkben azt mutatjuk meg, hogyan hallgatta el, majd lódított a csernobili katasztrófáról az akkori sajtó. Feltűnik az ex-ÁVH-s Vajda Péter, aki szintén a Népszabadságban az amerikaiakat támadta, valamint az a Virág elvtárs, aki a Tájékoztatási Hivatal főosztályvezetőjeként a cenzúrát irányította. Ő volt az, aki nem sokkal később átült a Reform Kiadó élére, hogy cenzorból hirtelen reformer legyen. Kutatásomat márciusban megjelent könyvemből idézem.
