Pesti Srácok

Isten azt kéri, hogy szeressünk és segítsünk, de a testvérnépek háborújában nem foglalhatunk állást - Kozma Imre atya az ünnepi Polbeatben (videó)

Kozma Imre irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója volt a rendhagyó, ünnepi Polbeat vendége, amelyben Ábrahám Róbert nemcsak Imre atyával, hanem a PestiSrácok.hu kollégáival is beszélgetett az ünnepi várakozást beárnyékoló súlyos kérdésekről, háborúról, Isten elhagyásáról, Európa meghasonlásáról, illetve – a máltai rend kiadójának egy új könyve apropóján – Joseph Ratzinger emeritus pápa megkérdőjelezhetetlen igazságáról. Kozma Imre atya bevezetőül elmondta: a legszebb része az évnek mégiscsak a karácsonyi készülődés; egy papnak a legfontosabb dolga, hogy ilyenkor még közelebb kerüljön a hívekhez és ki tudjon mondani olyan igazságot, amelynek révén a találkozás az emberek és Isten között létrejöhet. Majd a háborúról elmélkedve feltette a kérdést: "Imádkozzunk a békéért, és közben küldjük a fegyvereket, hogy öljék egymást? Ez hatalmas ellentmondás! Mi, magyarok a testvérnépek háborújában nem állhatunk egyik vagy másik oldalra. Már csak azét sem, mert Isten az oroszokat éppúgy szereti, mint az ukránokat. Nekünk nincs jogunk ítéletet mondani, de imádkoznunk kell a békéért és minden segítséget meg kell adni a bajba jutott embereknek."

– érvelt Kozma Imre atya a Polbeatben. A diktatúrában a kommunisták által üldözött, majd a keresztény világ egyik legsikeresebb segélyszervezetét létrehozó Imre atya Ábrahám Róberttel és a PestiSrácok.hu munkatársaival, a Polbeat törzsnézőivel beszélgetve fejtette ki, hogy keresztény, magyar emberként hogyan állhatunk hozzá a háborúhoz:

PestiSracok facebook image

Kozma atya a Máltai Szeretetszolgálat alapítójaként a rendszerváltoztatás óta jelen van Kárpátalján, a segélyszervezet már a két évtizeddel ezelőtti tiszai árvízkor 100 házat épített újjá. Az atya a helyben szerzett tapasztalatokból is kiindulva egyetértett felvetésünkkel, hogy a háborúnak vannak túszai is, köztük a kárpátaljai magyarok és ruszinok, akikre most a korábbinál is több szenvedést és megaláztatást mér az ottani kormányzat:

Magyarország a keresztény Európa első jogállama

Kozma Imre atya arról is elmélkedett, miért rendkívüli ajándék, hogy Szent István király országa vagyunk:

Nyilvános Polbeat felvétel minden csütörtökön este héttől (így december 29-n is!) a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben. Jöjjön el, kérdezzen, szóljon hozzá Ön is! (Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél.)

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.