Polt Péter nem sértett uniós jogot

A legfőbb ügyész eljárása mindenben megfelelt a hatályos magyar jognak – olvasható a Legfőbb Ügyészség szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében, amelyben az Európai Unió Bíróságának ítéletére reagáltak, cáfolva az EU Bíróságának álláspontját, miszerint Polt Péter és a Kúria megsértette az uniós jogot.

Vasvári Csaba bíró még 2019-ben nyújtott be előzetes döntéshozatali eljárás iránti kezdeményezést a bíróságon, hogy az unió bírósága vizsgálja meg a magyar jogszabályok és az uniós jog összeegyeztethetőségét. Az eljáró bíró, Vasvári Csaba 2019. július 11-én az eljárást fel is függesztette, és kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának vizsgálatát. Polt Péter legfőbb ügyész néhány héten belül azonban jogorvoslati kérelemmel élt az ügyben, mivel szerinte Vasvári nem is kérdezhetett volna ilyeneket az EU Bíróságától. Polt a Kúriához fordult; indítványa szerint az uniós alapszerződés alapján az Európai Unió Bíróságának előzetes döntésmeghozatalára csak a szerződések értelmezése és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése kérdésében van hatásköre – írják. A Kúria pedig Poltnak adott igazat, továbbá elmarasztalta és törvénysértőnek bélyegezte a magyar bíró eljárását.

Idén áprilisban azonban az EUB megállapította, hogy a Kúria ítélete sérti a magyar bírók lehetőségét az előzetes döntéshozatal iránt. Most a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált. Azt írták: az Európai Unió Bíróságának C-564/19. számú ügyében a legfőbb ügyész nem sértett uniós jogot, mivel a jogorvoslati kezdeményezése nem az előzetes döntéshozatali eljárás, hanem a magyar büntetőeljárás törvénysértő felfüggesztése ellen irányult

Az adott ügyben egy svéd állampolgár lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés vétsége miatt lett megvádolva, amely eljárást a Pesti Központi Kerületi Bíróság – ügyvédi indítványra – felfüggesztette és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Előzetes döntéshozatali eljárás (BH 2017.201., BH 2007.377., C-238/81. számú, a Srl. CILFIT és Lanificio di Gavardo SpA v. Ministry of Health ügy) csak olyan kérdésben kezdeményezhető, amelynek az adott ügy eldöntésének szempontjából jelentősége van

– közlik.

Az uniós bíróság ítélete – a magyar legfőbb ügyész jogorvoslati indítványával egyetértésben, a fentiekben említett döntésekre is figyelemmel – befogadhatatlannak ítélte a felfüggesztő végzésben megjelölt három ok közül a bírói függetlenséggel és javadalmazással kapcsolatban feltett kérdéseket

– teszik hozzá. Mint írják, a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a harmadik, tolmácsolással összefüggő kérdés tekintetében is folytatnia kellett volna az eljárást, mivel valamennyi – már akkor rendelkezésre álló – adat szerint nem lehetett kétséges a tolmácsolás minősége, a terhelt megfelelő, általa értett nyelven történt tájékoztatása. A közlemény szerint fel sem merülhetett a terhelt távollétében történő eljárás törvényességének a kérdése, mivel az ügyészség nem terjesztett elő a távollétes eljáráshoz szükséges indítványt. Külön meg kell jegyezni azt is, hogy a bíróságnak az ügyvédi indítványt a Be. 80.§ (1) bekezdése c) pontja alapján el kellett volna utasítania, mivel az – a bíróság által is ismert okokból – nem jogosulttól származott.

Mindezekre tekintettel állapította meg a Kúria a Bt.III.838/2019/11. számú ítéletével, hogy a végzés törvénysértő. A legfőbb ügyész eljárása mindenben megfelelt a hatályos magyar jognak

– áll a közleményben.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán