Pesti Srácok

Palkovics: Több, mint 53 milliárd forint összegű innovációs pályázati lehetőség nyílt meg

Palkovics: Több, mint 53 milliárd forint összegű innovációs pályázati lehetőség nyílt meg

A kormány szerdán elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, amelynek részeként péntektől több, mint 53 milliárd forint összegű pályázati lehetőség nyílt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretösszegéből – mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken, Zalaegerszegen.

Palkovics László kifejtette, hogy a négy új pályázat az "innovációs lánc" minden szereplőjét érinti: támogatást nyerhetnek a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv), a nagyvállalatok, az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködések is. A kiírások a munkahelyteremtést, a meglévő munkahelyek megőrzését és kiemelten a kkv-k kutatás-fejlesztési, innovációs képességének erősítését szolgálják. A miniszter felidézte, hogy Magyarország globális szinten a 30-35. helyen, Európában a 20-23. helyen szerepel az innovációt tekintve, és megjegyezte, hogy ezek jó eredmények, de azt nem indokolják, hogy elégedettek legyünk. Különösen azért, mert ma az innováció jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez, hiszen egyre inkább tudásalapúvá válik a gazdaság. A tapasztalatok szerint minden egy forint kutatási támogatás öt-hat forinttal növeli meg az adott vállalkozás nyereségességét. Magyarország 2018-ban a bruttó hazai össztermék 1,53 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre, de 2030-ra ezt a mértéket szeretnék 3 százalékra emelni – jelezte a tárcavezető.

Palkovics László emlékeztetett arra, hogy nemrég létrejött a tanácsadó szerepet betöltő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amelyben a tudomány, a gazdaság és az állam is képviselteti magát; a márciusi első ülésen tárgyalták is a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát, amelyet a kormány szerdán fogadott el. Az NKFIA égisze alatt jóváhagyott, 145 milliárd forintos pályázati keretből idén a teljes forrás mintegy 40 százalékát, 62 milliárd forintot fizetnek ki a kutatóknak. Az ebből pénteken meghirdetett 53 milliárd forintos pályázatok között újdonság a KKV Start Innováció pályázata, illetve folytatják a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatását. Egyszerűbbé válik a szellemi védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtása, továbbá a magyar egyetemi hallgatókat külföldi tanulmányok elvégzésére is ösztönzik – ismertette Palkovics László.

Kitért arra is, hogy a következő öt évben 18 nemzeti labort hoznak létre; az erre szánt 90 milliárd forintból idén 14 milliárd felhasználását tervezik. Közöttük van a korábban nem is tervezett, de a járvány miatt kiemelten fontossá lett Virológiai Nemzeti Laboratórium, amelyet Jakab Ferenc virológusprofesszor szervez és irányít majd, valamint a mesterséges intelligenciával foglalkozó labor, amelyet Bokor József professzor és a Sztaki szervez. Mint említette: eddig 24 koronavírus-kutatással foglalkozó projektet finanszírozott az ITM, mintegy 3 milliárd forinttal. Ebben szerepel a lélegeztetőgépek fejlesztése, a vírus megismerését, diagnosztikai eljárásokat szolgáló programok vagy a gyógyszerfejlesztések támogatása. Az ország kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében újabb 7 milliárd forintot biztosítanak hasonló célokra, például a hazai védőmaszk- vagy éppen vakcinagyártás megteremtésére.

PestiSracok facebook image

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a pénteken megnyílt pályázati lehetőségekkel kapcsolatban elmondta: ezekre a kutatók és a vállalati szektor egyaránt nagyon várt. A járványhelyzet ugyanis még inkább felszínre hozta, hogy mennyire fontos e két terület együttműködése. Kiemelte, hogy több, mint 40 milliárd forint jut a piacvezérelt kutatás-fejlesztési támogatásokra, hogy az egyetemek, vállalatok együttműködésében ne csak prototípus készüljön egy fejlesztésből, hanem olyan szolgáltatás vagy termék, amely megállja a helyét a világpiacon. A kkv startprogramra 12 milliárd forintot irányoztak elő, elsősorban olyan mikrovállalkozásoknak, amelyek soha nem pályáztak innovációs célokra, de ötleteiket megvalósítva akár a jelenlegi kétszeresére, kétezerre is lehetne bővíteni a vállalkozói partnerek számát – mondta Birkner Zoltán. Hozzátette, hogy a hazai egyetemisták külföldi tanulási lehetőségeit 50 millió forinttal támogatják, a védjegyoltalmak, szabadalmak benyújtásánál pedig 80 millió forintot fordítanak arra, hogy előfinanszírozással segítsék az új bejegyzéseket. Említést tett arról is, hogy a tavalyi hasonló időszakhoz képest mostanáig 30 százalékkal több vállalatnak tudtak segíteni idén támogatásokkal, adminisztrációs terhek csökkentésével vagy pályázatok benyújtásánál. Egy hónap alatt 10 milliárd forint előleget biztosítottak a hozzájuk irányuló 5700 megkeresés alapján.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.