Pesti Srácok

Palkovics: a technológiai kihívások megoldására jött létre az új minisztérium

Palkovics: a technológiai kihívások megoldására jött létre az új minisztérium

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a technológiai kihívások megoldására jött létre. Erre a minisztériumi szerkezetre azért van szükség, mert a folyamatosan változó környezeti kihívásokat csak integráltan lehet kezelni - mondta a miniszterjelölti kinevezése előtti meghallgatásán Palkovics László, akinek kinevezését az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága 7 igen szavazat, 2 tartózkodás mellett támogatta.

Palkovics László, a tárca által lefedett szakpolitikák közül példaként említette az energia- és a klímapolitikát, az infokommunikációt, a közlekedést és a fenntarthatóságot. Palkovics László a bizottsági meghallgatáson bemutatta az általa felkért államtitkárokat. Közölte, Cseresnyés Péter tölti be a parlamenti államtitkári posztot, György László lesz a vezetője a gazdaságtervezésért és szabályozásért felelős államtitkárságnak, Weingartner Balázs a fenntarthatóságért, Mosóczi László a közlekedéspolitikáért, Kara Ákos pedig továbbra is az infokommunikációért felel majd. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárság élén Kaderják Péter áll majd.

Palkovics László arról is beszámolt, hogy a vezetése alatt működő minisztériumhoz kerül a jövőben a szakképzés és a felnőttképzés is. Ezek a területek korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartoztak - tette hozzá. Ismertetése szerint a minisztérium feladatkörébe tartozik majd egyebek között a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztése, Magyarország energiaellátásának biztosítása, a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia előkészítése parlamenti elfogadásra, valamint a hulladékgazdálkodás. Palkovics László megjegyezte, a tárca azon dolgozik, hogy a személy és az áruszállítás folyamata gyors, kényelmes és versenyképes legyen. Továbbá a jövőben a kerékpárutak fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyeznek.

Bencsik János országgyűlési képviselő (Fidesz), a bizottság alelnöke az M1-es autópálya felújításáról, Szászfalvi László országgyűlési képviselő (KDNP), valamint Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke pedig arról kérdezték a miniszterjelöltet, hogyan látja az alsórendű utak helyzetét. Schmuck Erzsébet szerint ez a lépés a helyi gazdaságok, a helyi közösségek erősödése érdekében fontos. Palkovics László válaszában ismertette, hogy az autópályák közül az M1-es a legterheltebb, a helyzet javítása érdekében ezt az autópályát fel kell újítani, azt követően pedig ki kell bővíteni. Hozzátette, az alsórendű úthálózat fejlesztésére 500 milliárd forint áll rendelkezésre, a fejlesztendő térségek, települések kiválasztása széles körű társadalmi konszenzus eredménye kell, hogy legyen. Kepli Lajos országgyűlési képviselő (Jobbik) és Schmuck Erzsébet a megújuló energiaforrások felhasználásáról, különös tekintettel a szélerőművekről kérdezték még a miniszterjelöltet. Palkovics László szerint elsősorban azt kell megvizsgálni, milyen típusú energia, legyen az szél vagy napenergia, felhasználása térül meg jobban az országnak. Kiemelte: többféle energiaforrást kell felhasználnia az országnak az energiabiztonság érdekében. Úgy vélte, hogy az energiaellátás alapját az atomenergia, azaz a Paksi atomerőmű adja. Schmuck Erzsébet szólt még a Budapest-Belgrád vasútvonal megítéléséről is, ugyanis ezt a beruházást az LMP nem tartja gazdaságosnak, ráadásul úgy vélik, ez nem Magyarország, hanem csupán a kínai fél érdekeit szolgálja. Palkovics László ugyanakkor arra mutatott rá, hogy ezzel a fejlesztéssel Magyarország egy nagy nemzetközi közlekedési rendszerhez kapcsolódhat. A bizottság elnöke mindezeken felül arról is érdeklődött, hogy az új minisztérium tervezi-e a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások rendszerének átalakítását. Palkovics László válaszában úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt meghallgatását követően a bizottsági tagok közül Bencsik János, Szászfalvi László és Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz), a bizottság alelnöke is egyetértett abban, hogy a miniszterjelölt a poszt betöltésére alkalmas, felkészültségéhez nem fér kétség.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.