Pesti Srácok

Palkovics: van még mozgástér a járvány második hullámának kezelésére

Palkovics: van még mozgástér a járvány második hullámának kezelésére

Az eddigi gazdaságvédelmi intézkedések megfelelők és arányosak, de maradt költségvetési mozgástér a beavatkozásra, ha jön a koronavírus-járvány második hulláma - mondta a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjújában Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

- fogalmazott a miniszter, könnyebbségnek nevezve, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek. Az energiastratégiáról szólva emlékeztetett arra, hogy a szén-dioxid semlegesség elérésében az atomenergiának hatalmas szerepe van, "a megújuló energiaforrások terén pedig nem a szél-, hanem a naperőművek mellett köteleztük el magunkat", mivel Magyarországon az éves napsütötte órák száma magas, a szélbiztonság viszont csekély.

PestiSracok facebook image

- tette hozzá. A 2021-2027-es uniós ciklus várható pénzügyi keretéről szólva kiemelte: reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014-2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon Magyarország rendelkezésére. "Az uniós forráskeretből és a magyar gazdaság teljesítőképessége révén akkora ugrást érhetünk el ebben a hét évben, amekkorát eddig még nem" - hangsúlyozta, megjegyezve: az is sokat segíthet, hogy egyre több nagyvállalat helyezi át Ázsiából Európába a gyártását, és a kontinensen belül is megfigyelhető egyfajta átrendeződés: délről a kelet-közép-európai régióba vándorol a tőke. A miniszter rámutatott, hogy a Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint a magyar gazdaság már high-tech pályára állt: a magyar ipari termelés 70 százaléka high-tech, ugyanekkora az arány Németországban. Újabb mérföldkő a molekuláris biológia terén megvalósuló HCEMM projekt, emellett letették egy pilot-oltóanyaggyár alapkövét Debrecenben, de elkezdték a mesterségesintelligencia-stratégia megvalósítását is. Az utóbbi keretében már eldőlt, hogy jelentősen megnövelik a magyar szuperszámítógépes kapacitást: 0,4 petaflopról előbb 5, majd 20 petaflopra. Továbbá egyre inkább előtérbe kerül a klímavédelem egyik alapjául szolgáló hidrogéngazdaság, valamint a hadiipari fejlesztések. A Budapest-Belgrád vasútvonalról - amelyet kormánybiztosként felügyel - azt mondta, az előkészületek az ütemterv szerint haladnak, 2025-re készülhet el a beruházás. A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás - fogalmazott.

Palkovics László, aki az autó- és motorsport megújításának kormánybiztosa is, a 65 milliárd forintos hajdúnánási MotoGP-pályáról szólva kijelentette, hogy arra egy megtérülő beruházásként gondolnak. A pályán 2023-tól rendezendő MotoGP-futam mellett évente legalább 180-200 napnyi esemény töltheti meg a naptárat. A jogtulajdonos Dorna csoport egy új generációs pályát szeretett volna, amelyen izgalmas, látványos versenyeket lehet rendezni, ezt a célt pedig nem lehetett volna elérni a Hungaroring átépítésével. Mogyoródon a következő két év legfontosabb feladatának az épületek átalakítását, újjáépítését, illetve a zajvédelem megoldását nevezte. Mint mondta, a teljes rekonstrukció várhatóan 40-60 milliárd forintba kerül majd.

Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.