Óriási sikerrel zajlott le a Szabadság, szerelem – Petőfi 200 című darab első bemutatója a Hagyományok Házában, amely a jelentős érdeklődés miatt rögtön két előadást jelentett a március 15-i nemzeti ünnepen. A Petőfi 200 – Közös jó a szabadság című programsorozat keretében létrejött zenés irodalmi darab gerincét megzenésített Petőfi versek adják, és hamarosan egy sokkal szélesebb közönség is megismerheti, hiszen országjáró körútra indul.
A színdarabból a forradalom költőjének szenvedélyes személyisége, határtalan szabadság- és hazaszeretete köszön vissza, és a közös jóért akár az életüket feláldozó hősök előtt is tiszteleg. Mindennek a gerincét Petőfi versei adják, amelyek közül kilencet – a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) felkérésére – népszerű könnyűzenei előadók dolgoztak fel a saját stílusukhoz illeszkedően. Aurevoir. (Ki vagyok én? Nem mondom meg…), Dánielfy Gergő (Nem ért engem a világ), Ember Márk (Föltámadott a tenger…), Paulina (A szabadsághoz), Romengo (Ha az Isten…), 4S Street (Szeretek én), Trap kapitány és a Tha Shudras (Szeptember végén), The Biebers (1848), valamint Sena (Egy gondolat bánt engemet…) videoklipet is készített a megzenésített versekhez, amelyek ugyancsak megjelennek a Kossuth-díjas Káel Csaba által rendezett egyórás színdarabban. A rendező úgy véli, az a feladat, hogy kiragadjuk és közel hozzuk Petőfit abból a távolságból, ahova az iskolai könyvek elhelyezték, ahova került azáltal, hogy klasszikussá vált. Káel Csaba szerint Petőfi rengeteg segítséget nyújt ehhez, rengeteg olyan dolgot mond magáról a verseivel, amivel segíti, hogy izgalmas kortársként tekinthessünk rá.
A jelek szerint a verseket feldolgozó zenészek is ráéreztek erre, ismertség és hangulat szempontjából is Petőfi életművének széles skálájából merítettek. Többük elmondta, hogy Petőfi verselésének ritmusossága és dallamossága megkönnyítette a dolgukat, és egyúttal erősen meghatározta a választásukat is, hogy melyik verset dolgozzák fel. A költő időszerűsége is megérintette őket – Paulina szerint 200 éve és ma is ugyanúgy megállja a helyét, amit mond, és az is, ahogy elmondja, Dánielfy Gergő pedig a nép olyan szócsövének nevezte, amilyen a mai világunkból hiányzik. Puskás Peti, a The Biebers énekese szerint Petőfi versei és tettei oda vezettek, hogy Budapest egy független világvárossá, egy szabad ország fővárosává nőtte ki magát. Rostás Mihályt, a Romengo zenészét a költő és Isten közti párbeszéd fogta meg leginkább.
Trap Kapitány és a Tha Shudras a bemutatón (fotó: KKETTKA)
A mű prózai szövegeit Ugron Zsolna József Attila-díjas író jegyzi, akit Petőfi sosem megalkuvó, mindent felforgató szenvedélyessége nyűgözött le elsősorban. A Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója maga a költő és a felesége, Szendrey Júlia, továbbá Ady Endre műveinek felhasználásával írta meg a szövegeket, a darabról pedig azt mondta, szerkezetében leginkább operára hasonlít, ahol az „áriák” – jelen esetben a videoklipek – a téma nagy érzelmi kibontásai, a szereplők pedig ezeket vezetik fel.
Az előadást kettős szereposztással állították színpadra, Petőfi szerepében Zámbori Soma, illetve Berettyán Nándor látható, Szendrey Júliát Bánovits Vivianne, illetve Katona Kinga alakítja, míg narrátorként Berecz István, illetve Szabó Sebestyén László látható.
A darab szereplői Káel Csaba rendezővel és Ugron Zsolna író–dramaturggal (fotó: KKETTKA)
A színpadi mű ötletét adó Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója, az előadás előtti köszöntőjében a tehetséges, fiatal hazai előadóművészeket méltatta, de természetesen a főszereplő költőről is szólt. Petőfit 200 év távlatából is kortársunknak nevezte:
„Milyen nagyszerű, hogy egy magyar költő gondolatai, érzelmei 200 évvel a születése után is ennyire maiak és ezt, hogy Petőfi szövegei mennyire aktuálisak ma is, most Önök is meghallgathatják!”
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár beszédében a Petőfi-emlékév céljaként kiemelte, hogy minél több magyar család találkozzon a költő alakjával – éljenek a Kárpát-medence bármely pontján. Szavai szerint a nemzet kollektív emlékezete megőrzi a maradandó műveket és eseményeket, sőt dinamikusan beilleszti azokat a mába.
„Minden kornak megvannak a hősei, az értékek állandóak, az értékteremtés igénye azonos intenzitású, csak a keretek változnak”
– fogalmazott. Hozzátette, hogy amíg szenvedéllyel tudunk szólni a szabadságról és a hazaszeretetről, amíg ezek ihletnek kortárs alkotásokat, addig van jövője a magyar nemzetnek.
Schmidt Mária, a színpadi mű ötletadója a bemutatón (fotó: KKETTKA)
Demeter Szilárd, a Petőfi irodalmi Múzeum főigazgatója az előadás premierjére küldött videoüzenetében a Petőfi által a Szabadság, szerelem című versében felállított értéksorrendre emlékeztetett. Mint mondta:
„Lehet szerelem nélkül is élni, de nem érdemes. Lehet diktatúrában is szerelmesnek lenni, (…) de teljes értékű emberi életet csak az tud élni, aki szabad, és választásaiban nap mint nap megküzd ezért a szabadságért, olykor, ha kell, áldozatot is hoz érte.”
Facebook
Twitter
YouTube
RSS