Először a kormány, utána a parlament tárgyalja a Moszkvában aláírt szerződést, amely a paksi atomerőmű bővítéséről szól. „A hitel kedvező, és nem borítja az államadósságot” – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a csütörtöki sajtótájékoztatón. „Az elkövetkező évtizedekben is a paksi erőművel érhető el a legolcsóbb áram” – mondta Lázár, hozzátéve, hogy a bővítéssel Magyarország növelni fogja energiafüggetlenségét. Azt is mondta a Portfólió szerint, hogy az oroszok addig szállíthatnak fűtőanyagot az erőműbe, amíg a használtat el is szállítják onnan. Azt a hitelt, amelyet az oroszok ajánlottak, nem tudna a piacon felvenni Magyarország, fejtegette. Most a hosszú távú euróalapú hitel Magyarország számára a piaci alapon 5,6 százalékos kamatozású, ehhez képest lesz kisebb a kamat Lázár ígérete szerint, de konkrét mértéket nem említett, a még folyó tárgyalásokra hivatkozva. Állítása szerint tízezer munkahely jön létre a beruházással, legalább 3 milliárd eurónyi, vagyis 900 milliárd forintnyi megrendeléshez jutnak a magyar vállalatok, a magyar állam 300 milliárd forintnyi adóbevétellel gazdagodik majd a kormány becslései szerint.
„Ezek és az olcsó áram, plusz az olcsó hitel miatt az elmúlt negyven év legjobb üzletét fogja megkötni az ország az oroszokkal, a beruházás révén, az olcsó áramnak köszönhetően Közép-Kelet-Európa legversenyképesebb gazdasága leszünk” – mondta Lázár. A politikus arra is hivatkozott, hogy a paksi atomerőmű-bővítés egy 1966-ban aláírt, ma is érvényben levő orosz-magyar államközi szerződés meghosszabbításának keretében valósul meg, a szerződés meghosszabbításáról írtak alá dokumentumokat két napja. Érvelt azzal is az államtitkár, hogy a meglevő négy blokk orosz technológiával épült. „Mekkora biztonsági kockázatot jelentene, hogy ha nem orosz technológiával készülnek a két új blokk?”- tette fel a kérdést Lázár, hozzátéve, hogy pár éven keresztül együtt fog működni a hat blokk, „be kell vinni a két újat a meglevő négy rendszerébe”.
Mások szerint nem ilyen rózsás a helyzet. „A jelenleg ismert adatok alapján képtelenségnek tűnik, hogy a paksi atomerőmű két új blokkja 30 év alatt kitermelje a rá felvett 10 milliárd eurós (háromezermilliárd forintos) hitelt” – mondta Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés- és stratégiatanszékének kutatóközpont-vezetője, korábbi szakállamtitkár a Népszabadságnak. Ebben az esetben az oroszoktól felvett hitel további törlesztése 2044-től vagy az államadósságot növelné, vagy átütemezést kellene kérnünk az orosz féltől. A szakértő szerint Oroszország a maga szempontjából jó üzletet kötött. Felsmann Balázs ugyanakkor “nem érzi”, hogy – Lázár János szavaival élve – magyar oldalról az elmúlt 40 év legjobb üzlete köttetett volna meg. Az orosz fél a maga részéről üzletileg teljesen korrekt ajánlatot tett le az asztalra: ad 10 milliárd eurót, amit 30 év múlva kamatostul kér vissza. Az atomerőműre szabott ár a nemzetközi összehasonlításban meglátása szerint nem számít sem alul-, sem túlárazottnak. A megjelent nyilatkozatok alapján ugyanakkor a beruházás, a hitel-visszafizetés jövendő gazdasági körülményekből adódó kockázataiból az orosz fél semmit nem vállal: az teljes egészében a magyar államot terheli. Azt, hogy az Orbán-kabinet ebbe miért ment bele, a kutató nem vizsgálná. Így azt sem, hogy a magyar kormány miért nem kötötte a tender nélküli építés lehetőségét jóval alacsonyabb gázárhoz. (Ezzel kapcsolatban a Fidesz-politikusok egyöntetűen úgy fogalmaztak, az orosz fél szerencsére szintén nem kívánta a két témát összekötni.)
A hivatalos tájékoztatásról készült cikk itt olvasható. A Népszabadság ellenvéleménye pedig itt. Fotó: Origo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS