Az új ideológiai követelményeknek nem engedelmeskedő országokat a jogállamiság elveinek a megsértésével fogják megvádolni a jövőben, ha elfogadják azt az új jogállamisági mechanizmust, amelyet Magyarország és Lengyelország nemrég megvétózott – erről beszélt Paweł Lisicki, a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap főszerkesztője a Magyar Nemzetnek.
Magyarország és Lengyelország politikai zsarolásnak tartja az uniós intézmények jogállamisági feltételrendszerhez kötnék az uniós források kifizetését, mert ez az új rendszer új jogköröket biztosítana az Európai Bizottságnak. A brüsszeli testület ezentúl arra hivatkozva függeszthetné fel a kifizetéseket, hogy egy adott tagállam nem tesz eleget az úgynevezett jogállamisági előírásoknak. A biztosokra egyfajta bírói szerepkört ruháznának, vagyis egyszerre gyakorolnák a végrehajtói és a bírói hatalmat. Ha ezt hagyjuk, akkor az uniós tagállamok szuverenitása nemcsak meggyengül, de talán el is vész. Innentől kezdve bármilyen tagállami törvénykezést az Európai Bizottsággal kellene jóváhagyatni. Nagyon nagy hatalom kerülne a kezébe.
A másik nagy baj az, hogy az Európai Bizottság hivatalos programjává tett egy ideológiai projektet, hiszen a testület elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette: nyomást fog gyakorolni minden tagállamra, hogy azok törvényileg kiterjesszék az LMBT-közösség jogait, engedélyezzék az azonos nemű párok házasságát és azt, hogy ezek a párok gyerekeket fogadhassanak örökbe
– nyilatkozta Paweł Lisicki. Arra a kérdésre, hogy szerinte mikor vált ennyire meghatározóvá ez a fajta uniós ideológia, azt felelte: nehéz pontosan megmondani, de Nagy-Britannia uniós távozása után az európai elit úgy gondolhatta, erősebb politikai összefonódást kell teremteni, ideológiai kívánalmaikat jogi eszközökkel kell végrehajtani, akkor is, ha ezekhez nincs meg a kellő támogatottságuk. Kiemelte: a másik fontos momentum Angela Merkel kancellár azon döntése volt, hogy kitárta az EU kapuit a bevándorlók előtt.
Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a többi tagállam – különösen a visegrádi négyek – nem adja ehhez támogatását, előálltak azzal az ötlettel, hogy meg kell erősíteni a bizottságot a nagy szociális projektek kivitelezéséhez, többek között a bevándorlási politika megváltoztatásához. Ezt az ideológiát nem hivatalos hatalmi körök is az EU-ra kívánják erőltetni, említhetném például Soros Györgyöt
– fűzte hozzá a Do Rzeczy főszerkesztője.
A Magyar Nemzet feleleveníti, Gerhard Ludwig Müller német bíboros egy interjúban nemrég azt mondta: Lengyelország régóta céltáblája azoknak a pénzügyi és politikai erőknek, amelyek a kereszténység lebontásáért kampányolnak Európában és Amerikában. Paweł Lisicki egyetért a bíboros véleményével; azt mondta, a támadássorozat új hulláma szoros összefüggésben áll azzal, hogy Lengyelország még mindig sokkal elkötelezettebb a keresztényi elvek és a konzervatív értékek iránt, mint sok nyugati ország. Az Európai Bizottság által erőltetett feltételek elfogadása tönkretenné ezt az identitást. A jogállamiság egy nagyon általános fogalom, mindenki saját maga döntheti el, mit ért alatta. Könnyen lehet, hogy a nem túl távoli jövőben egyes európai politikusok, európai parlamenti képviselők azt fogják szorgalmazni, hogy minden egyes tagállamban mindenféle megkötöttség nélkül legyen szabad az abortusz. A nem engedelmeskedő országokat pedig a jogállamiság elveinek a megsértésével vádolják majd meg. A hónapok óta tartó lengyel tüntetésekről, és a zavargások közepette megrongált katolikus szobrokról és templomokról megjegyezte: még soha nem volt a lengyel történelemben ilyen brutális erőszak az egyházak ellen. Ez nem csupán radikálisok egy kis csoportjának a műve: új jelenség az is, hogy elfogadottá vált ez a fajta erőszak. A lengyel liberális sajtóban sokan hangoztatják például azt a véleményüket, hogy bár ők maguk nem vetemednének ilyesmire, megértik a tiltakozók dühét.
Az interjúban beszélt arról is: egyetért Robert Fico volt szlovák miniszterelnökkel, amiért a napokban bírálattal illette utódját, Igor Matovičot, mert nem állt ki Magyarország és Lengyelország mellett a jogállamisági vitában. Elmondta: nemcsak Magyarországot és Lengyelországot fenyegeti az új megközelítés, hanem minden tagállamot, különösen a közép- és kelet-európaiakat.
A mostani konkrét javaslat természetesen Magyarország és Lengyelország ellen irányul, de a jövőben bármelyik olyan tagállam ellen bevethetik ezt az eszközt, amely saját szuverenitását védi, nem akar például bevándorlókat
– mondta. A Polonia Christiana magazinnak adott interjúban Paweł Lisicki azt mondta: ebben a jelenlegi feszült helyzetben, amikor az EU elitjeit radikális ideológiák tartják fogva, Lengyelországnak fel kell készülnie arra, hogy elhagyja az EU-t. A lengyel főszerkesztő leszögezte: ezt azért mondta, mert úgy gondolta, ha nem készülnek fel a legrosszabbra is, akkor jóval gyengül az alkupozíció az unióval folytatott tárgyalások során. A Magyar Nemzet emlékeztette: egy nemrég közölt felmérés szerint a lengyelek több, mint 80 százaléka támogatja az EU-tagságot. Erre Paweł Lisicki azt felelte: jól tudja, hogyan lehet ezeket a felméréseket manipulálni. Felvetette példaként: ha azt a kérdést tesszük fel, szuverén ország legyen-e Lengyelország, biztos vagyok benne, a lengyelek 90 százaléka mondana igent.
Volt egy másik felmérés is nemrég, amelyből kiderült: a lengyelek 57 százaléka támogatja a vétót. A sajtóorgánumok többsége eközben azt hangoztatja: a vétó hiba volt, Lengyelország elszigetelte magát, a többi ország bölcsebb nálunk
– mondta. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi lehet a válság megoldása, azt felelte:
remélem, előbb-utóbb mindenki rájön arra, hogy az, amit az Európai Unióban ránk akarnak erőltetni, nemcsak a szuverenitásunk végét jelentené, de a közös európai jövőt is kockáztatja. Remélem, végül a józan ész és nem az ideológia győzedelmeskedik.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Paweł Lisicki Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS