Hét helyett tíz ország, egymillió helyett pedig kétmillió aláírás – ezzel a tervvel, és az átütő győzelem reményével vág neki újra a munkának Pesty László, aki az európai nemzeti kisebbségek, közöttük a székelység megmaradásáért indított aláírásgyűjtés kampányát irányítja. A producer a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy hisz a fenti vállalások teljesíthetőségében, és azt is megosztotta portálunkkal, hogy társaival együtt megtalálták azt a módszert, amellyel tömegesen tudják megszólítani a fiatalokat is. A kezdeményezés a koronavírus-járvány miatt kapott egy kegyelmi időszakot is, az Európai Unió illetékeseinek döntése értelmében november elejéig lehet gyűjteni az aláírásokat.
Szombattól ismét lehet gyűjteni az aláírásokat ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek célja az európai nemzeti kisebbségek, közöttük a székelység megmaradása. Begyújtottátok már a rakétákat?
Már csütörtökön, hajnali háromkor begyújtottuk a rakétákat, és a koronavírus újabb terjedése miatt már kizárólag csak az online-kampányra koncentrálunk. A tavaszi járvány miatt az újabb határidő november hetedike.
Addig még elég sok idő van, jelenthet ez garanciát a sikerre?
Biztos vagyok a sikerben, mi egy hármas vállalást tettünk: egyrészt azt, hogy hét helyett tíz országot pipálunk ki a rendelkezésre álló idő alatt, másrészt egymillió helyett kétmillió aláírást teszünk le a brüsszeli íróasztalra. A harmadik az, hogy a székelység létét, annak tényét az egész európai kulturális térben lekommunikáljuk. Azt gondolom, hogy a birtokunkban lévő online technikai eszközöknek köszönhetően ez egy teljesíthető cél. Nem alaptalanul mondom ezt, a kijelentéseim mögött komoly számítások vannak. Ezekre a vállalásokra többen felkapták a fejüket, ugyanis az Európai Unióban eddig hetvennégy hasonló polgári kezdeményezés indult el, de eddig csak hat olyan kampány volt, amelyekben az aláírások száma meghaladta az egymilliót. Statisztikusokkal, politológusokkal, marketingesekkel egyeztetve az az eredmény jött ki, hogy igenis lehetséges a kétmillió aláírás összegyűjtése. Ennek ugyanakkor alapfeltétele, hogy a siker csak akkor jön össze, ha mindenki a helyén van.
Melyik az a tíz ország, ahol folytatódik a kampány?
Tavasszal már sikert értünk el Magyarországon, Romániában és Szlovákiában, de a munka ezekben az államokban is folytatódik, sőt, még inkább rákapcsolunk. Az új célországok Horvátország, Szlovénia, Spanyolország, Litvánia, Svédország, Észtország és Lettország. A hasonló polgári kezdeményezéseket szabályozó törvény azt mondja ki, hogy három paraméternek meg kell felelni: egy év alatt, egymillió aláírást kell összegyűjteni, emellett hét országban el kell érni egy bizonyos limitet. Ez a limit lakosságarányos, Spanyolországban például negyvenezer aláírás szükséges, míg a lényegesen kisebb Szlovéniában elég hatezer.
Van segítségetek a távoli országokban?
Az utóbbi két hónapban egy szisztematikus előkészítő munkát folytattunk a folytatás érdekében, felvettük a kapcsolatot az Európai Unió összes fontos politikai aktorával, ugyanis nem lehet úgy kampányolni egyetlen kisebbség érdekében sem, hogy nem tudjuk, mi erről a többségi társadalom véleménye. Sok esetben évszázadokon át cipelt sérelmek sebei szakadhatnak fel, ami visszafelé is elsülhet. Mondok egy példát a sok közül: a lappokat nem szabad lappoknak nevezni, mert ők számik, lelappozni őket olyan, mint amikor lebozgoroznak egy erdélyi székely embert.
Új elemeket is tartalmaz a folytatódó kampány?
A májusi szimbolikus győzelem után a marketing-kommunikációs, médiaszakmai és a politika területén mozgó cégeknek egész garmadája jelentkezett be, hogy segítsék az ügyet, ezzel egy olyan gőzhenger indult be, amely képes bevenni Európát. Van ugyanakkor egy újabb elem is a kampányban, a hálózatépítés, amely ugyan némileg hasonlít az MLM-rendszerekre, de nem keverendő össze azzal. A hasonlóság kimerül a hatékonyságban, a bináris rendszeren alapuló szisztéma két hete építkezik, az önkéntes aktivisták segítségével a közösségi médiában robbanásszerűen terjed a székelyek kezdeményezése, így fordulhatott elő az, hogy az aláírás fontosságát hangsúlyozó bejegyzést egyszerre osztotta meg – és buzdította erre ismerőseit is – például egy bilbaói blogger és egy tallini matektanár. Az utóbbi két hétben ez a közösség sok ezresre duzzadt. Ez bizonyítja azt is, hogy az online-térben a fiatalokat így lehet hatékonyan mozgósítani.
Tapasztalatod szerint ezekben a távoli országokban mennyire vannak tisztában az ott élők Magyarország egyedülálló történelmével?
Ha megkérdezünk itthon egy átlagos magyar értelmiségit, hogy mit tud az okszitánokról, vagy a frízekről, akkor érdekes válaszokat hallhatunk, de az összkép azt mutatja, hogy hallott ezekről a népekről, de részleteket nem ismer a történelmükről. A tapasztalatom az, hogy a székelységgel kapcsolatban az Európában élők még ennél is lényegesen tapasztalatlanabbak, sőt, ennek a körülbelül félmilliárd embernek a döntő többsége még nem is hallott róluk. Épp ezért nagyon fontos, hogy Trianon századik évfordulóján adódott egy kegyelmi pillanat, amikor bemutathatjuk Európának, hogy a keleti végeken él, létezik egy kemény nép, a vérzivataros történelemmel rendelkező székelyek. Ennél többet jelenleg nem lehet elérni, ha ezt sikerül beültetni az európai közgondolkodásba, én azt már sikernek értékelem, Magyarország sikertörténetének.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS