Pesti Srácok

Hoppál Hunor: Ha az ellenzék kormányra kerülne

Hoppál Hunor: Ha az ellenzék kormányra kerülne

Az ellenzék valamennyi pártja azt sugallja, ha ők kerülnének kormányra, Magyarország csodaországgá változna, megszűnne minden probléma, és eljönne a tejjel-mézzel folyó Kánaán. Habár bármely kormányellenes erő hatalomra jutása olyan valószínűtlen, mint az, hogy lesz megállás a hétszázkilencvennyolcadik gender után, mégis éljünk egy szürreális hipotézissel! Mi történne, ha valamely ellenzéki párt alakíthatna kormányt az áprilisi választásokat követően? A lehető legrosszabb: a szó szoros értelmében vett semmi. (PolgárPortál-publicisztika)

Bár némely balliberális és jobbikos megnyilvánulás félelmetesen szélsőséges gondolkodásmódra vall, mégis az a legrémisztőbb, hogy kormányzati pozícióba kerülve nem tudnának mit kezdeni a hirtelen jött hatalommal. Nem ismerni a programjukat. Nincs perspektívájuk, épkézláb elképzelésük Magyarország jövőjét illetően. Nincs tervük arra vonatkozóan, hogyan és milyen irányba kormányoznák az országot. Nincsenek köztük olyan szakpolitikusok, akikre az ember nyugodt szívvel mondaná, hogy „na, ő meg ő tudna ezzel a területtel valamit kezdeni”.

Nem értékalapon politizálnak. Az ellenzék szeme előtt ma a „nemes cél” helyett a „magasabb fizetés”; a „becsületbeli ügy” helyett pedig a „minél jobb pozíció” gondolata lebeg. Legfőbb programpontjuk az „Orbán, takarodj!”, vezérelvük pedig a napról napra növekvő hatalomvágy. Ezekre azonban nem lehet politikát építeni. Minden idők legsikeresebb bestselleréből, a Bibliából tudjuk, mi történik azokkal, akik nem kősziklára építik a házat.

PestiSracok facebook image

Ha ne adj’ Isten hozzájuk kerülne a kormányrúd, a kabinet néhány nap múltán összeroskadna a kormányképtelenség mázsás súlya alatt. 8 év újjáépítő, tendenciózus fejlődést mutató munkája veszne a semmibe szinte azonnal. Nemcsak elindulnának a válság felé vezető lejtőn, hanem még bele is taposnának a gázba a „Karácsony-kormány” feliratú autóban. De lehet a gépkocsira „Szél-kormány” vagy „Vona-kormány” is pingálva – mind egyre megy.

Ha tennének is érdemben valamit, a magyar emberek érdekében cselekednének?

Egyáltalán nem. Csakis önnön haszonlesésük vezérelné őket. Úgy, ahogy most. És egyébként is, hogyan várhatnánk a zsidó-keresztény kultúrkör védelmét egy olyan Jobbiktól, amelynek vezetője radikális iszlamisták körében éltette Allahot és a muszlim vallást? Hogyan várhatnánk a családok támogatását és megbecsülését egy olyan LMP-től, amely eltörölné a CSOK-ot? Hogyan várhatnánk a határon túli nemzettestvéreink iránti törődést egy olyan DK-tól, amely a 2004-es gyűlöletreflexeket újból működésbe hozva megfosztaná az anyaországon kívül rekedt magyarokat megszerzett jogaiktól? És egyáltalán, hogyan várhatnánk a magyar emberek biztonságának szavatolását en bloc egy olyan ellenzéktől, amely a konstruktivitást hírből sem ismeri, és pusztán pártpolitikai célokból nemhogy nem támogatta, hanem támadta a kormányt a sorsdöntő kvótanépszavazás idején, majd az azt követő betelepítésügyi alkotmánymódosítás szavazásakor?

A hajmeresztő elképzelésekkel operáló, ámbár hosszú távú perspektíva nélküli ellenzék hatalomra kerülése esetén összeomlana az ország. Aztán ott folytatódna a történet, ahol 2010-ben befejeződött: csődközeli helyzet, gazdasági kilátástalanság, politikai kudarcok sorozata – és persze trükkök százai (copyright by Gyurcsány Ferenc). Ide vezetne a nagyhangú, ámde annál alkalmatlanabb ellenzék esetleges kormányra jutása.

A felvázolt eset természetesen bőven a sci-fi kategóriába tartozik, hiszen jelen állás szerint a kormánypártok harminc százalékponttal vezetnek a második helyezett előtt a biztos szavazók körében. Ám nem árt belegondolni, mi várna ránk az Orbán-fóbiától fűtött társaság országlása esetén. És bármennyire is más a helyzet, mint akkor, egy évszámot sose feledjünk: 2002-t. A 16 évvel ezelőtti trauma örök érvényűvé vált tanulságot hordoz magában: a mostani utcahossznyi előny ellenére sem szabad az elbizakodottság gyermeki nyugalmával várni a győzelemre.

Mert a tét nagyobb, mint valaha: egy biztonságos, stabil és független ország; vagy egy párhuzamos társadalmakkal terhelt, bizonytalan, a nagyhatalmak lélegeztetőgépén eléldegélő bábállam legyünk?

A kérdés adott. Április 8-án megtudjuk, mi az ország válasza.

Forrás: PolgárPortál

(Vezető kép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Hoppál Hunor
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.